Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Nem volt igazán jó évük a 2004-es a legnagyobb hazai cégeknek. Miközben az ipar, a kereskedelem és az építőipar - nagyvonalú becsléssel - 12-13 százalékkal növelte értékesítését, az élbolyba tartozó ötven vállalkozás árbevétele csak 8 százalékkal bővült. Nem brillírozott az első ötven a saját előző évi teljesítményéhez képest sem, a dinamika így is csupán 10 százalékos. A megtorpanást érzékelteti, hogy a 2003-ban az 50. helyen álló General Motors Acceptance Corporation Hungary Kft. forgalmának csökkenése ellenére is egy hellyel előbbre tudott lépni, vagyis 2004-ben az előző évinél kisebb árbevétel is elég volt az ötvenes listára kerüléshez. És a bevétel visszaesése korántsem kivételes jelenség: a 2003. évi egytizeddel szemben ezúttal a top50 cégeinek egynegyedénél, 13 vállalkozásnál ez volt a helyzet.
A topok topját jelentő tíz legnagyobb cég összes árbevétele - az ötvenek átlagának megfelelően - 8,3 százalékkal nőtt, közülük azonban minden másodiké csökkent. Újaknak mégsem sikerült betörniük a tízes élbolyba, sőt az ott tanyázók sorrendje is szinte megegyezik a 2003. évivel. A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és az Audi Hungária Motor Kft. már a HVG első, 2000. évi toplistáján is az élen állt, a Flextronics International Kft. és a Magyar Telekom Rt. (akkor még Matáv) pedig 2001 óta őrzi harmadik, illetve negyedik helyét.
Hét cég neve került fel újonnan a legnagyobbak listájára, közülük az elektronikai alkatrészeket gyártó, amerikai érdekeltségű Sanmina-SCI Magyarország Kft. rögtön a 12. helyre. Adatai alapján már 2003-ban is a listán lett volna a helye, árbevételének megduplázása azonban így is kiemelkedő teljesítmény. Csak egy cégnek, a Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Rt.-nek (nem tévesztendő össze a Michelinnek a legnagyobb exportőrök listáján szereplő termelőcégével) sikerült ennél is gyorsabb növekedést elérnie, ami a regionális elosztóközpont cégcsoporton belüli átszervezésének eredménye. A leglátványosabb kiesés a 2003-ban - árbevétele megduplázásával - a 32. helyre berobbant, amerikai gyökerű elektronikai cég, a Solectron Hungary Kft. nevéhez fűződik. A Solectron lekerülése a listáról a cég termelésének korábban is a nagyobbik részét adó romániai gyár önállósításának következménye. E példák jól jelzik, hogy a bruttó adatok - hol pozitív, hol negatív irányban - gyakran igen távol esnek egy-egy cég tényleges magyarországi tevékenységének mértékétől.
A toplistán már az előző évben is szereplő cégek közül hat-hat javított, illetve rontott legalább öt helyet a pozícióján. (Közülük megtévesztő a 27. helyezett Auchan Magyarország Kft. hét hellyel való visszacsúszása, ha ugyanis - mint az idén - már 2003-ban is áfa nélküli adatokkal szerepelt volna, akkor most négy grádiccsal előbbre ugrott volna.) A leglátványosabb, tizennégy fokos előreugrásra a Strabag Építő Rt. volt képes, amely azonban - az állami útépítéseknek és azok számlázásának a hullámzását követve - ezzel csak 2003. évi, tizenhat hellyel való visszacsúszásának nagy részét korrigálta. Tizenöt-tizenöt hellyel szorult viszont hátrébb az Opel Magyarország Autóipari Kft., az IBM Data Storage Systems Kft. és a Phoenix Pharma Rt.
Az ágazati arányok szinte nem is változtak. A magyar top50-be hagyományosan elsősorban kereskedelmi, energetikai és elektronikai cégek tartoznak. Ezek száma - miként a három-három távközlési és járműipari cégé is - változatlan, egyről háromra nőtt viszont a gyógyszeripari vállalatok száma. A 14 kereskedőcégből csak tíznek nőtt az árbevétele, az energetikai cégeknek viszont ez egy kivétellel sikerült, közülük is kiemelkedett a Mol teljesítménye. A listán szereplő hét elektronikai cég közül négynek nőtt, háromnak viszont csökkent a forintban mért árbevétele. Ebben a forint (különösen a dollárral szembeni) erősödésének, valamint az elektronikai cikkek gyakran stagnáló vagy csökkenő árának is szerepe lehetett. A top50-ben továbbra sem találni könnyű- és élelmiszer-ipari cégeket, az egyetlen BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kivételével. Nincsenek a listán magyar magántulajdonban levő cégek sem, pontosabban - az állami vállalatokon kívül - csak a tőzsdei cégekben van részleges magyar tulajdon.
