Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
A halálra ítéltnek választási lehetőséget adtak, hogy kék vagy zöld legyen-e a kötél. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) elnöke - akit hétfőn a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel jutalmaztak - jellemezte így az ágazat részére a múlt hétfőn a Kökény Mihály egészségügyi miniszter tolmácsolásában átadott kormányultimátumot. E szerint a cégek öt nap alatt, péntek este 6 óráig két lehetőség közül választhattak. Az első szerint vállalják, hogy a társadalombiztosítás (tb) által támogatott gyógyszerkörben produkált forgalmuk 15 százalékát visszafizetik az Egészségbiztosítási Alapba (EA), és ebben az esetben változatlan maradhat a támogatott patikaszerek termelői ára. Ha erre nem hajlandók, valamennyi készítményük, tehát a nem támogatottak termelői árát is befagyasztja a kabinet, méghozzá a jelenleginél 15 százalékkal alacsonyabb szinten. A miniszter mindkét intézkedésnél áprilisi bevezetést, a befagyasztásnál pedig - az ártörvény adta lehetőséget maximálisan kihasználva - hat hónapi jegelést helyezett kilátásba.
Bár a határidőt is rendkívül szűken szabta meg a kabinet, nem kizárólag az idő rövidségével magyarázható, hogy csak kevesen, főként kisebb cégek választották a forgalomarányos visszatérítést. A szerződést aláírók számáról azonban Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője és Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója sem tudott pontos adatot mondani a HVG-nek. Jócskán akadnak ugyanis, akik csak szándéknyilatkozatot küldtek, illetve vittek az OEP-be vagy a minisztériumba, és - mint például a nagy cégek közül az AstraZeneca, a Sanofi-Synthelabo és a Lilly Hungária Kft. - különböző feltételekhez kötötték aláírásukat. Az utóbbiak március 16-áig kaptak újabb határidőt, felvetéseikre ugyanis lapzártánkig nem volt fekete-fehér válasz, azokat az OEP jogászai vizsgálják. A 180-200 érintett cégből összességében tíz-húsz jöhet szóba aláíróként, elsősorban azok, amelyek magyarországi, illetve a támogatott gyógyszerkörbe eső forgalmi részesedése alacsony.
A statáriális eljárás hidegzuhanyként érte a gyógyszercégeket, melyek érdekképviseletei a múlt pénteken közös sajtótájékoztatón fejtették ki álláspontjukat. "Ezúttal elmarad a »soványmalac-vágta«" - hangsúlyozta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, Matejka tavaly őszi szavait idézve, utalva arra, most nem jön be az a 2003-ban még megalapozott kormányzati várakozás, hogy hiába keménykednek a gyógyszerszövetségek, ha a cégek előbb-utóbb úgyis "besunnyognak" aláírni. A gyártók ugyanis komolyan vették azt a kormányígéretet, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjára bevezetett s akkor a cégek 97,5 százaléka által aláírt úgynevezett visszafizetési rendszer egyszeri és megismételhetetlen lesz. Vagyis a mostani receptet már tavaly felírta a kormány, és még a diagnózis is megegyezett az ideivel (HVG, 2003. július 19.). E szerint a gyógyszerforgalom túlságosan meglódult, és az árak is drasztikusan nőttek, aminek pénzügyi következményei nem terhelhetők sem a lakosságra, sem az előirányzott keretet rendre túlfeszítő gyógyszerbüdzsére. Így végül a cégek - forgalom-, illetve piacirészesedés-növekedésük arányában - összesen 7 milliárd forintot fizettek vissza az egészségbiztosító kasszájába, amelyből az eredetileg előirányzott 217 milliárd helyett 252 milliárd forintot kellett ártámogatásra költeni.
A kormány hivatalos prognózisa szerint 2004-ben a gyógyszerkasszára elfogadott 239 milliárd forinttal szemben további 40 milliárd forint terhelné az EA-t, ha folytatódna a január-februárban tapasztalt forgalmi trend. A gyógyszerszövetségek viszont úgy vélik: nincs krízishelyzet, ráadásul az ő adataik nem utalnak kiugró forgalomnövekedésre. A legalább 40 milliárd forintos többletkiadás árnyéka nyilvánvalóan és kétségtelenül hónapok óta rávetült a kasszára. Jóindulattal is legfeljebb naivnak tekinthető az az elképzelés, hogy az idei támogatási ráfordítás kisebb lesz a tavalyi 252 milliárd forintnál. Annál is inkább, mert januártól a korábbi nulla helyett 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) is rakódik a patikaszerekre, ami nemcsak a lakosságot, hanem a támogatás arányában a tb-t is terheli, az idén több mint 12 milliárd forinttal. Bőven összejön a 40 milliárd forint, főleg azt figyelembe véve, hogy világszerte megfigyelhető, hogy egyre drágább gyógyszereket írnak fel, ezzel legalább évi 8 százalékos "forgalomnövekedést" generálva.
