szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, márciusra 104,8 pontra emelkedett a februári 104,1 pontról, közölték szerdán az Ifo-nál. Januárra 103,4 pont volt a mutató. Az elemzők átlagosan 103,4 pontot vártak márciusról.

A várakozások részmutatója 98,4 pontra emelkedett a februári 98,2 pontról, a jelenlegi helyzet megítélésének részmutatója 111,5 pontra javult a februári 110,3 pontról. A mutató 2006. decemberben, 108,7 ponton, 1991. február óta a legmagasabban volt. Utána, hullámzón bár, de tavaly decemberig csökkent, 103,0 pontra, azóta javul, minden elemzői pesszimizmusra rácáfolva. Száz pont felett a mutató a bizakodók többségét, 100 pont alatt a birúlátók többségét jelzi.

A tavaly év eleji viszonylagos, de alaptalan lelkesedésen messze túljutva, ősz óta igen gyenge a német fogyasztók hangulata. A GfK piackutató intézet márciusra szóló hangulatmutatója 4,5 pont, a februári és a januári, szintén egyformán 4,5-4,5 pont után. A decemberi mutató 4,4 pont volt, a novemberi 4,8 pont után. 2006. novemberre és decemberre 9,1-9,1 pont volt a fogyasztói hangulatmutató, tavaly januárra 8,5 pont.

A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, márciusra mínusz 32,0 pontra emelkedett a februári mínusz 39,5 pontról. Januárban mínusz 41,6 pont volt, 1993. február óta a legalacsonyabb volt. A mutató történelmi középértéke márciussal együtt plusz 30,3 pont.

A német vállalati, értékforgalmazói és lakossági hangulatmutatók azt jelzik, hogy a „nem elsőrendű válság” és az idén várható gazdasági lassulás miatt erős a borúlátás, de a legnagyobb ijedtség már elmúlt. A várakozások az egy évvel korábbi reményekhez képest jóval alacsonyabb szinteken stabilizálódtak, illetve kissé javulnak az év eleje óta, abból a felismerésből, hogy a helyzet egyelőre nem is olyan rossz, mint korábban gondolták. Ezt megerősítik az ipari termelés vártnál nagyobb év eleji növekedéséről szóló adatok – ez az euróövezet egészére is jellemző.

A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét már lassulás jellemezte, ezért tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.

A német kormány október végén az idei előrejelzését 2,0 százalékra rontotta 2,4 százalékról. A német gazdaságkutató intézetek már korábban többnyire 2 százalék alá vitték az előrejelzéseiket. Az Európai Bizottság februárban 1,6 százalékra rontotta előrejelzését az idei német gazdasági növekedésre, a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról. Németországban a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő - az őszi létszám a legnagyobb volt az ország 1990. októberi újraegyesítése óta -, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény - az egész EU-ban legkisebb ütemű - béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén.

2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 2 százalékkal nőtt. Németország ezzel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez reálbércsökkenést jelent az infláció miatt. Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez ugyancsak a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.

Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány két hete adott parlamenti tájékoztatásából.

Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export. Ez arra vall, hogy az utóbbi másfél évtizedben Németországban és általában Nyugat-Európában is "rendszerváltás" volt: a tudás- és minőségalapú termék- és szolgáltatásexport a fő húzóerő a sokszorosára nőtt, globalizálódott piacot megdolgozva, és ez - a munkahelyek exportjával együtt - háttérbe szorította, ha nem épp egyenest felszámolta a "fogyasztó társadalom" korábbi modelljét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Ifo: határozottan romlott a világgazdasági klíma

Határozottan romlott a világgazdasági klíma a negyedik negyedévben az Ifo német gazdaságkutató intézet elemzése szerint. A hangulat mérésére szolgáló mutató 99,3 pont volt az előző három hónapban mért 113,6 ponttal szemben.

MTI Gazdaság

Ifo: tartósan kedvező világgazdasági hangulat

A jelzáloghitel piaci válsága ellenére lendületben marad az amerikai gazdaság a következő hónapokban is, mivel ellenőrzés alatt lehet tartani a hitelpiac likviditási gondjait - közölte Gernot Nerb, az Ifo gazdaságkutató intézet vezető közgazdásza a müncheni intézet kedden közzétett jelentése kapcsán.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Ifo: Európában még nincs gazdasági válság

A német Ifo gazdaságkutató intézet vezetője valószínűnek tartja, hogy középtávon bekövetkezik az amerikai recesszió. A müncheni intézet vezetője nem számszerűsítette a német gazdaságot érintő változásokat, csak annyit közölt, hogy a hatásokat előbb-utóbb a német gazdaság is megérzi.