A Reuters elemzői szerint jelentős bizonytalanságot vegyít a gazdasági várakozásokba, hogy még nem ismertek a kormány deficitlefaragási terveinek részletei. A havi elemzői felmérés résztvevői hetedik hónapja egyöntetűen azt jósolják, hogy a Monetáris Tanács a következő ülésén is hat százalékon hagyja a jegybanki alapkamatot. A májusi felmérésben ugyanakkor először fordul elő, hogy a konszenzus szerint még a jövő év végén is hat százalékon állhat a jegybanki alapkamat. Az addig eltelő időszakban azonban sok elemző szerint felfelé is, lefelé is változhat.

A szakemberek szerint a Monetáris Tanács annak ellenére nem emel kamatot hétfőn, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen gyengült a forint, a havi inflációs adatok rendre valamivel magasabbak lettek a piaci várakozásoknál és megemelkedtek az inflációs előrejelzések. Az év/éves infláció az elemzők konszenzusa szerint májusban még némileg tovább csökkenhet - az áprilisi 2,3 százalékról 2,2 százalékra -, decemberre azonban már 2,8, a jövő év végére pedig 3,4 százalékra emelkedhet. Jövőre az éves átlagos inflációt 3,5 százalékra teszi a májusi elemzői konszenzus.

Az elemzők szerint továbbra is nagy bizonytalanságot jelent, hogy nem ismeretesek a kormány költségvetési terveinek részletei, a fiskális program ugyanis számos fontos gazdasági mutatóra jelentős hatást gyakorolhat, beleértve az államháztartás hiányát, a forint árfolyamát, az infláció szintjét és a kamatszintet. A kiigazítási terveknek azonban, a részletek híján, csak egy részét építették be előrejelzéseikbe az elemzők, ami némi javulást eredményezett például a várt államháztartási hiány mutatókban.

Az idén az elemzői konszenzus szerint az államháztartásnak a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó hiánya a GDP 7,5 százaléka lehet. Ez még mindig magasabb a 6,1 százalékos célnál, ugyanakkor alig több, mint 100 milliárd forintos hiánylefaragást jelent, szemben a kormányzati források által meglebegtetett 300-350 milliárd forinttal. Jövőre 6,3 százalékos deficitet vetít előre a konszenzus. Az elemzők többsége szerint ez azt jelenti, hogy vélhetően 2008-ra nem csökken a maastrichti három százalék alá a hiány, azaz a tervezett 2010-es dátumnál csak évekkel később lesz bevezethető Magyarországon az euró. A gazdasági növekedés konszenzusai lényegében változatlanok maradtak: 2006-ra 4,3 százalék, 2007-re 4,0 százalékos GDP növekedést várnak az elemzők.