Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kedden a gázipari óriás teljes vezérkara a szerb fővárosban tárgyalt Boris Tadic államelnökkel, Vojislav Kostunica miniszterelnökkel, illetve szakkérdésekben otthonos tanácsadóikkal, s lényegében arról egyezkedtek, hogyan kaphatja meg a Gazprom a NIS (Naftna Industrija Srbija) nevű, még privatizálásra váró szerb olajvállalatot.
Alekszej Miller, a Gazprom Igazgatóbizottságának elnöke és csapata - amelyhez a belgrádi orosz nagykövet is csatlakozott - azt kérte, hogy a NIS régóta várt tenderkiírása legyen egészen pontos, mert Gazpromnyeft nevű leányvállalata a NIS akár 51 százalékos tulajdoni hányadát is szívesen átvenné.
Az orosz ipari vezetők azt is közölték, hogy érdekeltek egy Bánáti Udvar nevű nagy, a Vajdaságnak a Tiszától keletre lévő részén lévő földalatti gáztároló megépítésében.
A belgrádi vezetők elsősorban a Déli áramlat nevű, Oroszországból a Fekete-tengeren át Bulgáriába és Görögországba, majd onnan Olaszországba menő - még meghatározatlan nyomvonalú - gázvezeték kérdését forszírozták. Arról, hogy ez Szerbián keresztül halad majd, a nyár elején született ugyan egy szándéknyilatkozat, de konkrét tervek, építési tervek máig nincsenek.
A Gazprom vezetői nem kötötték össze a NIS privatizációjának kérdését a Déli áramlatéval, csupán hangsúlyozták, hogy a szerb vállalat többségi tulajdonának megszerzésében érdekeltek.
