A szankciós listára helyezte az Európai Unió Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője azt követően, hogy a külügyminiszterek tanácsa rendkívüli ülésén véglegesítette a második szankciós csomagot. Ez a két politikus EU-ban fellelhető számláinak befagyasztását, elérhetetlenné tételét jelenti. A döntést Magyarország is támogatta.
Az uniós tagállamok vezetői teljes mértékben támogatták a következő szankciós csomagot, és utasították az Európai Bizottságot, hogy újabb büntetőintézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek már Fehéroroszországot is érintik majd. A részletekre viszont egyelőre várni kell.
Erőt és egységet kell mutatnia az uniós tagállami vezetőknek ma esti csúcstalálkozójukon, egy olyan helyzetre kell reagálniuk, amire még nem volt példa. Ugyanakkor a politikai fellépés mellett legalább olyan fontos a katonai elkötelezettség, tekintettel arra, hogy egy hadsereg masíroz egy EU-val szomszédos államban – az EU irányába.
Masszív és példátlan szankciós csomaggal, Ukrajna támogatásával reagál az EU az orosz agresszióra – erről beszélt reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Rendkívüli, az állam- és kormányfők személyes jelenlétével tartott uniós csúcstalálkozó lesz csütörtökön este Brüsszelben az orosz–ukrán válság miatt.
A Európai Bizottság valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arról, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz.
Jóváhagyták az uniós külügyminiszterek azt az uniós szankciós listát, amellyel az EU válaszokat ad Oroszország Ukrajnával szembeni akciójára. Több száz személyt helyeztek feketelistára, de Putyin nincs közöttük.
Délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Magyarország – egyedüliként – egyelőre vonakodik.
Egy diplomáciai eseményen magasztalta a belga fővárost a magyar külügyminiszter, belga kollégája ugyanakkor a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára figyelmeztette.
Egy nyolc pontos közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az EU-Afrika csúcs Brüsszelben. A dokumentum támogatja a legális migrációs útvonalak kidolgozását, s ezzel Orbán Viktor is egyetértett.
Szokatlan módon, két csúcstalálkozót is tartanak ma Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. Először egy informális csúcsot az orosz–ukrán konfliktusról, utána pedig az Európai Unió és az Afrikai Unió találkozik.
A határon átnyúló civil szervezetek uniós szabályozásának megteremtése érdekében fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A kezdeményezés szokatlanul heves reakciókat váltott ki a Fideszből.
Az Európai Bíróság ítélete után – melyben megállapították, hogy Magyarország és Lengyelország alaptalanul kérte az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabály megsemmisítését – az európai politikusok túlnyomó többsége üdvözölte a döntést. Ugyanakkor ezzel az ítélettel nőtt az Európai Bizottságra nehezedő nyomás, mert a nagy parlamenti pártok határozott fellépést várnak el a brüsszeli testülettől.
Széles körű támogatottság alakult ki az Európai Parlamentben arról, hogy a Pegasus-ügyben vizsgálóbizottságot kell felállítani. Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban került szóba a megfigyelési botrány, amelyet a keddi plenáris vitán a francia kormány és az Európai Bizottság is elítélt.
Integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piacot szeretne megvalósítani az Európai Bizottság, ennek érdekében terjesztettek elő egy komplex javaslatcsomagot.
Nem okozott jelentősebb fennakadást Brüsszelben koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen tüntetők megmozdulása. A rendőrség jó előre felkészült a demonstrálókra, akik járművel el sem jutottak a városba.
Január 24-én jelentette be Ursula von der Leyen, hogy az EU 1,2 milliárd eurós támogatást nyújt hitel formájában Ukrajnának, a tagállamok képviselői pedig már rá is bólintottak a javaslatra.
Brüsszelben hólavinaként nő a Pegasus megfigyelési botrány, melynek alapos kivizsgálásáról szavaz jövő héten az EP. A képviselők politikai hovatartozástól függetlenül a demokráciát, jogállamiságot, szólászabadságot féltik miközben a magyar kormány hat éve nem módosított megfigyelési szabályain egy vonatkozó bírósági határozat ellenére.
Közzétette 2022 téli gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. Eszerint a tavalyi jelentős, 5,3 százalékos növekedés után az EU gazdasága idén 4, jövőre pedig 2,8 százalékkal fog bővülni. Az EU egésze 2021 harmadik negyedévében érte el a pandémia előtti GDP-szintet, és az előrejelzések szerint 2022 végére valamennyi tagállam túllépi ezt a mérföldkövet.
Vizsgálóbizottság, meghallgatás, parlamenti vita – felgyorsultak az események a Pegasus-botrány körül, az Európai Parlament a kémszoftverek szabályozását szeretné elérni.