A legnagyobb exportőrök számára sem volt jó év a 2004-es. Miközben a - forintban mért - teljes magyar export a KSH adatai szerint 15 százalékkal nőtt, az exportálók élmezőnyébe tartozóké még 10 százalékkal sem. A listán szereplő cégek közül tizenötnek a kivitele egyenesen kisebb volt, mint az előző évben. A 2003. évi éllovasok különösen rosszul teljesítettek, az első négy közül háromnak a kivitele mérséklődött, kettőé számottevően. Mindez azt is jelenti, hogy az export koncentráltsága csökkent: a listavezető Audi részesedése az összes magyar kivitelből a 2003. évi 10-ről 8,8, a második Flextronicsé 8,2-ről 5,6 százalékra, a teljes top50-é pedig 62-ről 58 százalékra. Igaz, ha a 2004-ben a fejlesztéseit és ezek révén nyilván a kivitelét is látványosan növelő Nokia Komárom Kft.-t is figyelembe vehetnénk, akkor ez a csökkenés valószínűleg kisebb lenne - e cég azonban hagyományosan nem szolgáltat adatokat. A Nokiával együtt a teljes magyar kivitel kétharmada az 50 vezető exportőrtől származhat.
A lista „szenzációértékét" az is csökkenti, hogy a rá újonnan fölkerült hét cég között csak két olyan akad, amelynek a neve nem adathiány miatt hiányzott az előző évi toplistáról. Közülük a Chevrolet Southeast Europe Kft. - a cégcsoporton belüli átszervezés hatására - több mint háromszorosára növelte forgalmát, a Samsung SDI Magyarország Rt.-nél pedig jelentős fejlesztés - és létszámnövelés - eredménye a 70 százalékos bővülés. A listán már korábban szereplő cégek közül az előbbire a már említett Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Rt., az utóbbira a Robert Bosch Elektronikai Kft. is példa. Mindez jelzi, hogy az exportadatokban a Magyarországon gyártott termékek kivitelén kívül ugyanúgy benne van a Mol külföldi terjeszkedésének, mint a környező országok piacát is ellátó kereskedelmi elosztóközpontok magyarországi kiépülésének a hatása.
A tulajdonosok számára korántsem lényegtelen adózott eredményeket tekintve viszont jó év volt a 2004-es, hiszen a toplistára került cégek átlagos nyeresége 30 százalékkal nőtt. Az átlagos dinamika még a két listavezető, a duplázásra, illetve 70 százalékos nyereségnövelésre képes Molt és OTP Bank Rt.-t figyelmen kívül hagyva is 24 százalék. A bejutási küszöb viszont csak 10 százalékkal emelkedett, ami arra figyelmeztet, hogy ez a kiemelkedő nyereségnövelő képesség korántsem minden, a listán levő cégre volt jellemző. Szembetűnő, hogy a legtöbb bank látványosan javítani tudott pozícióján. Az OTP a kilencedik helyről a másodikra ugrott; a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., bár csak most került fel a listára, mindjárt a kilencedik lett; a HVB Hungary Rt. pedig tizenhat hellyel jött fel. A sikeresek másik jellegzetes csoportja a vegyiparba tartozik, a BorsodChem Rt. huszonhárom, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. tizenhat lépcsőt lépett felfelé.
A saját tőke szerinti toplistán kisebbek a változások. Az átlag és a bejutási küszöb egyaránt 12-13 százalékkal nőtt a 2003-as 30, illetve 5 százalékkal szemben. Ez arra utal, hogy 2004-ben az előző évinél jóval kisebb, viszont kiegyenlítettebb volt a top50 tőkefelhalmozása.
A hatékonysági listák - szokás szerint - a nagy állami vállalatok gyenge teljesítményét jelzik. Az egy főre jutó árbevétel alapján az Audi az első, a Mol a második, s a Philips Industries Kft. a harmadik, a lista végén pedig a hagyományokhoz híven három állami közlekedési vállalat - a Volánbusz Rt., a Budapesti Közlekedési Rt. és a MÁV -, valamint a Magyar Posta Rt. tanyázott. Az egy főre jutó nyereség szerinti listán, ahol ugyancsak az Audi és a Mol áll az élen, az utolsó tíz már veszteséges; talán nem véletlen, hogy közülük hét állami vállalat, és csak három - a Globus Konzervipari Rt., a Fotex Rt. és a Pick Rt. - magántulajdonú. Az árbevétel-arányos eredmény szerint viszont (a legnagyobb adózott eredményt elért ötven közül) két privatizációra váró állami szervezet, az Antenna Hungária Rt. és a Budapest Airport Rt. áll az élen.
