Tetszett a cikk?

Kilencedik éve pereskednek a hejőcsabai cementgyárért a svájci Holcim-csoporttal a vele való vita következtében felszámolás alatt álló Környezetvédelmi Kft. magyar tulajdonosai.

Több tucat per tárgya, hogy ki a jogos tulajdonosa az 1989 novemberében megalakult Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-nek (HCM). A társaság részvényeinek többségéhez 1994-ben a Környezetvédelmi Kft. (KV) magyar magánszemély tulajdonosai által alapított vállalkozások E-hiteles konstrukcióban jutottak hozzá, mégpedig úgy, hogy a világszerte száznál több üzemmel rendelkező svájci Holcim-csoport (korábban Holderbank) alighanem eltaktikázta magát. A pereskedésekből ugyanis úgy tűnik, hogy a cégcsoport a lehető legkisebb ráfordítással kívánt irányító pozíciót szerezni a HCM-ben, amelynek 33,3 százalékos kisebbségi tulajdonrészét még a Németh-kormány idején, 1989-ben adta el neki az egykori Cement- és Mészművek (Cemű). A Holcimnak egyúttal elővásárlási joga volt az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1993-as pályázatában szereplő, a Ceműtől a privatizációs eljárás megkezdésekor elvont többségi részvénycsomagra is.

A svájciakat eleinte nem aggasztotta, hogy az ÁVÜ egyúttal magához vonta a HCM által a Ceműtől bérelt ingatlanokat, berendezéseket, s azokat is eladásra kínálta, noha a korábbi bérleti szerződés szerint azok legkésőbb 1993 végén ingyen a HCM-be szálltak volna.

Az ÁVÜ két sikertelen kiírás után 44,75 százaléknyi részvénytulajdont kínált eladásra, s azt is vállalta: ha a leendő vevő nem tudna megegyezni további 12,05 százalék megszerzéséről a szintén részvényes Beremendi Cement- és Mészipari Rt.-vel, akkor a dolgozóknak szánt 6,61 százalékot is eladja neki, vagyis a vevő mindenképpen többségi részesedéshez jut. Ekkor még nem nyugtalankodott a Holcim, hogy ezáltal kisebbségi tulajdonos lehet. Sőt rábólintott, hogy az ÁVÜ pályázatán azok a magyar magánszemélyek is induljanak, akiknek 50 százalékos üzletrészük volt a KV-ben, amelynek 25 százaléka a Holcim holland leánycége, az Arcis N. V. érdekeltsége volt. Szintén 25 százalékot birtokolt benne az osztrák Lobbe Beteiligungs AG. A svájci-magyar együttműködést az is motiválta, hogy többéves kísérletek nyomán úgy tűnt, a KV megkapja a hatósági engedélyeket a nagy fűtőértékű veszélyes hulladékokból készített fűtőanyag cementgyári tüzelésére, ami alaposan csökkentette volna az energiaszámlát. Ám az eljárás mégsem kapott végleges engedélyt, a KV pedig tulajdonosainak csatározása miatt 2001 óta felszámolás alatt áll.

Az ÁVÜ-pályázat idején még jó kapcsolatban levő üzlettársak 1994 februárjában megállapodtak: a magyarok hat kft-t alapítanak - ennyire a felvehető E-hitel banktechnikai korlátozásai miatt volt szükség -, s ezek konzorciuma vásárolja meg a HCM többségi tulajdonát és eszközeit. Majd az E-hitel 2009-ben esedékes lejárta után a konzorcium beolvad a KV-be, amely így a HCM többségi tulajdonosa lett volna. A kft - magyar felek által elért - vagyongyarapodásához az Arcis és a Lobbe 2,2-2,2 millió svájci frankos kölcsön nyújtásával járult hozzá.

