Az egyik szemük nevet, a másik pedig sír az Oroszországban jelen lévő külföldi befektetőknek. Az orosz állam ugyanis végül a külföldiek számára kedvezőbb módját választotta a Gazprom gázipari óriás állami többségi tulajdonba helyezésének. Csakhogy úgy tűnik, az átszervezésről hónapokon át dúló vitában nem a Vlagyimir Putyin államfő által támogatott szárny diadalmaskodott. Ez pedig szakértők szerint arra utal, hogy a Kreml egyre kevésbé képes ellenőrzése alatt tartani az utóbbi években megerősödött új oligarchákat.

A tavaly őszi tervek szerint a kormány a jelenleg 38,37 százalékban állami kézben lévő Gazprom és a 100 százalékban állami Rosznyefty olajipari cég összeolvasztásával szerezte volna meg a többséget a tavaly 545 milliárd köbméter gázt kitermelő, 887 milliárd rubeles forgalmat lebonyolító gázipari monopóliumban (HVG, 2004. szeptember 25.). A napokban közzétett új terv azonban már arról szól, hogy az állam készpénzért veszi meg a Gazprom-leányvállalatok kezén lévő Gazprom-tulajdon jelentős részét, és legalábbis egyelőre meghagyja a Rosznyefty önállóságát. A megvásárolandó 10,7 százalékos tulajdonrész - további egyszázalékos Gazprom-csomag a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Roszgazifikacija vállalaté - elemzők szerint 7-8 milliárd dollárba kerül. Moszkva a pénzt külföldi pénzintézetektől, valószínűleg az orosz olajipari ügyleteket előszeretettel finanszírozó német Deutsche Banktól vagy a francia Société Générale-tól igyekszik majd kölcsönkérni. A hatalmas összeg előteremtésével sietni kell, hiszen a tervet ismertető Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt is közölte, hogy az ügyletet még a cég június 24-ére kitűzött részvényesi gyűlése előtt nyélbe akarják ütni.

HVG

A hivatalos magyarázatok szerint a Gazprom-Rosznyefty frigy azért maradt el, mert az utóbbi hónapokban alaposan megváltoztak a körülmények. A Rosznyefty például a tavaly decemberben rendezett kényszerárverésen megszerezte a 27 milliárd dolláros adóhátralék és büntetés kiszabásával a csőd szélére terelt olajipari Jukosz legnagyobb kitermelő vállalatát, a Juganszknyeftyegazt (HVG, 2005. január 8.), és ezzel jelentősen megnőtt a korábban csak az orosz olajtermelés 5 százalékát adó cég súlya. A valóságban azonban valószínűleg arról van szó, hogy Igor Szecsin, a Rosznyefty igazgatótanácsának (it) elnöke (Putyin elnöki hivatalának helyettes vezetője), valamint Szergej Bogdancsikov, a Rosznyefty elnöke sikerrel vette fel a harcot az összeolvadást egészen május közepéig szorgalmazó erőkkel. Köztük Szecsin főnökével, az elnöki adminisztráció élén álló Dmitrij Medvegyevvel, a Gazprom it-elnökével, és miközben a lehető legjobban összekuszálta a Rosznyeftyet és a Juganszknyeftyegazt összekötő szálakat, elfogadtatta a kezdetben az összeolvadást szorgalmazó Kremllel (HVG, 2005. március 12.) azokat a külföldiek által is hangoztatott érveket, melyek szerint mégsem lenne jó egybegyúrni a két céget. A jelenleg bíróság előtt álló Mihail Hodorkovszkij nevével fémjelzett Jukosz ugyanis figyelmeztette az üzleti élet szereplőit: a világon mindenütt meg fogja támadni a decemberi aukció Jukosz-megítélés szerint szabálytalan eredményét, így ha a Juganszknyeftyegaz akár közvetve is Gazprom-tulajdonba jut, a cég támadások kereszttüzébe kerülhet. Az egyesülés ellen szólt az is, hogy a tavaly 106 milliárd rubeles forgalom mellett 17,5 milliárd rubeles adózott nyereséget elért Rosznyefty tartozásai - a Juganszknyeftyegaz adósságával együtt - megközelítik a 20 milliárd dollárt. A piac mindenesetre az új terv mellett szavazott: miután nyilvánosságra kerültek az elképzelések, 6,5 százalékkal megugrott a Gazprom-papírok árfolyama.

Amint meghaladja az 50 százalékot a Gazpromon belüli állami tulajdonhányad, megkezdődhet annak a korlátozásnak a leépítése, mely szerint a külföldiek csak jelentős - 10-20 százalékos - felárért, tízes csomagokban vehetnek a cég papírjaiból. A kettős részvényárfolyam megszüntetése mellett Moszkva esetleg azt a korlátozást is eltörli, hogy a Gazpromnak legfeljebb 20 százaléka kerülhet külföldi kézbe. Moszkvai vélemények szerint a cég körüli védőfal leépítése szeptemberben kezdődhet meg, és ha minden jól halad, az év végére szabad lesz a részvénypiac, ami a Gazprom jelenleg mintegy 80 milliárd dolláros piaci értékének gyors növekedését eredményezi majd.

A Vedomosztyi című moszkvai üzleti napilap múlt szerdai beszámolója szerint a Gazprom-leányvállalatok kezében lévő részvények eladásából befolyó pénzt a Gazprom a Roman Abramovics orosz oligarcha érdekeltségi körébe tartozó Millhouse Capital 57,5 többségi tulajdonában lévő Szibnyefty megvásárlására kívánja fordítani. Az ötödik legnagyobb olajkitermelő - tavaly a 34 millió tonnás termelés 46 milliárd rubeles adózott nyereséget hozott - képviselői közölték ugyan, pillanatnyilag nem eladó a cég, ám ha a Gazprom kitart szándéka mellett, a Szibnyefty hajlandó tárgyalást kezdeni az ügylet részleteiről.

A vásárlást ugyanakkor megnehezítheti, hogy a moszkvai hatóságok tavaly zárolták a Szibnyefty azon 34,5 százalékos tulajdoncsomagját, amelyet a Jukosz a 2003-ban meghiúsult Jukosz-Szibnyefty összeolvadás révén szerzett meg. Abramovicsék szerint a 34,5 százalékos csomagból 14,5 százalék a Szibnyeftyé, és amíg nem rendeződik a vita, aligha köthető meg a végleges ügylet.

Úgy tűnik egyébként, hogy végül a Rosznyefty is magánkézbe kerülhet, hiszen Moszkva részben a vállalat 25-49 százalékos csomagjának eladásából reméli visszafizetni a most felveendő hiteleket. A Rosznyefty-papírok egy része közvetlenül a tőzsdére kerül, míg elemzők szerint a kínai vagy az indiai állami olajipari vállalatnak (a CNPC-nek, illetve az ONGC-nek) is jó esélye van arra, hogy hozzájusson a Juganszknyeftyegazt lenyelő Rosznyefty 20 százalékához. Az sem kizárt, hogy a Jukosz másik két jelentős kitermelő cége, a Tomszknyefty és a Szamaranyeftyegaz is a Rosznyeftyhez kerül, így a cég piaci értéke rövid idő alatt a tavalyi 5-7 milliárd dollárról 40 milliárdra emelkedhet.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA