Látványterv

Az "üzleti befektetők által létrehozott" Duna-Silver Kereskedelmi Kft. (D-S) tervezett befektetéssorozatával büszkélkedett a múlt héten Burány Sándor munkaügyi miniszter. Ennek első darabja egy 4 milliárd forintos költségűre méretezett gyémántcsiszoló üzem volna Salgótarjánban. Az európai mércével mérve is a nagyobbak közé sorolható manufaktúra augusztustól 120 fővel kezdené meg a termelést, 2006-ra pedig 350-400-ra duzzadna a létszám. Viszonylag szorosnak tűnik a Burány által beharangozott augusztusi határidő, a szerződés ugyanis még csak előkészítés alatt áll, az állami tulajdonú ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt.-től a kiszemelt épületet - ahol korábban az üvegfúvókat tanították be, ma pedig egy zeneiskola működik - még nem bérelték ki, így a gyémántcsiszoló-képzés sem kezdődött el, márpedig annak időigénye mintegy hat hónap.

Két hete mindenesetre egyedi kormánydöntés született a salgótarjáni projekt 864 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásáról. A Munkaerő-piaci Alapból folyósítandó összegből 480 millió forint a gépbeszerzési hozzájárulás (a költségek 29 százaléka), 384 millió forint pedig a képzési költségek 45 százalékát fedezi. Az egyedi kormánydöntésre azért volt szükség, mert a beruházáshoz képzés is társul - közölték a HVG kérdésére a munkaügyi tárcánál. Viszonylag ritka az effajta megoldás, legalábbis hasonló kombinációban tavaly egyetlen beruházás kapott állami pénzt. A támogatást utólag folyósítják, azaz a beruházás, illetve a képzés megvalósulása után, s a befektetőtől az állami támogatás összegének megfelelő bankgaranciát kérnek, ami nem teljesítés esetén lehívható. Burány Sándor indoklása szerint a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy az egyedi határozattal támogatott munkahelyteremtő beruházások a gazdasági gondokkal küszködő térségekben valósuljanak meg. Márpedig Salgótarján és térsége 18,8 százalékos munkanélküliségi rátájával e körbe sorolható. Meglehet, az is nyomott valamit a latban, hogy a miniszternek Sándor László - egykori MSZOSZ-elnök, jelenleg a Közmunkatanács elnöke - mutatta be a befektetőket. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő szerepe - mint a HVG-nek ő maga elmondta - csak annyi volt, hogy Nógrád megyébe kalauzolta el az invesztorokat.

A miniszter, illetve a kabinet tagjai bizonyára izmosabb befektetői háttérről tudnak, mint amit a D-S cégadatai sejtetnek. Az 1998-ban 3 millió forint törzstőkével alapított, egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelemmel foglalkozó társaság 2001-es mérlegében mindössze 4,148 millió forint árbevételről és 1,327 millió forint veszteségről adott számot. Fő tulajdonosa, az Europe Trade-Team Vagyonvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (E.T.T.) pedig jobbára csak biztonságtechnikával foglalkozott korábban. Legalábbis alapítója, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Consodine Properties Corporation (CPC) a cégbírósági adatok szerint az Israel Aircraft Industries Lahav MiG-repülőgépek továbbfejlesztésére szakosodott részlegének és a kerítésvédelmi rendszerekkel foglalkozó izraeli Magal Security Services Ltd.-nek a kizárólagos magyarországi képviselője. Az E.T.T.-t 1993-ban 550 ezer forint készpénzzel és 450 ezer forint értékben tíz darab RTX 20Z Luck típusú "mutatványos eszközzel" alapította a CPC, majd 1995-ben egy Cadillac és egy Peugeot kombi gépkocsi bevetésével hajtott végre 860 ezer forintos tőkeemelést.

