Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 4,3 %-kal nőtt 2005 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az 2005. évi gazdasági növekedés mértéke 4,1 %, a naptári hatást figyelembe véve 4,3 % volt – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 %-kal emelkedett a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 4,9 %-kal, a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 4,0 %-kal volt több mint 2004 negyedik negyedévében.

A GDP 2004-ben4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, tavalyelőtt a negyedik negyedévben 4,5 százalékkal gyorsult a gazdasági növekedés.

A GDP tavalyi, 4,1 százalékos növekedése nem okozott meglepetést az MTI által megkérdezett elemzőknek, eltérően értékelték azonban a beruházások 6,4 százalékos bővülését. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője szerint a negyedik negyedévet a növekedés globális megtorpanása jellemezte. "Ehhez képest a magyarországi 4,1 százalékos bővülés nem tekinthető rossz eredménynek" - mondta. Tavaly az utolsó negyedévben a növekedés lassulása nem trendforduló, valószínű, hogy az idén az első negyedévben a bővülés üteme GDP ismét gyorsabb lesz.

A növekedési ütem várható lassulása miatt a beruházások bővülésének visszaesése sem volt meglepetés - mondta az elemző szerint. "A konjunktúra csúcspontján túljutottunk és egy közepes, 6 százalék körüli szintre álltunk be". A választások előtti autópálya átadások Barcza György várakozásai szerint fellendítik az idei beruházási aktivitást, kérdés azonban, hogy az új kormány elszánja-e magát a kiadások visszafogására.

Hosszabb távon az EU-ból érkező támogatások ellensúlyozhatják a költségvetési kiadások lefaragásának hatását a GDP-re. A költségvetési kiigazítás a növekvő EU transzferek ellenére is 0,5-1 százalékponttal csökkentheti a GDP-t, ám a 3,5-4 százalék körüli bővülési ütem még kedvező. A foglalkoztatottság növelése szempontjából az a lényeg, hogy a növekedés ne csökkenjen 3 százalék alá. Barcza György szerint nem a járulék csökkentése, hanem a gazdaság növekedése az, ami növeli a munkaerő iránti keresletet, a foglalkoztatottságot.

Suppan Gergelyt, a Takarékbank Rt. elemzőjét meglepték a beruházási adatok. Elmondta, hogy 8-9 százalék közötti éves bővüléssel számolt. „Bár lehetett tudni az ingatlanpiac problémáiról, ám a lakásépítések visszaesése nem várt mértékben csökkentette a beruházások növekedési ütemét”.

A negyedik negyedévben az export és a lakossági fogyasztás húzta a GDP-t. Az elemző arra számít, hogy az idén az első félévben a GDP növekedése akár az 5 százalékot is elérheti. A választások előtt felgyorsuló beruházások, az egyre kedvezőbbé váló külső konjunktúra és a nyári útfelújításoknak köszönhetően a GDP az első félévben 4,5-5 százalék közötti ütemben nőhet, amit a második félévi költségvetési kiigazítás korrigál majd. Az év egészében az elemző 4,4 százalékos növekedéssel számol.