Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Különös árvita zajlik Budapest XIV. kerületében: Rátonyi Gábor fideszes polgármester legkevesebb 100-150 millió forintot kérne a hajdani Récsei autóbuszgarázshoz kapcsolódó, 96 lakással együtt összesen 8500 négyzetméteres önkormányzati területért, míg a képviselő-testület többségét adó szocialista és SZDSZ-es tagok ennek a harmadával is beérnék. A múlt héten a testület 50 millió forintos eladási árról hozott határozatot, amelynek végrehajtását még aznap felfüggesztette a polgármester. Az újabb összecsapás ez ügyben lapzártánk után történik meg. Pedig a Thököly út és az Istvánmezei út által határolt ingatlan értékesítése során a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV), jó példát mutatva, összefogott az önkormányzattal: a közlekedési társaság a 2000 augusztusában kiírt pályázatban jelezte, abban állapodott meg a helyhatósággal, hogy az - a célszerűbb hasznosítás érdekében - a nyertesnek szintén eladja a garázzsal szomszédos területét.
A BKV a Récsei garázzsal együtt több mint 30 ezer négyzetméteres ingatlanért 862 millió forintot kasszírozott. Erre hivatkozva a zuglói fideszes alpolgármester, Rozgonyi Zoltán a HVG-nek megjegyezte: saját részükért arányosan legalább annyit szeretnének kapni, amennyit a BKV - ez több mint 200 millió forintot jelentene. Rozgonyi szerint az 50 milliós eladási ár egyenesen nevetséges: ennyiért legfeljebb egy-két házat lehet megvásárolni Zuglóban, márpedig a beruházó nyolcszáz lakásos lakópark építését tervezi. Vele szemben Killik Jenő, az önkormányzat SZDSZ-es frakcióvezetője úgy véli, a kerület fideszes vezetői hozzá nem értésükkel kárt okoznak Zuglónak: a vételi ajánlatot tett cégnek ugyanis le kell bontania 96, már évek óta szanálásra ítélt, zömében komfort nélküli, lerobbant lakást, amelyek bérlőinek új lakásokat vagy megfelelő vételárat kell cserébe felajánlania, ami legkevesebb 700-800 millió forint kiadással jár. Ha azt is figyelembe veszik, hogy az önkormányzat helyett a beruházó magára vállalja a szanálást, és megújítja a környéket, az 50 millió forintos vételárral még a BKV-nál is jobb üzletet hoznánk össze - tette hozzá Killik. A vevő, az izraeli Ambassador Group magyar leányvállalata, az SL Properties District 14 Ingatlanforgalmazó Kft. a BKV területén áprilisban adja át az összesen mintegy 12 milliárd forintnyi beruházással elkészült Récsei bevásárló- és szórakoztató-központot, de az önkormányzattal mind ez idáig nem jutott dűlőre.
Ingatlaneladásaival a BKV egyébként távolról sem aratott a zuglóihoz hasonló sikert az elmúlt években. A cég tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat 1996-ban reorganizációs programot indított a BKV-nál, amelynek forrását a társaság feleslegesnek ítélt ingatlanainak értékesítéséből tervezte előteremteni: az induláskor a könyv szerinti értéken nyilvántartott, durván 22 milliárd forintnyi vagyon negyede, összesen mintegy kétszáz, közel 5 milliárd forint értékű telephely, műhely, garázs, óvoda, üdülő került fel a listára. A BKV éves beszámolóiban, valamint a társaság felügyelőbizottsági jelentéseiben évről évre refrénként szerepelt, hogy az "ingatlanértékesítési bevétel a tervezettnél lényegesen alacsonyabb volt". Az Állami Számvevőszék 2001-es jelentésében szintén azt állapította meg, hogy a BKV az ingatlanait "kampányszerűen értékesítette", nemegyszer áron alul: a Bartók Béla úti, 105 millió forint könyv szerinti értéken nyilvántartott telephelyet például 68 millió forintért. 2003 decemberéig összesen 171 ingatlanon adtak túl (lásd táblázatunkat), a befolyt bruttó 6,3 milliárd forint pedig alig 1,5 milliárddal haladta meg az elpasszolt vagyon 1996-os könyv szerinti értékét.
Az értékesítés kampányszerűségét Menyhért László, a BKV vezérigazgató-helyettese sem cáfolta a HVG-nek. Mint mondta, 1996-tól évente átlagosan két tucat ingatlant vertek dobra, s miután a vevők tisztában voltak a BKV eladási kényszerével, ez a tény önmagában is letörte az árakat. Az értékesítést gyakran kusza tulajdonviszonyok, földhivatali bejegyzések zavarták, és az ármegállapításnál azt is figyelembe kellett venniük, hogy a BKV-telephelyeken a bontás költsége is nagyobb az átlagosnál. Arra sem volt lehetőség - jegyezte meg Menyhért -, hogy ésszerű vagyongazdálkodással, fejlesztéssel növeljék az ingatlanok árát, netán megvárják, míg az adott kerületben más építési övezetbe sorolják a területüket. Mint például most, az utolsó eladások egyikénél, a kispesti sporttelep esetében, amelyről még tavaly úgy döntött a cég, hogy funkciójában összevonja a VIII. kerületi sporttelepével. A kispesti 40 ezer négyzetméteres ingatlant - amelyen két nagy salakpálya, négy kisebb pálya, öltözők és egy étterem található - pedig eladja.
Az értékesítés terve a Városházán kisebb koalíciós feszültséget okozott. A szocialista képviselők tavaly ősszel felvetették, hogy a tulajdonos főváros vegye meg a BKV-tól a 780 millió forintra taksált területet, mivel azt a kispesti önkormányzat 2004 májusában kedvezőbb - intézményi - építési övezetbe sorolja át, s azt követően az ár akár megduplázódhat. Demszky Gábor főpolgármester a javaslatot arra hivatkozva utasította el, hogy a főváros kasszájában e célra nincs elég forrás. Hosszas csetepaté után február elején a városatyák - a BKV rovására - kompromisszumot kötöttek. Azaz a főváros nem veszi meg a sporttelepet, és nem várja meg az átsorolást sem, de a BKV-nak úgy kell kiírnia márciusban a pályázatot, hogy a vételáron kívül a leendő vevő 120 férőhelyes P+R parkolót építsen. A legesélyesebbnek tűnő pályázó a német OBI AG, amely tavaly augusztusban 1,2 milliárd forintért megvette a sportteleppel határos, 22 ezer négyzetméteres önkormányzati telket, amelyen egy új áruházon kívül szállodát is építene. Miután a kispesti önkormányzat csak az általa jóváhagyott, egységes fejlesztési koncepciót megvalósító vevőnek ad építési engedélyt, nem nehéz megjósolni a BKV-pályázat végeredményét.
A BKV vevői sem csináltak egyébként mindig fényes üzletet. A nagyobb, 100 millió forintot meghaladó adásvételeknél - 171-ből ilyen tranzakció volt 15 - a negatív csúcsot alighanem a Baumax áruházlánc ingatlanfejlesztő cége vezeti. A Fészek Hungária Kft. 1996 tavaszán 361 millió forintért 27 ezer négyzetméteres területhez jutott a Szentendrei úton, ahol egy 10 ezer négyzetméteres Baumax áruházat tervez, de az építési engedélyt hét év után csupán tavaly sikerült megszereznie. A Wallis-csoportnak viszont rövid idő alatt bejött az üzlet: a cégcsoporthoz tartozó Bajor Center Kft. 1998 végén 122 millió forintért vásárolt meg egy IX. kerületi, 12 ezer négyzetméteres BKV-telephelyet, amelynek helyére 2002-re felépítette a Bajor Centert. Jól járt a II. kerületi Henger utcai BKV-telep új tulajdonosa, a Margit Palace Kft. (MP) is. A német érdekeltségű Terra-Dom Kft. által tulajdonolt MP a BKV-tól 120 millió forintért vette meg a hajdani remízt és az áramátalakító telepet, ahová 17 ezer négyzetméteres irodaházat épített. A bérlők között van a Fővárosi Ítélőtábla is, amely 4 ezer négyzetméterre három plusz két évre szóló bérleti szerződést kötött, és összesen közel bruttó 1 milliárd forintot fizet a tulajdonosnak (HVG, 2004. január 10.).
A BKV az ingatlanértékesítésből befolyt milliárdokból néhány százmillió forintnál többet nem volt képes fejlesztésre költeni, szinte a teljes összeg a cég krónikus működési hiányának a finanszírozására ment el. Végső soron tehát a fővárosi tömegközlekedés sajátos fogyasztóiár-támogatásaként is elkönyvelhetők ezek a tranzakciók. Ám az idén megszűnik ez a lehetőség, a társaságnak ugyanis már nincs mit eladnia. Vajda Pál, a főváros szocialista főpolgármester-helyettese szerint ezek után már végképp nem halogatható a BKV finanszírozásának átalakítása. Ez az ő értelmezésében azt jelenti, hogy az államnak a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a BKV fenntartásából. A cég bevételei ugyanis nem fedezik kiadásait, ezért az idén mintegy 30-32 milliárd forint veszteséget és hasonló nagyságrendű hitel igénybevételét tervezi, amiből 15 milliárdot februárban már fel is vett. Vajda szerint a főváros az idén megítélt 3 milliárd forint működési támogatással és a 3 milliárdos tőkeemeléssel minden lehetőséget kimerített, hiszen forrásait az állam megcsapolta. Bár a Medgyessy-kormány - szakítva elődei gyakorlatával - az idei évre szóló költségvetésben 10 milliárd forintot előirányzott a nagyvárosi, ezen belül 7 milliárdot a budapesti tömegközlekedés állami finanszírozására, a Draskovics-csomag keretében 700 millió forinttal máris csökkentette ezt a keretet.
MINK MÁRIA
