Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Kérdésessé válhat a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára, ha az örökhagyó nem rendezi el időben digitális javainak sorsát. Ugyanígy elveszhetnek az utókor számára a felhőben tárolt dokumentumok – például egy még ki nem adott regény kézirata vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely például forradalmasíthatja egy halálos betegség kiváltó okainak kutatását. Szerencsére van megoldás azoknak, akik a digitális javaikat szeretnék átörökíteni.
Moszkva fegyverként használná a gázszállításokat, csak rubelben fogadna el fizetséget. Ezzel felrúgva már megkötött szerződéseket. Ennyi rubelt az orosz jegybank nélkül nem lehet leváltani, de enyhíteni kellene a nyugati szankciókat, amire az USA és az EU aligha lesznek hajlandóak. Ha Moszkva nem hátrál meg, az eddigi töredékére esik vissza a gázkereskedelem. Magyarországon elsősorban az állami MVM érintett.
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
A sikeres üzlet receptjét minden vállalkozó máshogyan diktálná le, egyben azonban mindannyian egyetértenek: a kitartás és a szorgalom mellett nemcsak szerencsére van szükség, hanem bátorságra is. Szakkönyvek és előadások sora foglalkozik azzal, hogyan lehet könnyen, gyorsan, nagy forgalmú céget létrehozni, az oktatóanyagokból az azonban szinte mindig hiányzik: a „könnyen” helyett minden kezdő vállalkozó inkább a „nehéz” és „küzdelmes” szavakkal jellemzi az indulás időszakát. De mégis mi az, amit jó, ha megfontol és megfogad az, aki most vágna bele élete üzletébe? Íme, néhány tanács azoktól, akik már sikerrel túljutottak ezen.
Az Európai Bizottság eddig az eredeti magyar kérést sem hagyta jóvá, ami csak a támogatás vissza nem térítendő részére formált volna igényt, most azonban teljes összeg lehívását a folyamat újrakezdésének tekinthetik.
Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Több tízmilliárd forintot csoportosít át a kormány a költségvetésben, a honvédségi beruházásokra szánt 15 milliárd forinton kívül lefaragtak Paks II. tőkeemeléséből, és kapott a Miniszterelnökség is egy komolyabb összeget. Megszüntették a Magyar Fejlesztési Központot, és töröltek egy korábbi éghajlatpolitikáról és környezetvédelemről szóló állásfoglalást is.
És miért csak most? – tudakolja Janisz Varufakisz, Görögország egykori pénzügyminisztere, aki a Project Syndicate portálon azt javasolja, hogy utána kellene nézni más dollármilliárdosoknak is.
A szankciók, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, máris hatással vannak az oroszok hétköznapi életére, hiszen sok gyógyszert hiába keresnek a gyógyszertárakban – írja a francia közszolgálati RFI.
Ez e-mobilitás dinamikus terjedését a világot sújtó üzemanyagárak, az autógyártók dízelbotrányai mellett a környezettudatosság is nagy mértékben fűti. Miközben egyre hosszabb távokat teszünk meg egyre gyorsabban a Föld körül, az is egyre fontosabbá vált, hogy közlekedésünket fenntarthatóvá tegyük. Az azonban kérdés, hogy felkészültünk-e a változásra? Hiszen a fejlődést nemcsak átélni, tanulni is kell.
Az ukrán elnök a francia nemzetgyűléshez eljuttatott videóüzenetében arról beszél, hogy a francia vállalatoknak nem lenne szabad nők és gyerekek meggyilkolását finanszírozniuk.
A kormány árstop-intézkedései legfeljebb ideiglenes sebtapaszt kínálnak az infláció ellen, cserébe rendkívül károsak, költségüket részben már rövid távon a lakosság fizeti meg. A plusz jövedelemjuttatások ideig-óráig segítenek a háztartásoknak kigazdálkodni a magasabb árakat, ám hozzájárulnak az árak gyorsuló emelkedéséhez. A jegybank szerint a kormány intézkedései mindössze egy százalékponttal fékezik az elszálló inflációt.