Kényszerbérlet

"Kilakoltatás nem fenyegeti a klubokat" - szögezte le a HVG-nek Szigetvári Viktor, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) sajtófőnöke annak kapcsán, hogy a tárca a napokban felszólította az állami tulajdonú stadionokat használó fővárosi futballtársaságokat adósságaik kiegyenlítésére, illetve a szerződések, bérleti díjak újratárgyalására. Az állami ingatlanokat használó klubok ugyanis átlagosan az önköltségi ár hatodát, nyolcadát sem fizetik. A sporttárca tulajdonában álló Sportfólió Kht. ezért 15-20 évre bérbe adná a stadionokat, a tavaly 450 millió forintot felemésztő fenntartásból pedig kiszállna. Ha nem sikerül megállapodni a futballtársaságokkal az egységes bérleti díjról - ami a jegybevétel 25 százaléka lenne -, jön az a forgatókönyv, amely szerint csupán két, első osztályú meccsekre is alkalmas futballstadion marad Budapesten, ezekben felváltva játszanának a csapatok, a többit pedig eladnák. Futballberkekben azt rebesgetik, hogy ennek a tervnek a Honvéd-, az MTK- és a Vasas-pálya esne áldozatául. A szurkolók körében borítékolható felháborodáson kívül a Milánóban és Münchenben az Inter és a Milan, illetve a Bayern München és az 1860 München csapatainál működő rendszerhez képest az is bonyolítaná a magyar helyzetet, hogy a jelenleg másodosztályú Honvéd és Vasas valószínűsíthető feljutásával a következő szezonban öt budapesti klubnak kellene osztoznia a két megmaradó pályán.

"Egyetlen forint sincs a költségvetésünkben a budapesti stadionok üzemeltetésére" - tette egyértelművé az akció hátterét a HVG-nek Vass Károly, a Sportfólió Kht. múlt héten kinevezett vezérigazgatója, aki a hirtelen, "átszervezésre" hivatkozva menesztett Papp Albert helyébe lépett. Bennfentesek a miniszterváltással hozzák összefüggésbe a dolgot, az egykori APEH-igazgatót ugyanis azzal bocsátották útjára: "olyan ember kell, aki nem kötődik a régi struktúrához". Senki sem állítja viszont, hogy a posztján alig egy évet eltöltött Pappnak szerepe lett volna a Sportfólió Kht. veszteségének növekedésében. Az állami tulajdonú sportlétesítményeket fenntartó és fejlesztő kht tavaly mintegy 1 milliárd forint mínuszt hozott össze, annyit, mint az előző két évben összesen. Változatlan feltételek mellett az idén legalább 2,5 milliárd forintos veszteség van kódolva a rendszerben: számítások szerint a Sportfólióhoz tartozó létesítmények működtetéséhez 5,5 milliárd forintra volna szükség, amivel szemben alig 2 milliárd forint saját bevétel s az előző évi 1,6 milliárdnál kevesebb, 1 milliárd forint állami támogatás áll.

Az Állami Számvevőszék a GYISM-ről készült október végi jelentésében viszont nem a sovány állami támogatást, hanem a veszteségforrásokat taglalta, megemlítve a fizetési határidőket elmulasztó sportegyesületeket, illetve a kiszervezett szolgáltatások többletköltségét. A számvevők azt feszegették, hogy míg 2001-ben 900 millió forintot szántak a sportlétesítmények gondnoki feladatainak ellátására, 2002 áprilisától a kht évi nettó 1,4 milliárd (havi 115,3 millió) forint vállalkozási díjat fizet a feladatot összesen 90 ezer négyzetméterre közbeszerzésen elnyerő Future Clean Rt.-nek. Az öt évre szóló szerződésen a kormányváltás után keresett fogást a Sportfólió, illetve a tárca, ám a másfél milliárd forintos kötbér végül eltántorította őket a módosítástól. Sőt a takarítócég - mint a január 5-ei Közbeszerzési Értesítőből kiderül - újabb 23 sportingatlan gondnoki teendőire kapott megbízást, igaz, ezúttal szerényebb, havi 71,31 millió forintos árajánlattal nyerte el az összesen 535 ezer négyzetméternyi területre kiírt pályázatot.

A nagytakarítást a GYISM a fővárosi stadionokkal kezdené, egységes bérleti konstrukció kialakításával. Ám ehhez módosítani kellene a korábban kötött megállapodásokat. Ezen a fronton pedig teljes a zűrzavar. Az Üllői úti Fradi-, illetve a Megyeri úti Újpest-pályára ugyanis a bérlőknek - állításuk szerint - van érvényes szerződésük. Az FTC 1991-ben 25 évre kötött megállapodást az akkor még az agrártárca fennhatósága alá tartozó létesítmény használatára az FM Kiemelt Sportlétesítmények Intézményével. A Fradi nem tartozik a Sportfóliónak, de nem is tehetné, mivel az Üllői úton a sporttárca kht-ja értékesíti a jegyeket. Az FTC fizet egyébként a legtöbbet a klubok közül, jegyárbevételéből tavaly 25-30 millió forintot utalt át a kht-nek.

