szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vállalatvezetők nyilvános bocsánatkérése kevésbé hatékony eszköz a cég megtépázott hírnevének helyreállításában más lehetőségekhez képest – vélik a nemzetközi nagyvállalatok vezetői (59%), akik a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó ügynökség és a KRC Research kutatóintézet 4 földrészt, 11 országot felölelő, nemzetközi kutatásában vettek részt.

Cégvezetők munkában. Krízis közben
nincs rejtőzködés
© sxc.hu
„Ma már a vállalatvezető bocsánatkérése kevés, és nem is igazán alkalmas a vállalattal szembeni aggodalmak csillapítására, ha válság következik be egy cégnél” – mondta Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick vállalati hírnévvel foglalkozó vezető szakértője, a kutatás vezetője. „Fontos, hogy a bocsánatkéréssel megtörténjen a felelősség felvállalása, de a vezetőségnek ennél tovább kell mennie krízis esetén, és meggyőznie minden érdekelt felet arról, hogy képes a probléma rövid és hosszú távú kezelésére.”

A megkérdezett 950 nemzetközi vállalatvezető közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a vállalat bejelenti, hogy milyen konkrét lépéseket tervez a probléma megoldására (76%), kialakít egy válság-előrejelző rendszert (76%), és olyan folyamatokat épít be a működésébe, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett (73%). További preferált stratégia a jogi szakértővel való egyeztetés a válság nyilvános kommentálása előtt (72%), rendszeres jelentés közzététele a probléma megoldására tett erőfeszítések eredményeiről (71%), illetve a történtek minél gyorsabb nyilvánosságra hozatala (71%). A fenti lépések segíthetnek abban is, hogy megfékezzék a kedvezőtlen médiavisszhangot, mivel bizonyítják, hogy a vállalat átláthatóan viselkedik és kezdeményező szerepet vállal. a válság kezelésében.

Kell-e foglalkozni az egyéni webes felhasználók kritikáival?

A nemzetközi vállalatvezetők többsége – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – egyetértett abban, hogy a bloggerek kritikáinak megválaszolása nem hatékony kiindulópontja a vállalati hírnév helyreállításának. Mindössze 39% tartotta ezt jó ötletnek. „A döntéshozók szerint előbb a probléma megoldására kell koncentrálni, illetve azt kell megérteniük, hogy mi volt a probléma gyökere, és csak azután korrigálni a világhálón tévesen megjelent információkat” – vélekedett Gaines-Ross. „A kutatási eredmények fényében ez nem meglepő, mivel a felmérésből az is kitűnt, hogy a vállalatoknak csupán töredéke figyel a vállalati hírnevet érintő online megjelenésekre.

A megrendült vállalati hírnév helyreállítását segítő lépések

Összesen

Észak-Amerika

Európa

Ázsia

Konkrét lépések bejelentése a probléma megoldására

76

83

73

78

Válság-előrejelző rendszer kialakítása

76

83

69

82

A vállalat társadalmi felelősségvállalását bizonyító folyamatok kialakítása

73

75

69

74

Minden nyilatkozat előzetes egyeztetése jogászokkal

72

74

68

76

Rendszeres helyzetjelentés publikálása a probléma megoldásának eredményeiről

71

78

69

70

A történtek gyors és őszinte nyilvánosságra hozatala

71

73

72

70

Annak meghatározása, hogy a probléma az egész iparágat vagy csak a vállalatot érinti

67

60

68

62

A vezérigazgató vagy elnök nyilvános bocsánatkérése

59

57

57

64

A negyedéves bevételi célok elérése

57

50

59

47

A vállalati hírnév biztosításáért felelős pozíció létrehozása

47

45

50

42

Nyilvános szereplés elkerülése mindaddig, amíg az összes tény rendelkezésre nem áll

45

46

39

46

A blogokban található hamis adatok, állítások cáfolata

39

31

40

41

Az igazgatóság tagjainak eltávolítása vagy a vezetőség átalakítása

26

14

27

21

A média távoltartása a vállalat vezetőségétől

20

16

21

17


Forrás: Weber Shandwick Safeguarding Reputatio kutatása, a KRC Research kivitelezésében.

A nemzetközi vállalatvezetők csupán 20%-a gondolja, hogy a hírnév helyreállításában segíthet, ha a krízist követően távol maradnak a médiától.

„A vállalatvezetők a szervezet arcai, és ha gond van, ki kell állniuk és nyíltan beszélniük a problémáról – mondta Gaines-Ross. A nyílt, őszinte vezetői kommunikáció mellett a vállalatok úgy nyerhetik vissza hírnevüket, ha nyilvánosságra hozzák, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a probléma megoldása érdekében, időben felkészülnek a lehetséges válsághelyzetekre és világos felelősségi köröket állítanak fel a szervezeten belül.”