A privatizációs pályázaton azonban nem várt versenytársat kapott a konzorcium, amely összesen 2 milliárd forintos vételárat kínált (ebből 1,5 milliárd forint E-hitel, 260 millió forint kárpótlási jegy, a többi készpénz volt). A februári megállapodást követően a Holcim magyarországi leányvállalatának élére kinevezett Prieszol József - a svájciak tudtával - ugyancsak vételi ajánlatot adott be a HCM menedzsmentjével közösen, ez 1,1 milliárd forint volt (felerészben készpénz, felerészben E-hitel és kárpótlási jegy). A pályázaton a magyar konzorcium lett a nyertes, amely a beremendi cementgyártól is megvette a 12,05 százaléknyi részvényt, az ÁVÜ-től pedig 500 millió forintért az addig a Ceműtől bérelt eszközöket, ingatlanokat. A Holcim 15 napig még ekkor is élhetett volna elővásárlási jogával, sőt vételi szándéka esetén pályázaton kívül is joga lett volna megállapodni az ÁVÜ-vel. Elővásárlási joga érvényesítése helyett azonban megkötötték a KV-vel a februári megállapodás szerinti hitelszerződést. Csakhogy a 14. napon, 1994. augusztus 23-án a Holcim új egyezségre akart jutni a konzorciummal, amelytől azt várta volna, hogy egy hónapon belül adja át az eszközöket (beleértve az ingatlanokat, berendezéseket) a HCM-nek, a beremendi 12,05 százalékos csomagot pedig a vételáron az Arcisnak, ily módon garantálva a Holcim-csoport többségi részesedését.

Az augusztus 23-án egyeztetett szöveget azonban utóbb a KV taggyűlése nem hagyta jóvá - a Lobbe sem szavazta meg -, noha ez érvényességének feltétele volt. A dokumentumot tervezetnek tekintő, azt aláíró Kálmán Jánost, a magyar tulajdonosok képviselőjét, a KV társtulajdonos-ügyvezetőjét egy sajtóközleményben szerződésszegéssel vádolta meg Thomas Schmidheiny, a Holcim-csoport elnöke. Kálmán erre beperelte Schmidheinyt. A tavaly novemberig elhúzódott per végén a Fővárosi Bíróság Kálmán jó hírnevének megsértése miatt jogerősen 800 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére ítélte a Holcim elnökét. Schmidheiny hazai terepen sem járt jobban: szintén bírósági ítélet után a sztorival foglalkozó Neue Zürcher Zeitungnak is helyreigazításban kellett elismernie, hogy Kálmán nem követett el szerződésszegést. Ezt 2002 októberében a bécsi választott bíróság is kimondta: a konzorcium "nem hibáztatható egy olyan szerződés nem teljesítéséért, amelyben a felek sohasem értettek egyet".

"A Holcim nem számított arra, hogy az ÁVÜ a Holcim által használt ingatlanokat és egyéb eszközöket a konzorciumnak értékesíti, mert 1989-ben a Cemű a Holcimmal szemben írásban vállalt kötelezettséget arra, hogy ezeket az eszközöket a HCM-nek fogja átadni. De azért sem számíthatott erre, mert az Arcis, a Lobbe és a KV közti 1994. februári megállapodás is arra vonatkozott, hogy a kft csak az állami tulajdonban lévő részvényeket veszi meg" - mondta a HVG-nek Nádai Tamás, a hejőcsabai gyár jogtanácsosa. Magyarázata szerint eredetileg csak arról volt szó, hogy a kisebbségi 44,75 százalék kerül konzorciumi kézbe, a beremendi rész nem. Az Arcis a választott bíróságon is igyekezett alátámasztani, hogy a magyar fél megtévesztette őt, ám az ítélet szerint "ennek az állításnak ellentmondanak a bizonyítékként benyújtott dokumentumok". Miután elővásárlási jogánál fogva a Holcim megkapta a privatizációs szerződést annak hatálybalépése előtt, nehéz elképzelni, hogy információi hiányosak lettek volna. 1995-ben el is vesztette azt a pert, amelyben megtámadta a privatizációs szerződést.

