szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A közép- és kelet-európai lakossági étvágy a devizakölcsönökre gondos ügykezelést kíván, de nem jár különösebb kockázattal, és ha minden kötél szakad, a központi bank majd segít, mondták bankárok egy Reuters szervezte, bécsi befektetési értekezleten szerdán.

Az alacsony kamatú valutákban való jegyzés olcsóbbítja a hitelt azokban az országokban, ahol nagy az infláció és a helyi kamat magas, és külön megtakarítás érhető el, ha a helyi valuta a futamidő alatt felértékelődik, azonban ennek esetleg fordítottja egyszersmind az ilyen hitelek legfontosabb kockázata az adósok és velük a kevésbé jól fedezett hitelezők számára.

A térségben a balti országok járnak az élen: náluk a lakossági és a vállalati hitelek 60-75 százalékát jegyzik euróban, dollárban vagy svájci frankban. Romániában, Magyarországon, Bulgáriában 50 százalék körül van az ilyen kölcsönök aránya a teljes hitelezésen belül, hangzott el a tanácskozáson.

A bankárok szerint a kockázatok megfelelő fedezetkezeléssel ellensúlyozhatók, és hosszú távon mindenképp a hitelezés növekedésére kell számítani, hiszen a kelet-európai hitelezés aránya a GDP-hez képest még mindig messze elmarad a fejlett országokétól.

A térségben legnagyobb kereskedelmi bankcsoport, az UniCredit közép- és kelet-európai hiteleinek 20-25 százaléka van külföldi valutában.

A második helyezett Erste Banktól 20 milliárd eurónak megfelelő kölcsön van kint devizában, főleg Romániában, Magyarországon és Horvátországban, ez a térségi hitelezésének körülbelül a 20 százaléka.

Az osztrák RZB kelet-európai intézete, a Raiffeisen International – a nagyságra harmadik csoport a térségben – 42 milliárd eurónyi közé- és kelet-európai kintlévőségének majdnem a fele alacsony kamatú valutában, jobbára svájci frankban jegyzett, főleg Lengyelországban és Magyarországon.

Az OTP Bank hiteleinek több mint egyharmada devizahitel, főleg euróban és svájci frankban, mondták az értekezleten.

Elemzők szerint azonban a kockázat nagyobb, mintsem a bankok és a hitelfelvevők vélik. Úgy gondolják, hogy a térség számos országára jellemző, a GDP-hez képest 20 százalék körüli folyómérleghiány mellett teljesen bizonytalan a helyi valuták árfolyama hosszabb távon, mindig lehet tartani erős ingadozástól.

Az OTP vezérigazgató-helyettese, Urbán László elismeri, hogy: „Ha külső megrázkódtatás miatt a valuta hosszabb távra durván leértékelődik, 20 százalékkal vagy akár még jobban, akkor ennek lehet káros hatása a kölcsön-portfóliókra. De gondoljunk a központi bank pénzügypolitikai tanácsára. Vajon hagyná, hogy ilyesmi bekövetkezzen? Én nem hiszem, hogy hagyná” – idézte Urbánt a Reuters szerdán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Gazdaság

Tanácsok a devizahitel-kockázat kivédésére

A forint- és devizahitel kamatlábak közötti jelentős különbség miatt napjainkban még mindig a devizahitel felvétele tűnik kedvezőbbnek: de ha a hitelfelvevő a deviza mellett dönt, jól teszi, ha a havi törlesztő részletre vetített 10-15 százalék körüli tartalékkeretet különít el egy kedvezőtlen árfolyam-elmozdulás esetére - ajánlja a jelzálog finanszírozással foglalkozó Central European Credit Ingatlanhitel Zrt.(CEC).

Gazdaság

Taroltak a devizahitelek az első félévben

Az év első hat hónapjában 264 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, amely több mint 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért adatokat.

Gazdaság

PSzÁF: a THM nem mutatja meg a devizahitel kockázatait

A teljes hiteldíj mutató (THM) nagyon fontos mutató, de a devizahitelek esetében nem tükrözi azok legnagyobb kockázatát, az árfolyamváltozást - tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése című tanulmányában.

hvg.hu Ingatlanmenedzser

A devizahitel jelenti a legnagyobb veszélyt

A magyar ingatlanpiac helyzete már nem olyan rózsás, a szakemberek mégis bizakodnak. A kockázatok egyelőre nem csökkennek nyugat-európai szintre, és a lakásárak is elmaradoznak a régió többi országától – derült ki egy tegnapi ingatlanbefektetési konferencián.

Gazdaság

Drágulnak a devizahitelek

Az elmúlt két hétben átlagosan 2000 forintot drágult a devizaadósok havi törlesztőrészlete, de a forint további gyengülése komolyabb pluszterheket is róhat a lakosságra. Kedvezőtlen fordulattól ma már csak a bankok nem tartanak.

Gazdaság

Harcok a devizahitelek körül

A bankok elutasítják a devizahitelezés bürokratikus fékezését, amit viszont a jegybank már elképzelhetőnek tart az árfolyamkockázat növekedése esetén. Nehéz lesz azonban megnyernie partnernak a devizahitelekre egyre több garanciát vállaló kormányt.

MTI Gazdaság

Fizetésképtelenség a devizahitelek miatt

A magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka ma már devizaalapú, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Gazdaság

Ráfázik-e a devizahitelekre Kelet-Európa?

A devizahitelek térnyerése növelheti az uniós csatlakozásra váró kelet-európai országok pénzügyi sebezhetőségét – állítja legfrissebb jelentésében az Európai Központi Bank (ECB), amely a régió devizaadósságát vizsgálta.

Dzindzisz Magdalena (hvg.hu) Gazdaság

Devizahitel - mindhalálig?

Az euró körülbelül 25 forinttal erősödött az év elejéhez képest, a svájci frank is 13 forinttal lett erősebb. Mindez azt jelenti, hogy a devizahitelben eladósodottaknak akár több ezer forinttal is többet kell havonta fizetni. Ennek ellenére a devizahitel változatlanul tarol: deviza alapú az új hitelek 80-90 százaléka.

MTI Gazdaság

Pénzkidobás az állami támogatás, a devizahitel népszerűbb

Az idén április végéig felvett 159 milliárd forintnyi lakáshitel mindössze 28,8 százalékán volt állami támogatás -áll a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda legújabb elemzésében. Az állam már két éve feleslegesen fizet a lakáshitelek után támogatást.