Szabályok és kivételek

Ez volt az éves csúcs - vélekedtek elemzők a jegybanki várakozásoknál is nagyobb májusi inflációról, amikor a fogyasztói árak 7,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Hasonló tartalmú közleménnyel igyekezett csillapítani a kedélyeket a Pénzügyminisztérium, hangsúlyozva, hogy a gazdaságban nincs inflációs nyomás, ezért a második fél évben lassul a fogyasztói áremelkedés üteme (HVG, 2004. június 19.). Bár az optimista állítás vitatható (hiszen ugyanebben az időszakban az üzemanyagokat, a nem feldolgozott és az idényáras élelmiszereket, a hatósági áras szolgáltatásokat és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereket "mellőző" maginfláció is 6,5 százalék volt), kétségtelen, hogy a fogyasztói árak egy részét nem a piaci, hanem a szabályozási környezet megváltozása mozgatta.

Kiugróan nőttek a háztartásienergia-számlák, az áramért például idén májusban átlagosan 22 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A drágulás java részét az okozta, hogy idén januártól a megszűnt 12 százalékos általánosforgalmiadó- (áfa-) kulcs helyett "normál", azaz 25 százalékos besorolású lett az áram. A vezetékes gázért 19 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, figyelembe véve a tavaly októbertől bevezetett kompenzációt is. Az utóbbi induláskor azt jelentette, hogy az évi 1500 köbmétert fogyasztók a tavaly júliusi 12 százalékos drágulásból csak 6 százalékpontot, a fölött 3 ezer köbméterig 8-at fizettek, s csak az ezt az átlagos fogyasztásnak mondott mennyiséget meghaladó részre érvényesült a tényleges tarifa. Bár januártól nőtt a támogatás mértéke, ez nem volt képes ellensúlyozni az árnövelő tényezőket. Az áfa mértékének 3 százalékpontos növekedésével együttesen ugyanis a gázszolgáltatók januártól átlagosan 6,8 százalékkal emelték az árat. Az átlagosnál nagyobb érvágást szenvedtek el a kedvezményes keretet kimerítők: a fogyasztás évi 3 ezer köbmétert meghaladó részére 2004 elejétől piaci árat érvényesíthetnek a szolgáltatók, ami szakértői becslések szerint ebben a sávban további 15-20 százalékos növekedést okoz.

Az idén valószínűleg nem lesz további gázáremelés, amit Medgyessy Péter miniszterelnök az európai parlamenti (EP) választások előtt sietett is bejelenteni. Ezt gazdaságilag alátámasztja, hogy az olajárak növekedését a földgázé általában kilenc hónapos késéssel követi. A gyenge dollár következtében az importgázért a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. az év első felében kevesebbet fizetett a prognosztizáltnál. Így az első fél évre várható 10 milliárd forintos többleteredménye valószínűleg fedezi az importárak és a dollár-forint árfolyam esetleges ellenkező irányú változásából fakadó költségnövekedést.

Nem okoz inflációs többletnyomást a Budapesti Közlekedési Rt. múlt heti 5 százalékos áremelése, miután tavaly ugyancsak fél évtől és ugyanilyen mértékben nőttek a jegy- és bérletárak. Az év egészében tehát a jóval markánsabb januári 13 százalékos árváltozás hatása érvényesül. Az önálló villamosközlekedéssel rendelkező Szegeden, Debrecenben és Miskolcon pedig az év eleji 13-18 százalékos drágulás után az idén már nem várható változás, és a tavalyihoz képest 11 százalékkal emelt MÁV-tarifák sem lesznek már magasabbak. Nőhet viszont a helyközi buszok menetdíja, mivel a Volán-cégek panaszkodnak, hogy tavaly is csak késleltetve, január helyett novemberben engedélyezte számukra a közlekedési tárca az emelést. Ami akkor 7 százalék volt, s erre januárban az áfa kulcsának - a cégeknek tényleges bevételt nem jelentő - 3 százalékpontos emelése rakódott. A buszvállalatok a HVG értesülései szerint 5-10 százalékos tarifanövelésért lobbiznak, ha ez nem jön össze nekik, reálértéken még olcsóbb is lehet az utazás.

Nem volt vészes összességében az élelmiszerek árváltozása, ami a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kisebb volt a fogyasztói árak emelkedésének átlagánál. Miután azonban a cikkcsoport 23,7 százalékot nyom az átlagos fogyasztási kosárban, a nyugdíjasokéban pedig 30,8 százalékot, így korántsem közömbös, hogy például a primőrök szokásos májusi áremelkedéséhez más árnövelő tényezők is hozzáadódnak-e. Tartós elemnek számít az áfa év eleji 3 százalékpontos emelése, és beépülnek az árba az uniós csatlakozással járó szabályozóváltozások is. Ezek első, érzékelhető jele a banán megdrágulása volt. Az évi 70 ezer tonnás magyarországi banánimport több mint négyötöde ugyanis olyan országokból - Ecuadorból, Kolumbiából, Panamából és Costa Ricából - származik, amelyekkel szemben az EU magas védővámot alkalmaz, ezzel juttatva előnyhöz egyes tagállamok egykori gyarmatait az afrikai, a karib-tengeri és a csendes-óceáni térségben (HVG, 2004. május 1.). Az áremelkedés egy kartonnál 2-3 euróra tehető, így egy kiló banán 30-40 forinttal, azaz 15-20 százalékkal drágult májusban; jelenleg 250 forint körül mérik.

Uniós hatás áll a mögött is, hogy a cukor ára áprilisról májusra 11,3 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig bő 14 százalékkal nőtt. Az EU ugyanis egységesen szabályozza e termék intervenciós átvételi árát. Így a cukorrépa tonnánkénti minimumára a korábbi 9 ezerről 12 ezer forintra nőtt, míg a feldolgozott cukoré 147 ezer forint helyett 160 ezer lett. A cukor drágulását valószínűleg követi az azt tartalmazó termékeké - például az instant kakaóporé, a konzerveké és a különféle csokoládéké, cukorkáké -, ám a felhalmozott készleteknek köszönhetően csak késleltetve. Ez azonban nem lesz jelentős, véli Dankó Zsolt, a Nestlé Magyarország Kft. közép-európai beszerzési igazgatója, mert szerinte a védővámok megszűnése következtében új, olcsó termékek lepik el a piacot, elsősorban Németországból és Lengyelországból.

Ez még csak a kezdet - mondják viszont szakértők a sertéshús árnövekedéséről. Az EU-ban és ezen belül Magyarországon is véget ért ugyanis a túltermelés. "Április végétől megfordult a trend: a világpiaci kereslet megugrásának hatására néhány hét alatt 237-ről 300 forint fölé nőtt az élő sertés felvásárlási ára" - mondta a HVG-nek Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Az üzletekben egy kilogramm karajt jelenleg 800-900 forintért, sőt néhol a négy évvel ezelőtti árszinten, 1000 forint fölött lehet kapni, szemben az áprilisi 700-zal. Zádori szerint 1200 forint körül van az a lélektani határ, ami felett újra esésnek indulhat a kereslet és vele együtt az ár is. Egyelőre azonban a húzóerő érvényesül: a baromfitermelők sem akarnak ugyanis lemaradni a sertéságazat mögött; a piaci klímát kihasználva 5-10 százalékos áremelést céloztak meg.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára átlagosan 10,7 százalékkal nőtt májusban, ezen belül a burgonya 7,5 százalékkal drágult. "A sok primőr miatt minden évben így alakulnak a számok" - indokolta az adatokat a HVG-nek Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. élelmiszer-ipari igazgatója. Ő egyébként a későbbiekben nem számít jelentős ármérséklődésre, mert szerinte az idén sem lesz túlkínálat: "a sok eső ellehetetlenítette a növényvédelmet".

A hirtelenjében elszabadult élelmiszerárak megfékeződését várja ugyanakkor hosszabb távon, s éppen az EU-csatlakozástól Székács Tibor, a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. ügyvezető igazgatója. Mondván: "a Magyarországon is jelen lévő multinacionális cégek egységes európai hátterüket kihasználva termékeik egy részét kedvezőbb áron tudják beszerezni, így a fogyasztói árak is mérséklődhetnek". A hipermarketekre jellemző árlefojtás a Plus esetében azt jelenti, hogy a felvásárlás nem csupán a 149 magyarországi üzletre, hanem az összes, mintegy 3500-4000 európai egységre kiterjedhet, ami azonban Magyarországon az importtermékek részarányának növekedéséhez vezethet.

Miközben a világpiacon egyre drágult, Magyarországon kevésbé mozgott a benzin fogyasztói ára, mert a kormány az EP-választások előtt sajátos zsilipet kezdett alkalmazni (HVG, 2004. május 22.). A 95-ös oktánszámú benzin esetében a meghatározott, literenként 250 forintos limit fölé kúszó benzinárból május 23-ától a hónap végéig 2, június elejétől pedig már 3 forint jövedéki adót és áfát engedett el. Június közepére viszont 250 forint alá esett a hazai átlagár, így a jövedékiadó-kedvezmény - a törvényben előírt módon - a hónap végén meg is szűnt. Lapzártakor 247,50 forintért lehetett 95-ös benzint tankolni, alig 7 forinttal drágábban, mint a tavalyi augusztusi árcsúcs idején. Az első negyedévben egyébként a benzin még olcsóbb volt, olykor 10 forinttal is, a tavalyinál. A májusban meglódult gázolajárak viszont a hét elején már 17-18 forinttal, 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt.

