A prognosztizált 2,8 százalékos GDP növekedés mellett megalapozott a 2008. évi költségvetés, figyelembe véve a beépített jelentős, 170 milliárd forintra tehető tartalékot - mondta Kovács Árpád. Miközben a 2,8 százalékos GDP növekedést és a következő évre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokat lényegében teljesíthetőnek tarja az ÁSZ, a jövő évi költségvetés javaslata több ponton feszültséget hoz. Példaként a nominális és a reálkonvergencia között feszülő ellentmondásokat emelte ki a számvevőszék elnöke. Utóbbi nagyon intenzív fejlődést tartana szükségesnek olyan területeken, amelyek az ország felzárkóztatását segítenék az EU-hoz, a nominális konvergencia követelményei pedig nagyon erős restriktív visszafogásokat kívánnának meg.

A gazdasági növekedés szempontjából kiemelt kockázatot jelent az idei és a jövő évi infláció alakulása, amely visszafoghatja a lakossági keresletet - mondta az ÁSZ elnöke, arra utalva, hogy a konvergenciaprogramban 2007-re 6,2 százalékos, jövőre 3,3 százalékos inflációt rögzített a kormány, amelyet 7,5, illetve 4,5 százalékra módosított. Ugyancsak kockázatot hordoz a közszféra bérexpanziója, megnehezítené ugyanis a konvergenciaprogram és a beígért hiánycsökkentési mérték teljesítését, illetve az állami vállalatok (például MÁV, BKV) adósságátvállalása is – tette hozzá Kovács Árpád.

Az önkormányzati rendszerben is egyre nő a nemzetgazdaság fiskális kockázata, amely jól látszik a rendszer menedzselési problémáiban, a pénzek biztosításánál, illetve az eladósodottság folyamatában. A helyhatóságok növekvő hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással pótolják a hiányzó forrásokat. A hosszú lejáratú adósságállomány összege 2005-ben 285 milliárd forint volt, ami 2006-ban 411 milliárdra nőtt, amelynek egyharmada a fővároshoz és kerületeihez kötődik, kétharmada pedig 15-20 nagyvároshoz. Az ÁSZ különösen aggasztónak tartja a kötvénykibocsátásból származó eladósodás meredek emelkedését: míg 2005-ben 5 milliárd forintért bocsátottak ki kötvényt az önkormányzatok, tavaly már 22 milliárd forintnyit, az idei év eddigi szakaszában pedig mintegy 50 milliárdnyit. Emellett azt is megjegyezte Kovács Árpád, hogy az önkormányzatok saját bevételeit nem tudják megítélni, mert megfelelő számítások, háttéranyagok nincsenek.

Hasonlóan nem látják az egészségügyi reform lépéssorozatához kapcsolódó hatásmechanizmusokat. Itt a számvevőszék elnöke arra a lépéssorozatra gondolt, amelynek a dokumentumait a napokban nyújtottak be kormány. Az viszont a számokból jól tükröződik, hogy növekvő eladósodottság jellemzi a kórházakat, a restrikciós célok teljesültek, de a jobb ellátásokra vonatkozó megállapítások egyelőre az ígéretek szintjén vannak.

A számsorok ismeretében Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy adómérséklésben nem lehet gondolkodni. Az adóbevételek döntő részét alacsony kockázat mellett teljesíthetőnek ítélte az ÁSZ. Kovács Árpád 2009-től lát komolyabb nehézségeket, amelyek abból fakadhatnak, hogy a gazdasági növekedés kisebb lesz a konvergenciaprogramban rögzített 4,2 százaléknál, az ÁSZ "szinten tartó", azaz alternatív pályája 2,7 százalékot rögzít.

Arra is felhívta a figyelmet Kovács Árpád, hogy kimerülőben vannak a mobilizálható erőforrások, amelyek új növekedési pályára állították a magyar gazdaságot, ugyanakkor az Európai Unióból 2007-2013 között érkező 8 ezer milliárd forintra tehető támogatás pozitív hatásai csak hosszabb időtávon hatnak.