A perlekedő tulajdonosok az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátumának lejárta után 1996 végéig nem tudtak új testületeket választani. Mivel a cég működését emiatt veszélybe sodródni látta az E-hitelt nyújtó Agrobank jogutóda, a Mezőbank Rt., 1996 októberében eladta követelését. Történetesen épp a CeBeKa Kft.-nek, a Holcim-csoport magyarországi leányvállalatának, amely azonnal lejárttá tette azt, majd a tartozás fejében a konzorcium által a banknál letétbe helyezett részvények eladásából fedezte követelését (HVG, 1997. november 29.). A vevő az Arcis és két - feltehetően a Holcim-csoporthoz kötődő - offshore cég volt. A követelés eladásának jogszerűségéről máig nincs jogerős bírói döntés. A hitelfedezetként szolgáló, letéti részvényekben megtestesülő banki óvadéki jog átadását viszont - noha a konkurens kezére került - jogszerűnek tartotta a Legfelsőbb Bíróság (LB). "Ebből azonban nem következik, hogy a felelős őrzésre átvett letétet sajátjaként kezelhetné, és széfjéből másnak továbbadhatná a Mezőbank, illetve a CeBeKa" - állítja az ismét ügyvédi hivatását gyakorló Torgyán József, aki elvi okokból vállalt szerepet a perekben, mondván, a multikkal is be kell tartatni az előírásokat. Szerinte ez a jogi szakirodalomban "kauciószédelgésként" emlegetett eset büntetőeljárást indokol. Hűtlen kezelés, illetve sikkasztás és csalás címén az érintett hat kft feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.

A magyar konzorcium javára billent viszont a mérleg a korábban a Holcim által bérelt ingatlanok és ingóságok ügyében, amelyek hasznát eddig kizárólag az 1999-ben összevont lábatlani és hejőcsabai cementgyár tulajdonosa, a Holcim Hungária Rt. (HH) élvezte. Tavaly jogerősen, majd a felülvizsgálati eljárásban idén januárban újfent megerősítette az LB, hogy érvénytelen a már más bírói fórumokat is megjárt 1994. augusztus 23-ai "szerződés", arra hivatkozva tehát a HH nem veheti tulajdonba az általa használt ingatlanokat. Ennek ellenére az ingatlanok használatáért továbbra sem fizet a HH a konzorciumnak, amelynek öt kft-je időközben a hatodikba olvadt. "Másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmünk elbírálása függőben van, ez csak részítélet" - lát még esélyt számára kedvező döntésre Nádai. A HH egyebek közt azzal érvel, hogy a vitatott ingatlanokra az osztatlan közös tulajdon miatt elővásárlási joga van, de nem élhetett vele a privatizáció óta. Továbbá az ingatlanokra ráépítés címén szerzett tulajdonjogot: 310 millió forintért korszerűsítette a hidrátüzemet, 1,15 milliárdért a szénőrlő malmokat, összességében 1,8 milliárd forintot költött, "amihez képest az ingatlanok értéke elenyésző" - áll a keresetlevélben. Torgyán szerint viszont e kérelmek alaptalanok, csakis az időhúzást szolgálják.

Az évtizedes perlekedés alatt a hejőcsabai cementgyár zavartalanul működik. A HH a 2002-es üzleti év után tavaly 4 milliárd forint osztalékot fizetett, a múlt év után pedig az idén várhatóan közel 5 milliárdot oszt ki jelenleg birtokon belül levő tulajdonosainak.

SZABÓ GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megkönnyíti a zenehallgatást a Spotify, de nem mindenkinek

Megkönnyíti a zenehallgatást a Spotify, de nem mindenkinek

Mintha nem is lenne válság: 39 százalékkal nőtt a 4iG árbevétele tavaly

Mintha nem is lenne válság: 39 százalékkal nőtt a 4iG árbevétele tavaly

Hallható ajándékot kap a Spotify minden fizetős felhasználója

Hallható ajándékot kap a Spotify minden fizetős felhasználója