Tetszett a cikk?

A külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az első, gazdasági bizottság előtti meghallgatásán az energiabiztonság kérdéseiről beszélt. A paksi bővítésnél nem váltaná ki az orosz felet Szijjártó Péter, aki azt állította, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta mindent megtett az energiabeszerzés diverzifikálása érdekében.

A paksi beruházás jelentős felgyorsítását kapta feladatul az új kormányban Szijjártó Péter, a politikus erről miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. A politikus, aki immár harmadik ciklusban vezetheti a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), kiemelte: a cél az, hogy az eredeti terveknek megfelelően 2030-ra reális legyen Paks II. blokkjainak kereskedelmi üzembe helyezése. Ebben a területet eddig tárca nélküli miniszterként felügyelő Süli János a KKM államtitkáraként segíti majd – tette hozzá.

Nem kis késésről van szó: a beruházás ugyan 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta átadni az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját, az építési engedélyek megadása azonban azóta sem történt meg, az Országos Atomenergia Hivatal már tavaly ősszel kicsúszott a határidőkből.

A paksi bővítés problémáiról legutóbb ebben a cikkben írtunk részletesen: 

Építhet-e orosz cég atomerőművet Magyarországon? A szakhatóság szerint nincs baj

Zajlik a paksi bővítés engedélyezése, bár már minden határidőből kicsúszott a projekt. Mindenesetre az orosz-ukrán háború nem okozott közvetlen fennakadásokat, ahogy Paks I. üzemeltetésében sem.

A politikus azokra a kérdésekre, hogy hogyan váltaná ki az orosz felet a beruházásnál, úgy válaszolt: az EU világossá tette, hogy a polgári célú nukleáris együttműködés nem tartozik a szankciók alá, ugyanakkor a Roszatom vezetői biztosították arról, hogy mind az orosz beruházó, mind nemzetközi beszállítói technológiai és finanszírozási szempontból is képesek folytatni a fejlesztést.

Szijjártó Péter beszélt az energiabiztonságról is – mint fogalmazott, a paksi bővítés mellett ez a terület, az energiabeszerzéssel, a nemzetközi energiatárgyalásokkal, illetve az ország képviseletével együtt az EU energiaminisztereinek Tanácsában az általa vezetendő tárcához került. Szerinte ezt az indokolja, hogy az energiapolitika már nem szakmai kérdés, hanem „kőkemény politikai, külpolitikai kérdéssé vált.

A Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta mindent megtett az energiabeszerzés diverzifikálása érdekében, ennek jegyében ma már a hét szomszédos ország közül hattal van összeköttetése a földgázellátásban, és rövidesen mind a héttel meglesz az összeköttetés a villamos energia esetében - mondta a miniszterjelölt. Arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem csak Oroszországgal, de a Shellel is van hosszú távú földgázszerződése.

Ami az olajellátást illeti, elismételte azt az érvet az orosz olajembargóval szemben, hogy az alternatív ellátást biztosító Adria vezeték kapacitása ugyan 20 százalékkal kisebb a Barátságénál, ám az ellátásbiztonsághoz szükséges kiszélesítése 200 millió eurós beruházás lenne, miközben a finomítói kapacitás átállítása 4 év és 550 millió eurós költséget jelentene. „Az európai zöld célkitűzésekkel mennyire van összhangban az, hogy ennyi pénzt egy kőolajvezetékre költünk?” - tette fel a kérdést.

Reviczky Zsolt

Szijjártót kérdezték az uniós források visszatartásáról is. A miniszterjelölt szerint ez politikai kérdés, ami – különösen, hogy ennek bejelentése két nappal a magyarországi választás után történt – azt jelzi, hogy „a nemzetközi liberális mainstream nem tudja megemészteni a Fidesz választási győzelmét”.

A politikus meghallgatásán elsorolta, milyen sikeresen vette a kormány az elmúlt válságos időszak jelentette kihívásokat, kiemelve: stratégiájukban fontos szerepet kapott a beruházások támogatása, ennek jegyében most egy az iváncsai akkumulátorgyárhoz hasonló léptékű projektről folyik jelenleg az egyeztetés. Azt is kiemelte: ma már a legnagyobb beruházási volumen Keletről érkezik, a második számú beruházói kör már magyar volt. Szijjártó jó döntésnek nevezte ugyanakkor azt, hogy az exportberuházások segítésére létrehozott Exim tárcájától elkerül a tárcájától, mint fogalmazott, ennek ott van a helye, ahol a többi állami tulajdonnak.

A fideszes Bánki Erik által vezetett bizottság tíz igen és három ellenszavazattal támogatta Szijjártó Péter miniszteri kinevezését. A politikust szerdán még a Fenntartható Fejlődés, a Nemzeti Összetartozás és a Külügyi Bizottság hallgatja meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!