Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Diákokból, tanárokból és szakszervezeti vezetőkből álló csoport utazott Brüsszelbe, ahol EP-képviselőkkel és az Európai Bizottság tisztségviselőivel találkoztak, akiknek az oktatás jobbá tételéért indított mozgalmukat mutatták be. És a közéleti szerepvállalás árnyoldalait is.
Az Európai Unió új saját költségvetési bevételeiről tartott vitát az Európai Parlament. A képviselők nagy többsége egyetértett abban, hogy az unió jelentős új forrásokhoz juthatna a környezetszennyező cégek és piaci szereplők, illetve a nagy multinacionális vállalatoktól beszedhető új adónemek segítségével. Az ebből származó pénz egyenesen az unió költségvetésébe futna be, és például az EU adósságainak visszafizetésére használnák.
Aki elég gyors és vesz jegyet egy délutáni repülőjáratra, az még odaérhet abba a belga múzeumba, ahol ma este meztelenül lehet kiállítást látogatni.
Rendkívüli tanácsülésen találkoztak az EU energetikai miniszterei, ahol az unió válságkezelő csomagjáról tárgyaltak. Jó hír, hogy a csomag öt eleméről sikerült megállapodni, és ezeket az elemeket vélhetőleg elfogadják majd. Azonban a talán legfontosabb kérdésben, a gáz ársapka ügyében nem tűnik úgy, hogy közelednének a tagállamok álláspontjai, pedig sürgős lenne döntést hozni.
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – ez a lényege annak az európai parlamenti állásfoglalásnak, amelyet nagy többséggel fogadott el az uniós testület csütörtökön.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Az Európai Parlament 494 támogató szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amelyben terrorizmus támogató államnak ítélik Oroszországot, az ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt.
Egy különös ügy került az Európai Bíróság elé, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében, egy holland bíróság megkeresésére.
Az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást elfogadására készül, amellyel befagyasztanák a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az EP-nek azonban nincs erre hatásköre, de úgy tűnik, az Európai Bizottság úgy oldja fel a forrásokat, hogy egyelőre nem nyitja meg azokat.
Ötödik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben, az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárásban a tagállamok. Annyi biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a magyar jogállamisággal ezen az eljáráson belül foglalkoztak, de azt sem lehet mondani, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk volna a folyamat végéhez.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Két éve vezették be Lengyelországban az EU legszigorúbb abortusz-szabályozását, amelyről az Európai Parlament emberi jogi, illetve nőjogi bizottsága együttes ülésen tárgyalt.
Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.
Januártól három új taggal bővülhet a világ legnagyobb belső határellenőrzés nélküli területe, a schengeni zóna.
Miközben Ukrajna számos pontját rakétatámadások érték, az EU és a NATO megerősítette, addig támogatják az ukránok küzdelmét az orosz agresszióval szemben, ameddig szükséges. Az EU növeli a védelmi kiadásait is.
Az Európai Unió egyre nagyobb jogi nyomás alatt áll a kannabisz rekreációs fogyasztásának fokozatos európai legalizációja miatt. Most épp Berlin dobott kesztyűt Brüsszelnek.
Az Európai Parlament emberi jogi bizottsága szakértőket, és Katar munkaügyi miniszterét is meghallgatta az országban a FIFA-világbajnokság kapcsán felmerült emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Mióta az ország 2010-ben megnyerte a rendezés jogát még konzervatívabb becslések szerint is több ezer vendégmunkás veszítette életét az építkezéseken, és, habár látni némi javulást, sokan még mindig elfogadhatatlan körülmények között dolgoznak.
A magyar álláspont szerint a szankciók legnagyobb vesztese Európa és „tudjuk, ki az, aki ebből profitál”.
Az európai uniós országok börtöneiben ötből egy ember letartóztatásban van, tehát nem elítélt. Hiába ismertek a börtön gazdasági, szociális, egyénre gyakorolt hatásai, ezt az ideiglenes - ám esetenként évekig húzódó - eszközt mégis gyakran alkalmazzák az európai bíróságok olyan emberekkel szemben, akikkel szemben felesleges, illetve olyanokkal szemben is, akik akár ártatlanok is lehetnek.