Újpesten 2002 óta ketyeg egy, szintén 25 éves bérleti szerződés, amely a jegyárbevétel 50 százalékát határozza meg bérleti díjként. Más konstrukcióban, mint a Fradinál, Újpesten ugyanis fizetés előtt le kell vonni a rendezési költségeket, így az UTE évi 6-8 millió forinttal letudhatná a bérletet. Már ha fizetne, a futballcég ugyanis 14 millió forinttal tartozik a Sportfóliónak, amit Gyulay Zsolt, az Újpest FC Kft. ügyvezetője megrendült likviditási helyzetükkel magyarázott a HVG-nek. Az Újpestnek évi 52 millió forintjába kerülne, ha átvállalná a futballstadion fenntartását - legalábbis a Sportfólió levelében ennyire taksálta a költséget. "Ha az állam átvállalja az utánpótlás-nevelésre költött évi 60-70 millió forintot, szó lehet arról, hogy esetleg az önkormányzattal közösen mi üzemeltessük a stadiont" - mondta a HVG-nek Gyulay, aki komoly reményeket táplál a stadionhoz tartozó, egyelőre csak szerkezetkész Megyeri úti épület üzleti hasznosítása iránt. Nála szkeptikusabb Derce Tamás, Újpest polgármestere, aki szerint hiú remény az ingatlanbizniszben látni a kitörési pontot, amikor a közeli Váci út tele van üres irodákkal. Derce az önkormányzatok jelenlegi pénzügyi helyzetében csak hosszabb távon tudja elképzelni, hogy beszálljanak a fenntartásba, ami 7-8 év múlva is csak a fenntartási költségek felének vállalásáig terjedhetne.

Az MTK-nak, a Honvédnak és a Vasasnak nincs is szerződése a stadionhasználatra. "Korábban 127 millió forintot költöttünk a létesítmény egyes részeinek felújítására, és a stadion tulajdonosa ebből semmit nem térített meg" - foglalta össze a szerződéskötést meghiúsító, 1997 óta húzódó vitát a HVG-nek Fülöp Ferenc, az MTK Labdarúgó Kft. ügyvezetője, aki szerint a sportvállalkozás képtelen arra, hogy a stadionfenntartás évi 50 millió forintját kigazdálkodja. Gál László, a Honvéd Futball Club Kft. ügyvezető-résztulajdonosa pedig többszöri kérésére sem kapott kimutatást a "stadion" üzemeltetési költségeiről. Az átveendő ingatlan "romhalmaz, szánkba esik a vakolat a plafonról", ezért 400-500 millió forintot kellene költeni a Bozsik-stadionra. Ráadásul a többi klubtól eltérően a kispesti pályán nincs olyan ingatlanvagyon, amelyet befektetőknek értékesíthetnének. A Vasas Fáy utcai létesítményeinek fejlesztésére akadt már jelentkező, ezzel együtt sem tud mit kezdeni a sporttárca ultimátumszerű ajánlatával a Pannon Futball Club Kft., miszerint februártól át kellene vállalnia az üzemeltetést.

Az igazi adu a Sportfólióval szemben, mint hétfőn kiderült, nem az élő szerződésüket lobogtató vagy a korábbiakra hivatkozó futballcégek, hanem a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) kezében van. A stadionrekonstrukciós programba bevont 38 stadionról a liga, a sporttárca, a Sportfólió és a Stadion Invest Rt. által - a jelek szerint a labdarúgó-vállalkozások feje fölött - megkötött, 15 évre szóló szerződések ugyanis kimondják, hogy a sportlétesítmények bérleti díja az első öt évben a jegyárbevétel 5, a második öt évben 10, a harmadik öt évben pedig 15 százaléka. Gyurcsány Ferenc sportminiszter hétfőn tárgyalt Szieben Lászlóval, az MLL elnökével - miután a tárca, a liga, a Sportfólió és a Szerencsejáték Rt. szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az előző kormány által 4,8 milliárd forintért beszerzett, de azóta is raktárban heverő stadionbeléptető rendszer egyes elemeit hasznosítva a lottózókban lehessen jegyet vásárolni a futballmeccsekre -, erről azonban utóbbi nem árult el részleteket. "A liga egységesen kívánja kezelni a szerződéseket, és azt tanácsoljuk tagjainknak, hogy ne írjanak alá a meglévő ligaszerződésekénél rosszabb feltételekről szóló ajánlatot" - adta meg az alaphangot.

KELEMEN ZOLTÁN - VITÉZ F. IBOLYA