A kötelezettségvállalás új szabályai

„A vezetőknek jobban meg kell érteniük a kötelezettségvállalás szabályait, ellenkező esetben könnyen a kritikus figyelem középpontjában találhatják magukat. Mivel minden 10 vállalati vezető közül 9 úgy gondolja, hogy a vállalati hitelvesztés egyre fenyegetőbb veszélyforrás, ezért ajánlatos már előzetesen kidolgozni a hírnév helyreállításának lehetséges stratégiáit” – kommentálta a kutatást Andy Polansky, a Weber Shandwick elnöke.

„Érdekes módon a különböző üzleti gyakorlat, üzleti kultúra és munkastílus ellenére a vezetők világszerte egyetértenek abban, hogy melyek a jó stratégiák a hírnév válság utáni helyreállítása során. Kutatásunk rámutat arra, hogy a vállalatok hogyan tudják megőrizni és helyreállítani hírnevüket, és hogyan tudják előzetesen azonosítani a fenyegető jeleket ” – mondta Polansky.

Bár a kutatás nem terjedt ki Magyarországra, Szűcs Ervin, a Weber Shandwick budapesti irodájának vezetője szerint a magyar kultúrával összhangban az itthoni vállalatokra még inkább jellemző a reaktív és szégyenlős hozzáállás a válságok kezelése során. „Sajnálatosan kevés magyarországi vállalat előrelátása terjed ki a hatékony válságmegelőzési rendszerek alkalmazására, és ennek megfelelően a válság bekövetkeztekor sokszor kapkodás tapasztalható, ami gyakran a válság eszkalálódásához vezet.” Szűcs szerint ilyen helyzetben a magyar vállalatvezetők nagyobb arányban próbálnak háttérben maradni, mint a felmérésben résztvevő külföldi társaik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Sólyom szerint morális válság van, de nem szólít lemondásra

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de rámutatott morális felelősségére. Az államfőt sokféle címen hívták fel cselekvésre a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi, most nyilvánosságra került beszéde kapcsán kialakult helyzet miatt.

euractiv.hu Világ

Válságot okozhat az európai lakosság elöregedése

Az európai lakosság elöregedése súlyos társadalmi-gazdasági problémákkal fenyeget - mutat rá egy friss jelentés, amelyet az EU pénzügyminiszterei vitatnak meg először. Megfelelő reformintézkedések nélkül az EU gazdasági növekedése 2030-ig a jelenleginek a felére csökkenhet - írja az euractiv.hu.

HVG-Könyvek

Magyarország is segíthet az EU válságközeli helyzetén

Az Európai Unió válságközeli helyzetben van, amelynek javítását a jelenleginél bátrabb hozzáállással Magyarországnak is elő kellene segítenie - mondta Balázs Péter, a Corvinus Egyetem professzora, volt regionális politikáért felelős EU-biztos egy keddi könyvbemutatón Budapesten. Válság akkor következik be, ha több probléma keletkezik, mint amennyire megoldás születne, de egyelőre még nem ez a helyzet. Ugyanakkor az EU-ban sok az olyan megoldás, amely nem ad igazi választ a kihívásokra. Példa erre az uniós költségvetés, a Törökországgal megkezdődött csatlakozási tárgyalások és az EU új alkotmánya körüli ügyek - mondta a professzor.

MTI Itthon

Francia hetilapok a magyar válságról

A Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tüntetések valódi okait a csütörtökön megjelent francia hetilapok Magyarország identitásválságában, valamint demokratikus és gazdasági törékenységében vélik felfedezni.

MTI Gazdaság

FT: Magyarország válságos állapotban van

A Financial Times szerint a jegybanki kamatemelés vagy a Gyurcsány-csomag nem hoz valódi megoldást a magyar gazdaság problémáira. Magyarország nem csupán aggasztó, de válságos állapotban van, írta a londoni üzleti napilap.

MTI Világ

Politikai válság Csehországban

Nem kizárt egy új választás kiírásának szükségessége annak érdekében, hogy megoldódjon az a politikai válság, amely a hétvégi képviselőházi választás eredménye következtében jött létre - vélik politikusok és elemzők Prágában.

MTI Gazdaság

Forintválságot jósol a Goldman Sachs

Nem zárja ki a forintválság lehetőségét a Goldman Sachs nemzetközi befektetési csoport londoni részlegének legújabb térségi elemzése arra az esetre, ha a választások után nem kezdődik meg a költségvetési konszolidáció.

MTI Autó

Hyundai: válságban a gyártás a sztrájk miatt

Az első számú dél-koreai autóipari az elhúzódó sztrájkok miatt kénytelen exportszállításait leállítani. A Hyundai előzőleg gondosan világszerte feltöltötte gépkocsi-készleteit, így azok háromhavi igény kielégítésére elegendőek – nyugtat a cég.

hvg.hu Itthon

Varga: megélhetési válság lesz jövőre

Jövőre reformok helyett megélhetési válság lesz Magyarországon, a Fidesznek azonban mindent meg kell tennie, hogy ezt megakadályozza – mondta Varga Mihály alelnök az ellenzéki párt szombati választmányi ülésén Budapesten.