Járai az EU-ról és az euróról

Több újságírói kérdést is kapott az elnök az Európai Unió helyzetével kapcsolatban, illetve az euró jövőjéről. Ezekre a jegybank-elnök a következőket válaszolta: személy szerint ő a kiinduló problémát  abban látja, hogy az alapító országok közül többen is a Stabilitási és Növekedési Paktum megváltoztatása mellett döntöttek, a paktum módosítása pedig azzal járt, hogy ahelyett, hogy szigorúbb költségvetési politikát folytattak volna az egyes uniós tagországok, továbbra is laza fiskális "fegyelmet"  érvényesítettek. A következő újabb megtorpanást az alkotmányról döntő  francia és holland népszavazás hozta, ehhez egy újabb negatív jelként társult az, hogy nem tudtak megállapodni az uniós országok vezetői a 2007-2013 közötti időszak költségvetésének főbb vonalairól sem.     Járai Zsigmond arra a felvetésre, hogy magának az eurónak a létét is egyes országokban megkérdőjelezik, elmondta: nem gondolná, hogy reális lenne az a lehetőség, miszerint az eurózóna bármely tagja is kilépjen az övezetből, például nem reális a veszélye annak, hogy a lírát újra bevezessék az euró helyett. Az eurózónába készülő országoknak azonban, így Magyarországnak is, érdemes      elgondolkodni a folyamaton és a negatív jelenségekből leszűrni a megfelelő tanulságokat. Így például azt, hogy igen nagy hangsúlyt kell helyezni az euró bevezetése előnyeinek kommunikálására, az euró tényleges hasznának bemutatására.

Az MNB elnöke hétfőn Budapesten a Monetáris Tanács ülése után elmondta: a 7 százalékos kamatszinttel remélhetőleg megfelelő szintre állította be az alapkamat mértékét a Monetáris Tanács, amely megfelel a befektetők igényének, a kamatfelár iránti várakozásaiknak.
   
A jegybank-elnök kifejtette: az utóbbi hónapokban az inflációs adatok igen jól alakultak. A nemzetközi pénzpiacokon azonban elbizonytalanodás volt tapasztalható az euróval kapcsolatban, elsősorban az Európai Unió körül sokasodó problémák miatt, de ezzel együtt a dollár helyzete is bizonytalanabbá vált az előző évekhez képest.
   
Járai Zsigmond szerint ez azzal járt, hogy megnőtt a feltörekvő piacok befektetési lehetőségei iránt az igény nemzetközi méretekben.
   
"Magyarországon újra nőtt a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány" - húzta alá az MNB elnöke, aki egy komoly kockázati tényezőt említett a nemzetközi piacok részéről, nevezetesen az olajár alakulását.
   
A magyarországi gazdasággal kapcsolatban kifejtette: az elmúlt hónapokban a gazdaság fundamentumai vonatkozásában nem következett be lényeges változás, az inflációs adatok és ez a tény indokolttá tették az alacsonyabb jegybanki alapkamatot - húzta alá.
   
Járai Zsigmond kitért arra, hogy a belföldön felvehető devizahitelek iránt továbbra is jelentős kereslet növelte a forint iránti érdeklődést. Az államháztartás helyzetéről elmondta: a kormány legutóbbi döntésére, mégpedig az államháztartási tartalékban a 125 milliárd forint összeg zárolása nem okozott meglepetést a jegybanknak, az MNB szakértői már korábban azzal számoltak, hogy az államháztartási hiánycél tartásához mielőbb szükség lesz a tartalék nagyobb részének zárolására.
   
Járai Zsigmond  felhívta a figyelmet: "Ahhoz, hogy az ERM - II-be, vagyis az unió valutarendszerébe belépjen az ország legkésőbb 2007 májusában, vagy júniusában, alapvető reformokra van szükség, végig kell menni a konvergencia program kijelölt útján."