Tetszett a cikk?

Az eva az adóelkerülés egyik legnépszerűbb eszközévé vált. Ami azonban egyes adózóknak kedvez, az a költségvetésnek jelentős bevételkiesést okoz, és ezt más adózóknak kell többletadóban – vagy elmaradt adócsökkentés formájában – megfizetni. Mindemellett továbbra sem tisztázottak az eva áfa-vonatkozásai, különösen a Brüsszellel történő elszámolás – vélekedik a hvg.hu számára készített elemzésében az Ernst & Young.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) eredeti jó és követendő célja, hogy csökkenjenek a kis- és mikrovállalkozások adminisztrációs terhei. A konstrukció lényege, hogy egy bizonyos bruttó (azaz áfával együtt értendő) árbevételi határig (ez jelenleg 25 millió forint) az árbevétel 15 százalékának befizetésével a vállalkozó mentesül a társasági adó, osztalékadó, vállalkozó személyi jövedelemadó, átalányadó, cégautó adó és az áfa fizetési kötelezettsége alól, valamint nem kell részletes nyilvántartásokat vezetnie.

Az adó alapjának meghatározásakor az eva, mint átalányadó a vállalkozó tényleges költségeit nem veszi figyelembe, ezért alkalmazását azok választják, akiknek bevételeik megszerzése érdekében viszonylag kevés költségük merül fel (például a szellemi foglalkozásúak). Vagy azok, akik csak bevételeiket szerepeltetik evás vállalkozásukban, költségeiket pedig egy másik vállalkozásban számolják el. A fenti egyszerűsítések a központi költségvetésnek azonban sokba kerülnek.

Eva és áfa

Az evás vállalkozó az általa kibocsátott számlák után külön nem fizet áfát (az megfizetettnek minősül a 15 százalékos eva megfizetésével). Ugyanakkor az általa kibocsátott számlák áfa-tartalmát, azaz általában 25 százalék áfát levonhatja az, akinek a nevére a számlát kibocsátották. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az evázó különböző költséghányada mellett, feltételezve, hogy eléri az árbevételi határt, a fenti áfa-kezelési sajátosságból mekkora áfa bevétel kiesése származik a költségvetésnek (az általános 25 százalékos áfa alá tartozó bevételek és költségek esetén).

költséghányad (Ft)

0%

25%

100%

1. Evás árbevétel 

25 000 000(nettó
20 000 000) 

25 000 000
(nettó
20 000 000)

25 000 000
(nettó
20 000 000)

2. Evás árbevétel után áfa helyett fizetendő eva (15%)

3 750 000

3 750 000

3 750 000

3. Evás költség (nettó árbevétel x költséghányad)

0

5 000 000

20 000 000

4. Evás költségek után fizetett, le nem vonható áfa (25%)

0

1 250 000

5 000 000

5. Az evás számlák után levont áfa más adóalanyoknál (25%)

5 000 000

5 000 000

5 000 000

6. Költségvetési áfa-bevétel összesen
(2+4-5 sorok) 

– 1 250 000

0

3 750 000

A fenti számításokból látható, hogy elméletileg az evázók összességét figyelembe véve, a költségvetés akár pozitívan is kijöhetne az eva konstrukciójában. Ez akkor teljesülhet, ha az evázók között a 25 százalék és 100 százalék közötti költséghányaddal rendelkezők is ennének (mondjuk legalább annyian, mint a 25 százalék alatti költséghányaddal rendelkezők).

Azok azonban, akiknél olyan magas a költséghányad, hogy kiegyenlítenék az alacsony költséghányadú evázók miatti költségvetési bevételkiesést, logikusan nem választják az evát. 25 százalék költséghányad esetén ugyanis a bevételek után meg nem fizetendő áfa (ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a 15 százalék eva csak a 25 százalék fizetendő áfát ellentételezi) éppen annyi, mint a költségek után le nem vonható áfa (a bevétel 25 százalékának megfelelő költségek 25 százaléka).

Ez a határ pontosan megegyezik azzal a határral, ahol a költségvetés éppen nem veszít az eván. E fölötti költséghányad esetén jelentene az eva költségvetési bevételt. Ezen felül nyilván a jövedelemadóbeli megfontolások is azokat a vállalkozásokat terelik inkább eva alá, akiknél alacsony a költséghányad, ezzel növelve az állam veszteségét.

