Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az igazságosság és foglalkoztatás szempontjait érvényesítő A verzió azzal számol, hogy 2006-ban háromszázalékos külön nyereségadót vetnének ki átmeneti jelleggel – ez a pluszteher 134 milliárd forintra rúgna az Akar László vezette adóreform-bizottság számításai szerint –, de 2008-ban a társasági nyereségadó mértéke viszszaállna 16 százalékra - írja a Világgazdaság. Ami az szja-rendszert illeti, 2006-ban legalább 1,7 millió forintra emelkedne a felső kulcs jövedelemhatára, rá egy évre pedig 2,5 millióra nőne.
A versenyképességet jobban előtérbe helyező B változat ugyancsak háromszázalékos átmeneti külön nyereségadót javasol 2007-ig, ugyanakkor legkésőbb 2008-ig a jelenlegi nyereségadókulcsot 14 százalékra mérsékelné - teszi hozzá a lap. Az elképzelések szerint háromkulcsos lenne a személyi jövedelemadó-tábla: jövőre másfél és kétmillió forint között belépne egy 25 százalékos kulcs, és csak 2007-től emelkedne 2,5 millió forintnál a felső sáv.
Azonban számos közös pontot is tartalmaz a két javaslat. Így például 2006 negyedik negyedévében teljesen eltűnne a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás, a munkavállalói egészségbiztosítást azonban három éven keresztül fél-fél százalékponttal emelnék. Ötmillió forintig tízszázalékos társaságiadó-kulcsot kellene csak fizetni, ennek feltétele lenne azonban, hogy adókedvezményt nem lehetne érvényesíteni, és igazolni kellene bizonyos bérköltséghányad meglétét is.
Az eva választhatósági határa maradna 25 millió forint, azonban a magasabb költséghányadú tevékenységek esetében – költségkimutatás vezetése mellett – tíz százalék lenne csak a teher.
Eltörölnék az szja-kedvezmények közül a Sulinet-kedvezményt, a felnőttképzési és felsőoktatási tandíj kedvezményét, és 2007-től már nem lehetne érvényesíteni új, lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó adókedvezményt sem. 2007-től pedig egységes mértékű forrásadót képzelnek el, amely a kamatadó esetében fokozatos bevezetéssel párosulna.
Az iparűzési adó felső, jelenleg kétszázalékos határát jövőre és 2007-ben megfeleznék, és 2008-ban eltörölnék. Ennek kompenzálására vezetnék be a már említett átmeneti háromszázalékos külön nyereségadót, a vállalkozási célú ingatlanok érték alapú adóját, emelkedne a vállalkozói építmény- és telekadó, és 2008-ban 2,5 százalékponttal emelkedne a munkaadói egészségbiztosítási járulék is, ráadásul az önkormányzatok megkapnák a 18 százalékos szja-kulcs alapján befolyó bevételeket.
Az első adócsomag már elkészült (Oldaltörés)
Az adóreform első lépésének tekintett akadálymentesítési adócsomagot a javaslat keddi általános vitájában a parlamentben a pártok - a Fidesz kivételével - támogatták.
Molnár Albert (MSZP) szerint a javaslat, amely 18 törvényt módosít, az adóreform-csomag első lépcsőfoka, és olyan módosításokat tartalmaz, amelyek segítik, egyszerűsítik a vállalkozók helyzetét.
Az adóreform kapcsán hangsúlyozta: elkerülhetetlen a konszenzus a nagy ellátórendszerek reformjában. Kitért rá: a magyar gazdaság 51 százalékát a külföldi, 49 százalékát a hazai tulajdon teszi ki, ebből 13 százalék van állami kézben. A vállalkozások 1,7 százaléka nagyvállalkozás, amelyek a magyar gazdaság nettó árbevételének 60 százalékát adják, míg a gazdasági szereplők 90 százalékát jelentő mikrovállalkozások csupán 16 százalékát, ezért fontos lenne a középvállalkozások támogatása.
Varga Mihály (Fidesz) azt mondta: az alapvető kérdés az, hogy a gazdasági életben lesz-e érdemi változás, lesz-e adócsökkentés, azonban erre nem ad választ a javaslat, amelyet látszatintézkedésnek nevezett.
Az adókérdésről azt mondta: eleve zsákutcás megoldást választott a kormány, s valójában a lapok újraelosztásáról van szó, nem az adóterhek csökkentéséről. Ennek kapcsán kifogásolta az adóreform-bizottság több javaslatát.
Bőhm András (SZDSZ) azt mondta: a törvényjavaslat nem kapcsolódik az adóreformhoz, és célja nem a kormány gazdaságpolitikájának bemutatása. A törvényjavaslat kizárólag technikai szabályokról beszél, amelynek célja, hogy könnyítse az adózók bizonyos kötelezettségeit. Kommunikációs politikai hibának nevezte azt a kijelentést, hogy a javaslat az első lépése lenne az adóreformnak.
Pettkó András (MDF) örvendetes színfoltnak nevezte a javaslatot az elmúlt három év adótörvény-javaslataihoz képest, és néhány módosítással elfogadásra javasolta.
Kijelentette: az MDF szerint a magyar gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében adócsökkentésre nincs mód. Mint mondta, a javaslat egyszerűsít szabályokat, eliminál hibákat, ugyanakkor kifogásolta, hogy nem tavaly október-novemberi adóvita során terjesztették be ezeket a módosításokat.
