Tetszett a cikk?

Egy vagyonvédelmi cég többségi tulajdonában álló, 3 millió forint törzstőkéjű projekttársaságnak nyújt 864 millió forint támogatást az állam, hogy ezzel elterjessze Magyarországon a gyémántcsiszolást.

Az "üzleti befektetők által létrehozott" Duna-Silver Kereskedelmi Kft. (D-S) tervezett befektetéssorozatával büszkélkedett a múlt héten Burány Sándor munkaügyi miniszter. Ennek első darabja egy 4 milliárd forintos költségűre méretezett gyémántcsiszoló üzem volna Salgótarjánban. Az európai mércével mérve is a nagyobbak közé sorolható manufaktúra augusztustól 120 fővel kezdené meg a termelést, 2006-ra pedig 350-400-ra duzzadna a létszám. Viszonylag szorosnak tűnik a Burány által beharangozott augusztusi határidő, a szerződés ugyanis még csak előkészítés alatt áll, az állami tulajdonú ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt.-től a kiszemelt épületet - ahol korábban az üvegfúvókat tanították be, ma pedig egy zeneiskola működik - még nem bérelték ki, így a gyémántcsiszoló-képzés sem kezdődött el, márpedig annak időigénye mintegy hat hónap.

Két hete mindenesetre egyedi kormánydöntés született a salgótarjáni projekt 864 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásáról. A Munkaerő-piaci Alapból folyósítandó összegből 480 millió forint a gépbeszerzési hozzájárulás (a költségek 29 százaléka), 384 millió forint pedig a képzési költségek 45 százalékát fedezi. Az egyedi kormánydöntésre azért volt szükség, mert a beruházáshoz képzés is társul - közölték a HVG kérdésére a munkaügyi tárcánál. Viszonylag ritka az effajta megoldás, legalábbis hasonló kombinációban tavaly egyetlen beruházás kapott állami pénzt. A támogatást utólag folyósítják, azaz a beruházás, illetve a képzés megvalósulása után, s a befektetőtől az állami támogatás összegének megfelelő bankgaranciát kérnek, ami nem teljesítés esetén lehívható. Burány Sándor indoklása szerint a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy az egyedi határozattal támogatott munkahelyteremtő beruházások a gazdasági gondokkal küszködő térségekben valósuljanak meg. Márpedig Salgótarján és térsége 18,8 százalékos munkanélküliségi rátájával e körbe sorolható. Meglehet, az is nyomott valamit a latban, hogy a miniszternek Sándor László - egykori MSZOSZ-elnök, jelenleg a Közmunkatanács elnöke - mutatta be a befektetőket. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő szerepe - mint a HVG-nek ő maga elmondta - csak annyi volt, hogy Nógrád megyébe kalauzolta el az invesztorokat.

A miniszter, illetve a kabinet tagjai bizonyára izmosabb befektetői háttérről tudnak, mint amit a D-S cégadatai sejtetnek. Az 1998-ban 3 millió forint törzstőkével alapított, egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelemmel foglalkozó társaság 2001-es mérlegében mindössze 4,148 millió forint árbevételről és 1,327 millió forint veszteségről adott számot. Fő tulajdonosa, az Europe Trade-Team Vagyonvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (E.T.T.) pedig jobbára csak biztonságtechnikával foglalkozott korábban. Legalábbis alapítója, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Consodine Properties Corporation (CPC) a cégbírósági adatok szerint az Israel Aircraft Industries Lahav MiG-repülőgépek továbbfejlesztésére szakosodott részlegének és a kerítésvédelmi rendszerekkel foglalkozó izraeli Magal Security Services Ltd.-nek a kizárólagos magyarországi képviselője. Az E.T.T.-t 1993-ban 550 ezer forint készpénzzel és 450 ezer forint értékben tíz darab RTX 20Z Luck típusú "mutatványos eszközzel" alapította a CPC, majd 1995-ben egy Cadillac és egy Peugeot kombi gépkocsi bevetésével hajtott végre 860 ezer forintos tőkeemelést.