Gyakorlatilag tehát a költségvetésnek csak bevételkiesést jelenthetnek az evázók: azok ugyanis, akik esetében a költségvetésnek előnyös lenne a konstrukció, nem választják az evát. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy mennyire járult hozzá az eva az áfa bevételek elmaradásához.

Az eva által elérendő célok – másképpen, olcsóbban (Oldaltörés)

Az eva és az áfa kapcsolatát színezi 2004. május 1-i belépésünk az Európai Unióba. Az uniós költségvetésnek ugyanis saját forrását képezi a tagállamok által beszedett hozzáadott érték adó (nálunk az áfa) arányos tagállami befizetések. Ezért ahhoz, hogy a magyar eva  az  EU számára teljesen elfogadható legyen, a magyar hatóságoknak ki kellene mutatnia, hogy a befizetett 15 százalék eva hány százaléka tekinthető áfának.

A fenti számpéldákban az egyszerűség kedvéért feltételeztük, hogy mind a 15 százalék annak tudható be. Ez azonban nyilvánvalóan csak egyszerűsítés, hiszen a valóságban a befizetett eva az áfa mellett fedezetet nyújt az egyébként fizetendő társasági adó, osztalékadó, illetve vállalkozó személyi jövedelemadó vagy átalányadó és a cégautó adó összegére is.

Brüsszel valószínűleg csak akkor fogadná el az evát EU-konformnak, ha a magyar hatóságok az áfa arányát az evában legalább 10-12 százalékra becsülnék. Ez azt jelentené, hogy a felsorolt többi adóra mindössze 3-5 százaléka nyújtana fedezetet 20 millió forint nettó árbevételig (vö. a 16 százalékos társasági adó kulccsal, illetve a 38 százalékos szja kulccsal!). Az adott evázó költséghányada természetesen valamennyire árnyalja a képet – de amint már láttuk, az evát azok választják, akiknek költséghányada elhanyagolható.

Eva és járulékok

Az evázók a 15 százalékos eva mellett természetesen fizetnek járulékokat. A törvény szerint legalább a minimálbérnek megfelelő összeg alapján. A gyakorlatban pedig maximum a minimálbér után – jóllehet éves szinten közel 20 millió forint nettó árbevételük van (figyelembe véve az elhanyagolható költséghányadot).

Hasonlóképpen, ha az evázónak más társadalombiztosítási jogviszonya is van (úgynevezett „többes jogviszonyos”), egészségbiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett. Az ezen felüli társadalombiztosítási járulékokat az eva alap 4 százaléka, azaz havonta kb. 83 000 forint után fizeti. Jóllehet, havi nettó bevétele valójában 1 600 000 forint fölött van.

Az elmondottakat tetézi az idén június 30-ig biztosított amnesztia a színlelt munkajellegű jogviszonyoknak. Nem meglepő tehát, hogy kezd elharapódzni az a gyakorlat, hogy a evás vállalkozásokon keresztül fizetnek jutalmat. Teljes bevételük után mindössze 15 százalék adót fizetnek, és járulékterheik is elhanyagolhatók a jövedelemadó rendszerében egyébként fizetendőhöz képest. Az amnesztia miatt az adóhatóság pedig gyakorlatilag tehetetlen.

Széles körben ismert tény, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban kiemelkedően magas az élőmunka terhe (ld. „Drágábban dolgozunk, mint a szomszédok”). A csökkentés azonban nem lehetséges anélkül, hogy másutt ne emeljék tovább a költségvetési befizetéseket. Ugyanakkor az adópolitika megengedi magának azt a luxust, hogy az eva révén tetemes összegű járulékbevételektől esik el.

Az eva által elérendő célok – másképpen, olcsóbban

Az eva bevezetésének eredeti célja, a kis- és mikrovállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, a jövedelmek adórendszerbe terelése, azaz a „kifehérítés” fontos, és mindenképpen támogatandó cél. Ezek megvalósítására azonban az eva jelenlegi formájában nem alkalmas, nem hatékony módszer.

A „fehérítést” nem éri el, hiszen egy vállalkozásnak legalább két évig kell működnie ahhoz, hogy az evát választhassa. Aki korábban is teljesen feketén dolgozott, annak nincs meg a kellő pedigréje az eva választáshoz, így feltehetően továbbra is a feketézők csapatát erősíti.

