Az Európai Bizottság benyújtotta a tagállamok tanácsának azt a határozattervezetet, amely a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással függ össze. Ebben eddig még nem látott részletek is szerepelnek a Bizottság megállapításairól, illetve a magyar kormány válaszairól – és további, hosszú távú kötelezettségvállalásokról.
Az Európai Központi Bank elnökét hallgatták meg az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságában, ahol kiderült, hogy a válság ellenére tovább növekszik az eurózóna gazdasága, de létezik forgatókönyv a recesszióra is.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága az Ukrajna és az EU közötti infrastruktúráról tartott vitát, ahol kiderült, milyen fontosak az apró infrastrukturális és vámszabályok. A vasúti vágányok szélessége, a vámhatárokon felállított mérlegek mennyisége vagy az állategészségügyi szabályok ugyanis meghatározók lehetnek abban, mennyi élelmiszer és egyéb ukrán termék kerül az európai és a világpiacra - és milyen áron.
Egy húszéves, menedékkérelemmel kapcsolatos ügy vett újabb fordulatot az Európai Bíróságon, ez azonban még nem jelenti az eljárás végét, bár erősen meghatározza a kimenetelét.
További exporttilalmakat vezethet be az EU a következő szankciós csomag keretében. Magyarország elvileg nem támogatja a büntetőintézkedéseket, erre azonban még nem reagált a külügy.
Lengyelországba utazott az Európai Parlament kémszoftverekkel foglalkozó bizottsága, hogy kivizsgálja a Pegasus-szoftverrel történt esetleges visszaéléseket. A lengyel kormányzat részéről azonban senki nem fogadta a képviselőket, akik éles hangvételű kritikát fogalmaztak meg a lengyel hatóságok szerintük autokratikus megfigyelési gyakorlatáról.
Még éppen csak hozzálátott a magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott házi feladat elvégzéséhez, amikor újabb teendők tűntek fel a látóhatáron. Legalábbis erre utal a Bloomberg cikke, amely bizottsági forrásokra és az igazságügyi biztos kijelentéseire alapul.
Az orosz elnök reggeli beszédére egyebek mellett reagált az Európai Bizottság és a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács is.
Ismét fellángolt a vita az európai uniós döntéshozatalban a vétójog megszüntetése kapcsán - legalább a külügyi kérdésekben. Olyannyira, hogy ez témaként szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén, ahol az európaügyi miniszter vesznek részt és ahol Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte.
Az Európai Bizottság a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal összhangba hozható tervezetet készített, amely nyomán megállíthatná a határon a kényszermunkával készült termékeket. De mire lesz elég az emberi jogi szervezetek által régóta követelt szabályozás? Ennek járt utána az EUrologus.
Magyarország még a tárgyalások utolsó napjaiban is tett új vállalásokat annak érdekében, hogy reális lehetősége maradjon az uniós források lehívására – derült ki az Európai Bizottság egyik dokumentumából, amely az EUrologus birtokába jutott és amelynek tartalmát a testület egyik magas rangú tisztviselője is megerősítette. Kiderült az is, hogy a kormány már megkezdte az ígéretek teljesítését.
A transz- és interszexuális emberek helyzete a legnehezebb, ha a mesterséges megtermékenyítés kerül szóba. A jogi akadályok mellett gazdasági akadályokkal is szembe kell nézniük: a legtöbb állami egészségügyi rendszer csak a költségek egy részét fedezi, vagy nagyon hosszú a várólista, illetve a hozzáférés is korlátozott.
Vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülése, amelyet követően Johannes Hahn költségvetési biztos számol be a döntésekről - tájékoztatta az EUrologust Eric Mamer, a testület vezető szóvivője.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a média függetlenségével kapcsolatban. Ha a javaslatot elfogadják, új, európai médiahatóság fogja felügyelni a sajtószabadságot, és új szabályok védik majd a közmédia függetlenségét, de lesznek szabályok a szerkesztőségek befolyásolása, a túl egysíkú tulajdonosi struktúrák és az újságírók lehallgatása ellen is.
Megtartották a sokadik jogállamisági vitát Magyarországgal kapcsolatban az Európai Parlamentben. Ennek talán annyi sajátossága volt, hogy most egy nagy, összefoglaló jelentés készül, amihez hasonló az elmúlt évtizedben eddig kettő volt: a 2013-as Tavares- és a 2018-as Sargentini-jelentés. Ezek között pedig a különbség pedig az, hogy egyre rosszabb képet festettek az orbáni demokráciáról, és ezzel egyetértett az Európai Bizottság vitán jelenlévő tagja is.
Európa egységéről, további Oroszországgal szembeni szankciókról, az egyhangúság helyett többségi döntéshozatalról és az orosz energiától való megszabadulásról beszélt a finn miniszterelnök az Európai Parlamentben. A fideszes Győri Enikő azt kérte tőle, hogy segítsen a magyaroknak uniós pénzhez jutni.
Összeült az európai energetikai miniszterek tanácsa, hogy megvitassák, mit tehet az EU a növekvő áramköltségek ellen. A négy fő elemből álló javaslat legnagyobb volumenű pontja az, hogy a miniszterek korlátoznák az orosz gáz felvásárlási árát az EU-ban. Erre és a javaslat többi pontjára az Európai Bizottság hamarosan konkrét javaslatot is készít, Szijjártó Péter azonban már most jelezte, a magyar kormány ellenzi az ársapka ötletét.