A topok topját jelentő tíz legnagyobb cég összes árbevétele - az ötvenek átlagának megfelelően - 8,3 százalékkal nőtt, közülük azonban minden másodiké csökkent. Újaknak mégsem sikerült betörniük a tízes élbolyba, sőt az ott tanyázók sorrendje is szinte megegyezik a 2003. évivel. A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és az Audi Hungária Motor Kft. már a HVG első, 2000. évi toplistáján is az élen állt, a Flextronics International Kft. és a Magyar Telekom Rt. (akkor még Matáv) pedig 2001 óta őrzi harmadik, illetve negyedik helyét.
Hét cég neve került fel újonnan a legnagyobbak listájára, közülük az elektronikai alkatrészeket gyártó, amerikai érdekeltségű Sanmina-SCI Magyarország Kft. rögtön a 12. helyre. Adatai alapján már 2003-ban is a listán lett volna a helye, árbevételének megduplázása azonban így is kiemelkedő teljesítmény. Csak egy cégnek, a Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Rt.-nek (nem tévesztendő össze a Michelinnek a legnagyobb exportőrök listáján szereplő termelőcégével) sikerült ennél is gyorsabb növekedést elérnie, ami a regionális elosztóközpont cégcsoporton belüli átszervezésének eredménye. A leglátványosabb kiesés a 2003-ban - árbevétele megduplázásával - a 32. helyre berobbant, amerikai gyökerű elektronikai cég, a Solectron Hungary Kft. nevéhez fűződik. A Solectron lekerülése a listáról a cég termelésének korábban is a nagyobbik részét adó romániai gyár önállósításának következménye. E példák jól jelzik, hogy a bruttó adatok - hol pozitív, hol negatív irányban - gyakran igen távol esnek egy-egy cég tényleges magyarországi tevékenységének mértékétől.
A toplistán már az előző évben is szereplő cégek közül hat-hat javított, illetve rontott legalább öt helyet a pozícióján. (Közülük megtévesztő a 27. helyezett Auchan Magyarország Kft. hét hellyel való visszacsúszása, ha ugyanis - mint az idén - már 2003-ban is áfa nélküli adatokkal szerepelt volna, akkor most négy grádiccsal előbbre ugrott volna.) A leglátványosabb, tizennégy fokos előreugrásra a Strabag Építő Rt. volt képes, amely azonban - az állami útépítéseknek és azok számlázásának a hullámzását követve - ezzel csak 2003. évi, tizenhat hellyel való visszacsúszásának nagy részét korrigálta. Tizenöt-tizenöt hellyel szorult viszont hátrébb az Opel Magyarország Autóipari Kft., az IBM Data Storage Systems Kft. és a Phoenix Pharma Rt.
Az ágazati arányok szinte nem is változtak. A magyar top50-be hagyományosan elsősorban kereskedelmi, energetikai és elektronikai cégek tartoznak. Ezek száma - miként a három-három távközlési és járműipari cégé is - változatlan, egyről háromra nőtt viszont a gyógyszeripari vállalatok száma. A 14 kereskedőcégből csak tíznek nőtt az árbevétele, az energetikai cégeknek viszont ez egy kivétellel sikerült, közülük is kiemelkedett a Mol teljesítménye. A listán szereplő hét elektronikai cég közül négynek nőtt, háromnak viszont csökkent a forintban mért árbevétele. Ebben a forint (különösen a dollárral szembeni) erősödésének, valamint az elektronikai cikkek gyakran stagnáló vagy csökkenő árának is szerepe lehetett. A top50-ben továbbra sem találni könnyű- és élelmiszer-ipari cégeket, az egyetlen BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kivételével. Nincsenek a listán magyar magántulajdonban levő cégek sem, pontosabban - az állami vállalatokon kívül - csak a tőzsdei cégekben van részleges magyar tulajdon.