Az importált termékek árszintje alig változott az elmúlt két évben, pedig 2002-ben 242,90 forint volt az átlagos euróárfolyam, ma pedig ennél 4-5 százalékkal gyengébb a forint. A folyamatos ármérséklődést produkáló tartós fogyasztási cikkek így relatíve több mint 10 százalékkal lettek olcsóbbak az átlagos inflációs trendet követő árukhoz, szolgáltatásokhoz viszonyítva. Az uniós tarifák átvételével a közösségen kívüli országokból behozott termékek egy részénél májustól csökkent a fizetendő vám, például a Brazíliából, illetve egyes afrikai országokból nyers kávét importáló magyar cégeknek a korábbi 43,5 százalék helyett mindössze 7,5 százalék vámot kell leróniuk. Ennek előbb-utóbb illő volna megjelennie az egy éve gyakorlatilag változatlan árakban is.

Egyes autómárkák ára is számottevően csökkent, ami szintén a megváltozott szabályokkal függ össze. Mérséklődött ugyanis az EU-n kívül gyártott gépkocsikat korábban terhelő, a legmagasabb kategóriában akár 43 százalékot elérő importvám. Emellett a korábban szintén árdrágító hatású fogyasztási adót februártól az árba formálisan be nem épülő regisztrációs adó váltotta fel, amelynek mértékét nem a vételár arányában, hanem a motor hengerűrtartalma és a környezetvédelmi besorolás függvényében kell fizetni (HVG, 2004. február 7.). A változás nyertesei a luxusautók, amelyeknél a legmagasabb, 2,7 millió forintos regisztrációs adó csekélyebb terhet jelent, mint a 20 százalékos fogyasztási adó. Ezért például a BMW 7-es csaknem hat százalékkal - 850 ezer forinttal - lett olcsóbb. Az árcsökkenéshez az is hozzájárult, hogy az EU-csatlakozással egy időben a BMW-csoport saját leányvállalatot alapított Magyarországon. "Harmonizáltuk a magyarországi árakat az európaiakkal" - mondta a HVG-nek Tar Ágnes, a BMW Magyarország szóvivője, mondván, hogy egyes modelleknél együttesen akár 20 százalékos árcsökkenést is eredményeztek a változások. Május közepétől az adómértékek újabb módosítása miatt drágultak viszont - ha csak minimálisan is - a kisebb autók, amelyek többségénél a 120, illetve 240 ezer forintos adóteher több, mint az értékarányos 10 százalék volt.

Garantált, hogy a füstölnivaló relatíve egyre drágább lesz az uniós minimális jövedékiadó-szint fokozatos bevezetése miatt. Májusban a dohányárukért 21,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a gyógyszerek ára csak 4,1 százalékkal nőtt, holott januárban az áfaváltozások és a tb-támogatások csökkenése miatt még 23 százalékot mutatott az egy évre visszatekintő statisztika. A "visszarendeződés" fő oka, hogy a kormány áprilistól 15 százalékkal megnyirbálta a termelői árakat, és a gyártókkal kötött új gyógyszeráralku is azzal kecsegtet, hogy az idén nem változik lényegesen a patikaszerek árszintje (HVG, 2004. június 26.).

Folyamatosan az átlagos inflációt meghaladóan, májusban az egy évvel korábbihoz képest 7,9 százalékkal növekedett a szolgáltatások díja, ami alapvetően a bérköltségek alakulását követi. Ezen belül 15,6 százalékkal lódultak meg a társasházi közös költségek, ami a közüzemi díjak két számjegyű emelkedéséből és a közös képviseleti tevékenységre rakódó korábbi nulla százalék helyett januártól 25 százalékos áfából adódik. Az oktatás 13,8 százalékos éves drágulásában is az tükröződik, hogy tavaly júliustól 25 százalék áfa terheli a nem akkreditált intézmények szolgáltatását. Áfa-semlegesnek bizonyultak ugyanakkor a könyvek és a tankönyvek: bár az előbbiek után a tavalyi 12 százalék helyett csak 5, az utóbbiak után a nulla helyett 5 százalék áfát kell fizetni, e különbség inflációs mutatóikban egyáltalán nem látszik: májusban a statisztika 7,3, illetve 6,4 százalékos éves áremelkedést regisztrált.