A következő ugrás 2002-ben történt, ekkor 8 millióra egészítették ki a törzstőkét, miután a könyvvizsgáló jelezte: a folyamatos tőkevesztés nyomán a saját tőke a jegyzett tőke 75,23 százalékára apadt. Abban az évben egyébként az E.T.T. 405,5 millió forint bevételt és 6,5 millió forint eredményt könyvelt el. A CPC képviselője - és 1998-ig az E.T.T. ügyvezetője - a biztonságtechnikai tapasztalatokkal rendelkező Arie Yom-Tov izraeli üzletember volt (tulajdonában állt egyebek között az 1999-ben felszámolt Private Security Kft., amely például a Ferihegyi reptéren telepítette, üzemeltette a robbanószerkezet-kereső és -megsemmisítő rendszert). A CPC azonban tavaly júliusban kiszállt az E.T.T.-ből, azóta 50-50 százalékban Skach Annamária és Schmidt Gábor a tulajdonosok - utóbbi egyébként a D-S ügyvezetője.

Arie Yom-Tov, a salgótarjáni befektetést összeverbuváló egyik üzletember a HVG-nek írásban adott válasza szerint a gyémántcsiszolóra külön céget akartak alapítani, ám "az idő rövidsége miatt" maradtak a D-S-nél mint projekttársaságnál. Yom-Tov egyébként az utóbbi években leginkább az ingatlanbizniszben tűnt fel. Az általa képviselt ciprusi Hollyworld Enterprises Ltd. (HE) tulajdonában álló Magyar Ingatlan Ingatlanforgalmazó és -fejlesztő Kft. szerezte meg a Gozsdu-udvar beruházásának lehetőségét (HVG, 2000. május 6.). Tavaly pedig Terézvárosban rendre győzedelmeskedett az önkormányzati ingatlanpályázatokon - vitatott körülmények között - az a Constrattic Épületfejlesztő és -forgalmazó Kft., amelynek a pályázat idején résztulajdonosa a HE, ügyvezetője pedig tavaly júliusig Yom-Tov volt (HVG, 2003. december 6.). Az utóbbi legújabb ötlete a Népszabadság értesülése szerint a főváros XIII. kerületében turistalátványosságnak szánt régiségpiac nyitása volna az ideiglenes Lehel piac egykori csarnokaiban: a Kassák Lajos és a Dévai utca sarkán álló épületet az önkormányzattól a CPC érdekeltségébe tartozó Jabi One Kft. vette meg, amely 1 milliárd forintos beruházást tervez.

Magyarországon - ahol nagy tételben legutóbb az 1970-es években csiszoltak gyémántot - a többlépcsős beruházással új iparágat építene ki a D-S Kft. Az elmúlt évtizedben legalább tíz külföldi befektető tapogatódzott hasonló elképzelésekkel, ám egyik sem jutott a tervezésnél tovább - mondta a HVG kérdésére Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke, aki úgy véli, sem a hazai felvevőpiac, sem a világpiaci konjunktúra nem indokolja ebben a pillanatban a gyémántos beruházást. Yom-Tov viszont ambiciózus terveket dédelget, legalábbis a HVG-nek úgy nyilatkozott: szerinte Magyarország központi helyet tölthet be a nemzetközi gyémántpiacon. Izraelben az utóbbi 15 évben az egyik legsikeresebb területnek a gyémántbiznisz bizonyult, ezért nem volt nehéz professzionális kereskedőket bevonni a salgótarjáni beruházásba - közölte Yom-Tov -, amelyet saját erőből és banki hitelből kívánnak finanszírozni.

A várható forgalomról az üzletember egyelőre nem nyilatkozott, csak annyit közölt, hogy a projekt három év után termelhet nyereséget. Burány Sándor salgótarjáni sajtótájékoztatóján jelezte, a D-S az ország különböző pontjain tervez hasonló beruházásokat. Yom-Tov ennél árnyaltabban fogalmazott: ha ez az első tesztprojekt sikeres lesz, megfontolják hasonló üzemek létrehozását a régióban. És hozzáfűzte: megközelítőleg öt-tíz év kell a sikerhez.

VITÉZ F. IBOLYA