Nem használták ki teljesen a világon úttörő rendszer keretében először tavaly kiszabott széndioxid-kibocsátási kvótáikat az Európai Unió tagállamainak nagyvállalatai - derül ki az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból, amelyekre reagálva nemzetközi környezetvédelmi szervezetek rögtön bírálták Brüsszelt, hogy nem volt kellően szigorú a határértékek megállapításánál.

A 25 tagországban összesen 1,829 milliárd tonnányi kibocsátásra adtak engedélyt több mint 9400 üzemnek, de a hétfőn lejárt határidőig beérkezett jelentések szerint ezek csak 1,785 milliárdnyi kvótát használtak fel. Négy tagállam, Lengyelország, Ciprus, Málta és Luxemburg összesen mintegy 450 gyárról a határidőig nem tudott adatokat közölni.

A brüsszeli adatok szerint a Magyarországnak járó 30,236 millió tonnából 25,714 milliót bocsátott ki a 229 létesítmény. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közlése szerint Magyarországnak a témával kapcsolatos kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv közvetett hatásaként nincsen csökkentési kényszere. Ezért az állam annyi kvótát kívánt eredetileg a cégek számára kiosztani, mint amennyire termelésük visszafogása nélkül feltétlen szükségük van.

Mivel már korábban tudható volt, hogy a kvóták kihasználtsága nem teljes, az adásvételre kínált széndioxid árfolyama az úgynevezett európai klímatőzsdén az elmúlt hetekben harmadára, 10 euró körüli árszintre zuhant. A legnagyobb szennyezők esetében is ugyanis viszonylag kicsiny kvótatúllépés volt tapasztalható.

Nagy nemzetközi környezetvédelmi szervezetek - a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Climate Action Network (CAN), a Föld Barátai (Friends of the Earth Europe), a Greenpeace - azonnal közös közleményben reagáltak a bizottsági bejelentésre, visszaéléssel vádolva az EU-t, illetve a tagországok kormányait, amiért engedték, hogy cégeik annyi szennyezőanyagot bocsássanak ki, amennyit gondolnak. Felszólították egyúttal az uniót, hogy a következő kiosztási periódusban, 2008-2012-ben csökkentsék jelentősen a kvótákat. Jelezték azt is, hogy a nagyvonalú határértékek veszélybe sodorták a kibocsátáscsere rendszerének hitelességét.

Az unióban egyelőre 2007-ig dolgozták ki a szennyezéscserét, és a mostani eredmények fényében felülvizsgálják a rendszert. Eredetileg azt tervezték, hogy 2012-ig nem lesz benne nagyobb változás, ám a hétfőn ismertetett tapasztalatok és a bírálatok hatására várhatóan mégis jelentősebb módosításra kell számítani. A tagországoknak június végéig kell ismertetniük új kiosztási terveiket az Európai Bizottsággal.

Az EU annak idején már jelezte, hogy azért viszonylag nagyvonalú a kvóták kiosztásával, mert szeretné minél költséghatékonyabban megoldani a szennyezéscsökkentést. Brüsszel azt szeretné, ha középtávon a szennyezési kvóták világpiaca alakulna ki, egyszerre biztosítva a levegő védelmét és az iparvállalatok lehetőleg csak fokozatosan emelkedő költségű szennyezéscsökkentését.