Közeleg az igazság pillanata az EU és a technológiai multik harcában

Az EU digitális alkotmányának becézett két irányelv a fogyasztói jogokra, az adatvédelemre és az adatkezelési jogokra összpontosít, alapjaiban írva át a digitális tartalomra (DSA) és digitális piacokra (DMA) vonatkozó szabályokat. Ezekhez szorosan kapcsolódnak az adatvédelmi (GDPR) és a szerzői jogi szabályozások, valamint a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (EMFA), mely utóbbiról jelenleg tárgyalnak az uniós intézmények.

• A felhasználók visszakövetelik a kontrollt a vállalatoktól

Az EU fő célja igazságosabb digitális piaci kereteket teremteni, amelyekben a nagyvállalatok nem élnek vissza versenyelőnyükkel a kisebb szereplők kárára, és amelyekben minden uniós polgár – függetlenül attól, hogy melyik tagállamból szörföl – azonos vásárlási élményt, médiához való hozzáférést és adatvédelmi jogokat élvez. Egy példa: a YouTube ne tudja elkerülni, hogy licencdíjat fizessen a megtekintésekért azokban a tagállamokban, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy szerződéseket kössenek a művészek közös jogkezelőivel.

Hasonlóképpen, az új szabályok a tervek szerint jó terepet teremtenek a médiavállatoknak is, amelyeknek teljesen új hirdetési piaci helyzetben boldogulniuk a nyomtatott sajtó piacának eljelentéktelenedésével és a digitalizációval. Bevételi forrásaik (hirdetések) jelentős része ugyanis ma a tartalmakat nem gyártó, úgynevezett digitális kapuőr cégek, mindenekelőtt a Google és a Facebook profitját növeli.

Idéntől az egyes EU-s tagállamokban a kapuőröknek meg kell osztaniuk a bevételeket a kiválasztott nemzeti kiadói érdekképviseleti csoportokkal (szerzői jogvédő szervezetekkel), amelyek aztán a digitális forrásokból származó bevételeket a nemzeti megállapodásuk alapján osztják szét a kiadóvállalatok közt.