A betegek számára előnyös változásokat ígér - legalábbis rövid távon - a Medgyessy Péter miniszterelnök által várhatóan ezen a héten aláírandó döntés. Kisebb lesz ugyanis azoknak a készítményeknek a térítési díja, amelyek gyártói nem szerződtek "önkéntes" visszafizetésre. Ez a magatartás tudatos volt - hangsúlyozták a cégek képviselői, mondván, így legalább a betegek járnak jól, s nem a biztosító dönt kénye-kedve szerint a pénzekről. Az azonban a bonyolult támogatási rendszer miatt korántsem garantálható, hogy valamennyi készítmény térítési díja a termelőiár-befagyasztással azonos mértékben, azaz egységesen 15 százalékkal csökken. Ettől le- és felfelé egyaránt lehetnek eltérések. Nem a mostani termelői ár 85 százalékán, hanem annak 100 százalékán lesz a "fagyáspont" azoknál a gyógyszereknél, amelyek gyártói a 15 százalékos visszatérítésre kötelezték el magukat. Vagyis e készítményeknél változatlan marad a térítési díj. Matejka cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy ez a vegyes rendszer őrületbe kergetné a patikusokat, mondván, ők most is ugyanúgy kézhez kapják a támogatási és térítési díj kiszámításához szükséges floppikat, mint bármelyik árváltozásnál.
Nemcsak a kasszafeltöltés receptje, hanem az árbefagyasztásé is ismerős. Az utóbbira is volt már példa, mégpedig 2000 második felében. Akkor a gyártók - elsőként az Egis - helyeztek egyoldalú, azaz főhatósági egyeztetés nélküli, 8,5 százalékos emelést kilátásba, megelégelve, hogy egy éven át nem növelhették áraikat, holott a forint akkori gyengülése és az infláció felsrófolta a költségeiket (HVG, 2000. május 27.). Noha az Orbán-kormány féléves árbefagyasztással torolta meg a rebellis magatartást, az akkori, 135 milliárd forintosra tervezett kasszát is ki kellett pótolni 152 milliárdra. A négy évvel ezelőtti befagyasztás kizárólag az ártámogatásban részesített körre és az éppen érvényes termelői árak jegelésére vonatkozott, most viszont csökkentésről van szó, és kiterjed valamennyi készítményre.
Mindkét új elemet sportszerűtlennek tartják a gyógyszercégek, termelési költségeikre, illetve arra hivatkozva, hogy az államnak nincs joga beleszólni a nem támogatott patikaszerek árába. Ami a ráfordításokat illeti, az egészségügyi miniszter azzal revolverezett, hogy a gyógyszerár 20-30 százalékát kitevő promóciós költségekből, illetve a cégek busás nyereségéből telne a kassza kipótlására. Ezeket a számokat a gyógyszercégek kétségbe vonják, ugyanakkor az intézkedés eltérő mértékben érinti őket. Az utóbbi hazai piaci részesedésüktől is függ, lesznek, amelyek milliárdos árbevétel-kiesést szenvednek el, mások teljesen ellehetetlenülnek, elbocsátásokra, illetve a veszteséges készítmények gyártásának megszüntetésére, azaz hosszabb távon a betegérdekek sérülésére kell számítani - állítják a szövetségek vezetői.
A spórolás többletkiadásokkal, illetve bevételkieséssel is párosul. Az egészségügyi tárca ugyanis ígéretet tett arra, hogy pénzügyi mankót nyújt azoknak a kisebb patikáknak, amelyeknél óriási érvágást okoz a 15 százalékos forgalomcsökkenés. Az árréskiesés a gyógyszerészkamara kalkulációi szerint 3,5 milliárd forint, az emiatt kapott segítség a legújabb hírek szerint hitelfelvételi lehetőségben merülne ki. Mindenesetre kevesebb lesz a központi büdzsé áfabevétele, de ennél is nagyobb lehet a bukta a - múlt héten máris mélyrepülésben lévő - Richter-papírok állami csomagjának eladásakor.
A befagyasztás csak a kezdet. A következő szándék be van varrva a parlamentnek a múlt héten benyújtott, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatba. E szerint - ha a parlamenti többség is jónak látja - a gyógyszer hatósági áras lenne. Ez a kormány- és a gyártói oldal számára is kényelmetlen, lévén pepecselős szakértői munka, a cégeknek mégis előnyös lehet. Termékre bontva kell ugyanis kimunkálni a ráfordításokat, beleértve a kutatás-fejlesztési költségeket, de az áraknak a tisztes profitot is tartalmazniuk kell. Mindez nem ütközik uniós regulákba. Különben pedig, akár az elveket, akár a gyakorlatot nézve, a mostani szabadság gyógyszerügyben meglehetősen relatív. A patikaszerek kereskedelmi árrését eleve a kormány határozza meg, s bár a készítmények 1990 óta szabad árasak, a tb által támogatottaké rendre a gyártók és az - erősebb pozícióban lévő - OEP alkujában alakul ki. E szerint, ha valamelyik cégnek nem felel meg a "közfinanszírozás alapjául elfogadott ár", kiesik a pikszisből, azaz nem kap támogatást. Magyarán a támogatott gyógyszerkörben a szabad ár jelenleg is kvázihatósági árként működik.
MOLNÁR PATRÍCIA