Nyilvánvalóan számosan vannak azok, akik az evát nem elsősorban adóelkerülési célból választották, hanem az eredeti célnak megfelelően, adminisztrációjuk csökkentése miatt. Azonban a rendszer túl messzire ment abban a tekintetben, hogy milyen adókat fed le az eva, és a 15 százalékos átalányadókulcs a gyakorlatban túlságosan is vonzónak tűnik összevetve a normál adóterheléssel, tetézve mindezt azzal, hogy az adóhatóságnak nincs eszköze a nyilvánvaló adóelkerülésekkel szembeni fellépésre.

Mindezek figyelembevételével, a versenyképesség javítása miatt (ld. „Miért van szükség adóreformra?”) át kell gondolni, hogy azokat a célokat, amelyek érdekében az evát bevezették, más módon, a gyakorlatban nem adóelkerülésre ösztönző módszerekkel miként lehet megoldani.

Az eddig nem adózott jövedelmeket meg kell adóztatni, ez a köz érdeke. Ezért szükséges az eva megszüntetése, de legalábbis alapvető átalakítása. Olyan rendszert kell felállítani, ami az adminisztrációt csökkenti, de egyúttal adóbevételt és biztosít az állam részére annak érdekében, hogy az általános adóterhelés csökkenhessen, a köz érdeke jobban érvényesüljön egy csoportéval szemben.




www.ey.com/hu

Az elemzés táblázatában szereplő adatokat a számításokba csúszott hiba miatt javítottuk.


Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

Miért van szükség adóreformra?

Széles körben elfogadott tény, hogy a versenyképesség javítása érdekében adóreformra van szükség. De miben akarunk, miben kell versenyképesnek lennünk? Egyáltalán, milyen a kívánatos adórendszer ma? Az Ernst & Young a hvg.hu-nak készített elemzésében tárja fel a lehetséges válaszokat.

Gazdaság

Mégis levonható az áfa az állami támogatások után?

Kétséges, hogy az EU szabályai szerint lehet-e áfa-levonási tilalmat alkalmazni Magyarországon az állami támogatásokból megvalósított fejlesztésekre. A direktíva erre lehetőséget teremt, de egy folyamatban lévő spanyol bírósági ügy bebizonyíthatja, hogy erre csak akkor van lehetősége a tagállamoknak, ha az adóalanyok „vegyes”, azaz áfa-köteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végeznek - írja hvg.hu részére készített elemzésében az Ernst & Young.

Gazdaság

Nem EU-konform a magyar iparűzési adó?

Az Európai Unió áfára vonatkozó irányelve kimondja, hogy néhány nevesített adón kívül a tagállamok nem vethetnek ki forgalmi típusú adót - írja elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég. A magyar iparűzési adó viszont inkább forgalmi adónak tekinthető, és erősen hasonlít az áfára, így 2004. május 1-től kérdéses, hogy ez az adóforma jogszerű-e Magyarországon.

Gazdaság

Lekerülhet Magyarország a holdingcégek térképéről?

Nem jöhet több holdingtársaság Magyarországra, illetve az itt lévők akár el is költözhetnek, ha egy, az adókonszolidáció témájában jelenleg is folyó brit ügyben az Európai Bíróság az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalatnak ad igazat. Az Ernst & Young tanácsadó cég a hvg.hu számára készült elemzése szerint az ügyben április 7-re kitűzött döntéshozatalt közel akkora várakozás övezi, mint Károly brit trónörökös egy nappal későbbi esküvőjét.

hvg.hu Gazdaság

Drágábban dolgozunk, mint a szomszédok

Régiós szinten is kimagaslóan sokba kerül az élőmunka Magyarországon – derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég szakértőinek a hvg.hu számára készített összeállításából. Hazánkban minden egyes forint, amelyet a munkaadó nettó jövedelemként alkalmazottjának kifizet, mindent összeadva 2 forint 20 fillérjébe kerül.

Bezárnak a Líra könyvesboltjai is

Bezárnak a Líra könyvesboltjai is

Németországban tömeges teszttel akarják kideríteni, ki esett át a fertőzésen

Németországban tömeges teszttel akarják kideríteni, ki esett át a fertőzésen

György herceg így tapsolja meg a testvéreivel az egészségügyi dolgozókat

György herceg így tapsolja meg a testvéreivel az egészségügyi dolgozókat