A következő ugrás 2002-ben történt, ekkor 8 millióra egészítették ki a törzstőkét, miután a könyvvizsgáló jelezte: a folyamatos tőkevesztés nyomán a saját tőke a jegyzett tőke 75,23 százalékára apadt. Abban az évben egyébként az E.T.T. 405,5 millió forint bevételt és 6,5 millió forint eredményt könyvelt el. A CPC képviselője - és 1998-ig az E.T.T. ügyvezetője - a biztonságtechnikai tapasztalatokkal rendelkező Arie Yom-Tov izraeli üzletember volt (tulajdonában állt egyebek között az 1999-ben felszámolt Private Security Kft., amely például a Ferihegyi reptéren telepítette, üzemeltette a robbanószerkezet-kereső és -megsemmisítő rendszert). A CPC azonban tavaly júliusban kiszállt az E.T.T.-ből, azóta 50-50 százalékban Skach Annamária és Schmidt Gábor a tulajdonosok - utóbbi egyébként a D-S ügyvezetője.

Arie Yom-Tov, a salgótarjáni befektetést összeverbuváló egyik üzletember a HVG-nek írásban adott válasza szerint a gyémántcsiszolóra külön céget akartak alapítani, ám "az idő rövidsége miatt" maradtak a D-S-nél mint projekttársaságnál. Yom-Tov egyébként az utóbbi években leginkább az ingatlanbizniszben tűnt fel. Az általa képviselt ciprusi Hollyworld Enterprises Ltd. (HE) tulajdonában álló Magyar Ingatlan Ingatlanforgalmazó és -fejlesztő Kft. szerezte meg a Gozsdu-udvar beruházásának lehetőségét (HVG, 2000. május 6.). Tavaly pedig Terézvárosban rendre győzedelmeskedett az önkormányzati ingatlanpályázatokon - vitatott körülmények között - az a Constrattic Épületfejlesztő és -forgalmazó Kft., amelynek a pályázat idején résztulajdonosa a HE, ügyvezetője pedig tavaly júliusig Yom-Tov volt (HVG, 2003. december 6.). Az utóbbi legújabb ötlete a Népszabadság értesülése szerint a főváros XIII. kerületében turistalátványosságnak szánt régiségpiac nyitása volna az ideiglenes Lehel piac egykori csarnokaiban: a Kassák Lajos és a Dévai utca sarkán álló épületet az önkormányzattól a CPC érdekeltségébe tartozó Jabi One Kft. vette meg, amely 1 milliárd forintos beruházást tervez.

Magyarországon - ahol nagy tételben legutóbb az 1970-es években csiszoltak gyémántot - a többlépcsős beruházással új iparágat építene ki a D-S Kft. Az elmúlt évtizedben legalább tíz külföldi befektető tapogatódzott hasonló elképzelésekkel, ám egyik sem jutott a tervezésnél tovább - mondta a HVG kérdésére Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke, aki úgy véli, sem a hazai felvevőpiac, sem a világpiaci konjunktúra nem indokolja ebben a pillanatban a gyémántos beruházást. Yom-Tov viszont ambiciózus terveket dédelget, legalábbis a HVG-nek úgy nyilatkozott: szerinte Magyarország központi helyet tölthet be a nemzetközi gyémántpiacon. Izraelben az utóbbi 15 évben az egyik legsikeresebb területnek a gyémántbiznisz bizonyult, ezért nem volt nehéz professzionális kereskedőket bevonni a salgótarjáni beruházásba - közölte Yom-Tov -, amelyet saját erőből és banki hitelből kívánnak finanszírozni.

A várható forgalomról az üzletember egyelőre nem nyilatkozott, csak annyit közölt, hogy a projekt három év után termelhet nyereséget. Burány Sándor salgótarjáni sajtótájékoztatóján jelezte, a D-S az ország különböző pontjain tervez hasonló beruházásokat. Yom-Tov ennél árnyaltabban fogalmazott: ha ez az első tesztprojekt sikeres lesz, megfontolják hasonló üzemek létrehozását a régióban. És hozzáfűzte: megközelítőleg öt-tíz év kell a sikerhez.

VITÉZ F. IBOLYA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A templomok nem zárnak, a katolikus miséket megtartják

A templomok nem zárnak, a katolikus miséket megtartják

Megkapták a kísérleti oltást a majmok a San Diegó-i állatkertben

Megkapták a kísérleti oltást a majmok a San Diegó-i állatkertben

Harmadával esett vissza az OTP nyeresége 2020-ban, de Csányi Sándor elégedett

Harmadával esett vissza az OTP nyeresége 2020-ban, de Csányi Sándor elégedett