2024 újra az európai parlamenti választások éve lesz, amit Brüsszel, az EU szakértői és az újságírók is nagy érdeklődéssel várnak és figyelnek. Lesz az Európai Parlamentben szélsőjobboldali fordulat? Vagy megerősödhetnek a szociáldemokraták? Esetleg visszanyeri többségét a keresztény-demokrata Európai Néppárt? A hasonló kérdések nyilván nagyon is foglalkoztatják az EU politika szerelmeseit, azonban, legalábbis a tudományos konszenzus alapján a választópolgárokat annyira nem. Az európai parlamenti választásokon évről évre nagyon alacsony a részvétel, és még azok is, aki elmennek szavazni, inkább a nemzeti kormányok büntetésére vagy jutalmazására használják a szavazatukat, mintsem az EU-ról alkotott véleményük kifejezésére. A helyzet azért nem reménytelen, de néhány nagy változásra lenne szükség az európai választások rendszerében, hogy azok tényleg reprezentatívvá váljanak.
Magyarországon a legutóbbi 2019-es európai parlamenti választás 43.58%-os részvételi arányával megdöntötte ezen választások részvételi rekordját. Ez egyrészről némi reménykedésre ad okot, hogy a magyarokat érdeklik az európai választások, és egyre szívesebben szavaznak (2014-ben csak 28,92 százalékunk adta le a voksát). Másrészt azonban az, hogy ez a 43,58% volt minden idők legmagasabb részvétele kissé elkeserítő, főleg annak fényében, hogy eddig minden országgyűlési választáson 60% fölött volt a részvétel, és az sem volt ritka, hogy a magyarok több mint 70%-a ment el szavazni.
Az, hogy a választókat nem igazán mozgatja meg az Európai Parlament tagjainak kiléte nem specifikusan magyar probléma, Európa szinte minden országára jellemzőek az átlag alatti részvételi adatok. A 2019-es átlag például 50,66% volt, tehát az európaiak fele ment el szavazni az EP választásokon. Az optimistábbak erre mondhatják, hogy igen, ez ugyan nem ideális, de legalább minden második európai választónak van véleménye az EU politikájáról, és az európai parlamenti választások során ki is fejti azt. Nos, ez is kérdéses. Az EP választásokat a rendszer 1979-es bevezetése óta a politológusok úgynevezett másodrendű választásnak tartják, amin a választók teljesen máshogyan viselkednek és döntenek, mint azt egy elsőrendű, országgyűlési választáson tennék.
