A magyar gazdaság a 2004. negyedik negyedévi 4,1 százalék után az idei első negyedévben 2,9 százalékkal bővült. Az eurózónában is csökkent a növekedés üteme, 1,5 százalékról 1,3 százalékra. A viszonylag szerény hazai teljesítmény is nagyobbrészt a szolgáltatásoknak - ezen belül részben a közszolgáltatásoknak - köszönhető. Az építőipar kivételével minden árutermelő ágazat érezhetően lelassult. Az iparban - régóta nem tapasztalt módon - az első negyedévben a kivitel dinamikája még a belföldi értékesítéstől is elmaradt, s ez utóbbi is főleg az energiatermelés révén emelkedett.

A beruházások viszont a tavalyi negyedik negyedévi stagnálás után idén nekilendültek, igaz döntően az autópálya-építésekkel összefüggésben. Ha lassan is, de a múlt év végi visszaesés után mégis újra nőttek a feldolgozóipar beruházásai. Az első negyedévben az építési beruházások összességében 12, a gépberuházások 3 százalék alatti mértékben emelkedtek.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,2 százalékponttal, 7,2 százalékra emelkedett. Az év hátralevő részében - szezonális okokból is - csökkenés valószínű, azonban a várhatóan 6,5 százalékos éves átlag magasabb lesz a tavalyi 6,1 százaléknál, bár továbbra is jobb az EU átlagánál.

A bruttó átlagkereset 2005-ben a versenyszférában 7 százalékkal, a költségvetési területen 9,5-10 százalékkal emelkedik. (Ez utóbbi a tavalyról az idei évre áttolt 13. havi bérek idei kifizetését figyelmen kívül hagyva 8 százalék körül lesz.) Idén a reálkeresetek 5 százalékkal bővülnek.

Az infláció az év eleji nagy csökkenés után némi hullámzás mellett stagnál. Májusban valószínűleg csökkent, majd a következő hónapokban - többek között a kőolaj árától függően - kissé emelkedhet. Éves átlagban 3,8 százalék körüli infláció várható. A márciusban rendkívül erős forint azóta mintegy 5 százalékkal gyengült, az év során ismét erősödés várható. A jegybanki alapkamat május végén 7,25 százalékra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2 százalékos irányadó kamata és az infláció kedvező alakulása alapján további kamatcsökkentést tesz lehetővé.

Az államháztartás hiánya az első négy hónapban elérte az éves előirányzat 70 százalékát. Ez részben egyszeri kiadások következménye, de a tervezett deficitcél túllépése nagyon valószínű. Ez azt jelenti, hogy az EU által elfogadott számítás szerint a deficit 2005-ben GDP 4 százaléka lesz, nagyobb az előirányzott 3,6 százaléknál, de kisebb a 2004. évi 4,5 százaléknál.