A legnagyobb exportőrök számára sem volt jó év a 2004-es. Miközben a - forintban mért - teljes magyar export a KSH adatai szerint 15 százalékkal nőtt, az exportálók élmezőnyébe tartozóké még 10 százalékkal sem. A listán szereplő cégek közül tizenötnek a kivitele egyenesen kisebb volt, mint az előző évben. A 2003. évi éllovasok különösen rosszul teljesítettek, az első négy közül háromnak a kivitele mérséklődött, kettőé számottevően. Mindez azt is jelenti, hogy az export koncentráltsága csökkent: a listavezető Audi részesedése az összes magyar kivitelből a 2003. évi 10-ről 8,8, a második Flextronicsé 8,2-ről 5,6 százalékra, a teljes top50-é pedig 62-ről 58 százalékra. Igaz, ha a 2004-ben a fejlesztéseit és ezek révén nyilván a kivitelét is látványosan növelő Nokia Komárom Kft.-t is figyelembe vehetnénk, akkor ez a csökkenés valószínűleg kisebb lenne - e cég azonban hagyományosan nem szolgáltat adatokat. A Nokiával együtt a teljes magyar kivitel kétharmada az 50 vezető exportőrtől származhat.
A lista „szenzációértékét" az is csökkenti, hogy a rá újonnan fölkerült hét cég között csak két olyan akad, amelynek a neve nem adathiány miatt hiányzott az előző évi toplistáról. Közülük a Chevrolet Southeast Europe Kft. - a cégcsoporton belüli átszervezés hatására - több mint háromszorosára növelte forgalmát, a Samsung SDI Magyarország Rt.-nél pedig jelentős fejlesztés - és létszámnövelés - eredménye a 70 százalékos bővülés. A listán már korábban szereplő cégek közül az előbbire a már említett Michelin Közép-Európa Kereskedelmi Rt., az utóbbira a Robert Bosch Elektronikai Kft. is példa. Mindez jelzi, hogy az exportadatokban a Magyarországon gyártott termékek kivitelén kívül ugyanúgy benne van a Mol külföldi terjeszkedésének, mint a környező országok piacát is ellátó kereskedelmi elosztóközpontok magyarországi kiépülésének a hatása.
A tulajdonosok számára korántsem lényegtelen adózott eredményeket tekintve viszont jó év volt a 2004-es, hiszen a toplistára került cégek átlagos nyeresége 30 százalékkal nőtt. Az átlagos dinamika még a két listavezető, a duplázásra, illetve 70 százalékos nyereségnövelésre képes Molt és OTP Bank Rt.-t figyelmen kívül hagyva is 24 százalék. A bejutási küszöb viszont csak 10 százalékkal emelkedett, ami arra figyelmeztet, hogy ez a kiemelkedő nyereségnövelő képesség korántsem minden, a listán levő cégre volt jellemző. Szembetűnő, hogy a legtöbb bank látványosan javítani tudott pozícióján. Az OTP a kilencedik helyről a másodikra ugrott; a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., bár csak most került fel a listára, mindjárt a kilencedik lett; a HVB Hungary Rt. pedig tizenhat hellyel jött fel. A sikeresek másik jellegzetes csoportja a vegyiparba tartozik, a BorsodChem Rt. huszonhárom, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. tizenhat lépcsőt lépett felfelé.
A saját tőke szerinti toplistán kisebbek a változások. Az átlag és a bejutási küszöb egyaránt 12-13 százalékkal nőtt a 2003-as 30, illetve 5 százalékkal szemben. Ez arra utal, hogy 2004-ben az előző évinél jóval kisebb, viszont kiegyenlítettebb volt a top50 tőkefelhalmozása.
A hatékonysági listák - szokás szerint - a nagy állami vállalatok gyenge teljesítményét jelzik. Az egy főre jutó árbevétel alapján az Audi az első, a Mol a második, s a Philips Industries Kft. a harmadik, a lista végén pedig a hagyományokhoz híven három állami közlekedési vállalat - a Volánbusz Rt., a Budapesti Közlekedési Rt. és a MÁV -, valamint a Magyar Posta Rt. tanyázott. Az egy főre jutó nyereség szerinti listán, ahol ugyancsak az Audi és a Mol áll az élen, az utolsó tíz már veszteséges; talán nem véletlen, hogy közülük hét állami vállalat, és csak három - a Globus Konzervipari Rt., a Fotex Rt. és a Pick Rt. - magántulajdonú. Az árbevétel-arányos eredmény szerint viszont (a legnagyobb adózott eredményt elért ötven közül) két privatizációra váró állami szervezet, az Antenna Hungária Rt. és a Budapest Airport Rt. áll az élen.
