© Stiller Ákos

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tanács tagjai tartást, illetve 25 bázispontos csökkentést javasoltak. Simor András hangsúlyozta: a reálgazdaság teljesítménye ellentmondásos: az ipar, a feldolgozóipar jól teljesít, az export gyorsan nő, a másik oldalon azonban nincs jelentős változás, legfeljebb a kiskereskedelmi forgalom gyors csökkenése lassul - tette hozzá.

Az alappálya továbbra sem változott, az élelmiszerárak vártnál tartósabb emelkedése ellenére sem, azaz a 3 százalékos inflációs cél 2009-re teljesíthető - erősítette meg a jegybankelnök.

Az elemzők többsége a kamat 25 bázispontos csökkenésére számított, de az utóbbi napokban már a változatlan alapkamatot is egyre többen jósolták. A testület legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A monetáris tanács által kiadott közlemény szerint a legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények tükrében a tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megnövekedéséhez.

A tőzsde nem reagált

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexének, a BUX-nak a mozgása nem utalt arra, hogy a befektetőket különösebben meglepte volna a döntés. Tovább.

A közlemény alapján az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti.

A maginfláció más összetevői ugyanakkor nem utalnak további inflációs nyomásra.

A jegybanki dokumentum emlékeztet arra, hogy a versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható.

Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben. Ezektől a hatásoktól megtisztítva a béremelkedés dinamikájának fokozatos mérséklődése rajzolódik ki. A testület szerint tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a nominális bérek növekedési ütemének további mérséklődése. A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek.

A közlemény rámutat arra: a pénzügyi piaci folyamatok arra utalnak, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi folyamat az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését.

A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a monetáris tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. november 9-én 14 órakor jelenik meg.