Az újság úgy tudja, hogy ehhez Alekszej Miller, a Gazprom főnöke pénteken Ljubljanában már meg is szerezte a szlovén államfő támogatását. Ugyanakkor a Kommerszant hétfői számában hozzátette, a szlovén vezetővel folytatott tárgyalás  témáinak közzététele valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy a Gazprom jelezze Ausztriának, amellyel az utóbbi időben kiéleződött a viszonya, hogy a Déli Áramlat elkerülheti az országot.

A lap szerint Szlovénia Déli Áramlatba való bevonásának lehetősége eléggé váratlannak tűnik. Mindeddig ugyanis úgy tekintették, hogy a vezeték szárazföldi útvonala készen áll: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba - az utóbbi szakaszról április végén szándékoznak aláírni a megállapodást.

A lap emlékeztetett rá, hogy a Gazprom és az osztrák OMV viszonya még januárban, közvetlenül az együttműködési megállapodás aláírása után romlott meg. A dokumentum szerint a Gazpromnak 50 százalékot kellett volna kapnia a baumgarteni közép-európai elosztóból, s az OMV-vel közösen földalatti tárolókat kellett volna építenie Ausztriában és a környező országokban.

Néhány nap múltán azonban kiderült, hogy a Gazprom nem szándékozik gázt eladni azoknak a kereskedőknek, akik már lekötöttek maguknak kapacitást a transz-ausztriai vezetéken. A monopólium ezt azzal indokolta, hogy ellentétben állna stratégiai céljával, hogy minél több gázt adjon el közvetlenül a végső felhasználóknak. Szakértők szerint azonban lényegében arról van szó, hogy a Gazprom és az OMV "egyszerűen nem osztotta meg egymás között az ausztriai belső piacot".

Ausztria részvétele a Déli Áramlatban mindenesetre kérdésessé vált, a projektben való részvételről azonban megállapodás sem Szlovéniával, sem Ausztriával nem jött még létre, s a Kommerszant forrásai szerint a két lehetőség közül egyik sem zárható ki.