szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Monetáris Tanács május 22-én tartott legutóbbi kamatdöntő ülésén a 13 jelenlévő ismét egyhangúan döntött a kamat változatlanul hagyása mellett - áll az MT ülésének rövidített jegyzőkönyvében, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint tavaly szeptember 20. óta van érvényben. 2005-ben az év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a Monetáris Tanács.

A testület június 19-én tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon többségben van az a vélemény, hogy júniusban a nemzetközi piacokon emelkedő kamatszint ellenére a magyar alapkamat nem változik, később azonban nem kizárt a kamatemelés.

A jegyzőkönyv szerint a makrogazdasági és pénzügyi helyzet, áttekintése, valamint az inflációs jelentés megvitatása után javaslat ezúttal is csak a 6 százalékos kamatszint tartására hangzott el, csakúgy, mint az előző, április 24-én tartott kamatdöntő ülésen.

A tanács tagjai eltérően értékelték az inflációs folyamatokat. Többek szerint az inflációs kockázatok megnövekedtek, az olaj és a nyersanyagárak gyors emelkedése globális inflációs kockázatot hordoz. A minimálbér-emelés hatása az általános bérszínvonalra a korábban vártnál nagyobb lehet, ennek inflációs kockázatát tovább növeli az élénk ipari konjunktúra - állapítja meg a jegyzőkönyv, hozzátéve, hogy mindezekhez a tényezőkhöz hónapok óta a korábbiaknál gyengébb árfolyam párosul.

További kockázatot jelent, hogy az európai jegybank és a Fed kamatemelési ciklusban van, ami a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenését valószínűsíti a jövőben. Ezek a tényezők a kamatemelés szükségességének irányába mutatnak, és annak késlekedése előbb-utóbb a monetáris politika hitelességének rovására megy.

Voltak olyan vélemények is, hogy nincs egyértelmű inflációs nyomás, és az alapvető inflációs folyamatok az utóbbi évtizedekben nem tapasztalt, gyakorlatilag az árstabilitásnak megfelelő környezetről tanúskodnak. Különösen jó jelnek tekintették, hogy a szolgáltatások inflációja idén jelentősen mérséklődött, és a lakosság inflációs várakozásai is történelmi mélypontra kerültek.

Abban egyetértettek a tanács tagjai, hogy az új kormány még nem ismert kiigazító intézkedései gyökeresen megváltoztathatják az inflációs jelentésben kialakított képet és a forint kockázati megítélésére is jelentős befolyást gyakorolhatnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Monetáris Tanács: nem változott az alapkamat

A Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A 6 százalékos alapkamat 2005. szeptember 20-a óta van érvényben.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Jegybanki alapkamat: már 7 százalék alatt

A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot július 19-i hatállyal hétfői ülésén. Az elemzők illetve a piaci szereplők többsége erre számított.

MTI Gazdaság

Nem változott az alapkamat

A Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a hétfői ülésén - áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében. Megosztott volt a Monetáris tanács, főként az infláció miatt - jelentette ki Járai Zsigmond az ülést követően.

hvg.hu Gazdaság

Maradt az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően a jegybank nem változtatott az alapkamaton, így az továbbra is hat százalék. Indoklásában a Monetáris Tanács kifejtette, hogy bár felerősödtek az inflációs veszélyek, de a hosszú távú kilátások továbbra is kedvezőek.