szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nemzetközi befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának és az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is, de a tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés – állapította meg az Ernst & Young nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet éves jelentésében, amelyet csütörtökön a franciaországi La Baule-ban megrendezett VI. Befektetési Világkonferencián (WIT) ismertettek.

Üdítőital palackozó átadása Kelet-Európában. Dől a lé
© beverage-technologies.com
A tanácsadó cég 834 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével készült tanulmánya azt tükrözi, hogy a befektetők 47 százaléka Kínát tartja a világ legvonzóbb régiójának. Az ázsiai ország idén átvette a vezető helyet Kelet-Európától, amely 33 százalékkal a második helyre csúszott vissza. Harmadik helyen India áll 30 százalékkal, amelyet 21 százalékkal az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország követ. Ez utóbbi ország mutatta fel a legnagyobb fejlődést az elmúlt évben, hiszen tavaly még csak a befektetők 12 százaléka tartotta a legvonzóbbnak, 2006-ban pedig alig 5 százaléka.

A befektetői vélemények azonban némileg ellentmondanak a tényeknek, hiszen a tavaly 17,8 százalékkal 1537 milliárd (napi 4 milliárd) euróra emelkedett közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) csak nyolc százaléka érkezett Kínába, és 42 százaléka továbbra is Európába.

A tanácsadó cég nemcsak a munkaerő képzettsége és rugalmassága alapján értékelteti a nemzetközi befektetőkkel a vonzerőt, hanem számos más tényezőt is figyelembe vesznek, amelyek közül a megkérdezettek a politikai és jogi stabilitást, valamint az infrastruktúra fejlettségét értékelték a legtöbbre.

A benyomás és a tények közti különbség Marc Lhermitte igazgató szerint egyfajta kiegyensúlyozottságot tükröz: a befektetők érdeklődése Kína és Kelet-Európa felé mára egyértelművé vált, helyzetük stabilizálódott, de a nagyon gyors fejlődés hatásai számos kérdést vetnek fel. Emellett Kína csak 2050 körül válhat majd a világ vezető gazdasági hatalmává – véli a tanácsadó cég francia vezetője.

Meglepő adat, hogy a működő tőke befektetései által létrehozott új munkahelyek száma Európában 18 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a befektetések száma öt százalékkal növekedett. Ennek oka a tanácsadó cég szerint, hogy a kontinens átmeneti időszakot él át: az ipari befektetések egyértelműen csökkentek Nyugat-Európában, a szektorban 46 százalékkal csökkent a munkahelyteremtés, és az új munkahelyek hatvan százaléka a szolgáltató szektorban jött létre. Ez a gyenge dollár és a nyugati fogyasztói piacok beszűkült keresletével együtt eredményezte az új munkahelyek zuhanásszerű visszaesését: 2007-ben összesen 176,5 ezer új munkahely jött létre szemben a 2006-os 215 ezerrel.

Európa dinamizmusát Közép-Kelet-Európa (amelybe Oroszországot is beleszámítják) tartja fönn. A térség az új projektek 28 százalékát vonzza, és 58 százalékot képvisel az újonnan teremtett munkahelyek számában. A növekedés gócpontja Oroszország, de Ukrajna és Törökország is egyre sikeresebb a befektetések vonzásában.

Nyugaton esett, Keleten alig (Oldaltörés)

Gyári munkás Közép-Európában.
Később is itt akarnak költeni
© Európai Bizottság
A kelet-európai régióban a nyugat-európai 28 százalékos zuhanással szemben azonban csak hét százalékkal esett vissza a munkahelyteremtés, miközben az új külföldi befektetések száma 15 százalékkal emelkedett. A legtöbb új munkahely Közép-Kelet-Európában továbbra is az iparban jött létre. A jármű-, elektronikai és elektromos ipar az új munkahelyek 50 százalékát generálta. Feltűnő azonban, hogy a régióban a szolgáltató szektorban keletkező új munkahelyek száma 30 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ilyenformán a szolgáltatások területén Közép-Kelet-Európa részesedése lényegesen alacsonyabb mint Nyugat- Európáé (13 százalék a 60 százalékkal szemben).

Európában a legkedveltebb befektetési helyszín továbbra is Nagy-Britannia. A kelet-európai régión belül a rangsor változatlan: a szolgáltató központoknál a többség Lengyelországot választja (amely az összeurópai rangsorban is a második). Magyarország a szolgáltató szektorban lényegében ugyanannyi munkahelyet teremtett mint Lengyelország, vonzerejét tekintve tehát csak hajszál híján szorult a második helyre.

Az új munkahelyek teremtése alapján felállított húszas toplistában Magyarország 11104 munkahellyel 2007-ben a 7. helyet szerezte meg, így az előző évivel azonos szinten maradt. Első helyen Nagy-Britannia áll Lengyelország előtt, Csehország a harmadik, Oroszország a negyedik, Franciaország az ötödik és Románia a hatodik helyet szerezte meg.

A projektek számát tekintve azonban Magyarország négy hellyel javulva most a kilencedik helyre jött fel: hazánkba érkezett külföldi befektetések száma 25 százalékkal 135-re növekedett egy év alatt (2006-ban csak 108 befektetés történt).

A növekedés elsősorban az ipari gyártás és a logisztika területén mutatkozott. A szolgáltató létesítményekbe történő befektetések aránya stabilan 30 százalék. A kelet-európai régióban Szerbiában (+178 százalék), Oroszországban (+60 százalék) és Szlovákiában (+26 százalék) volt jelentősebb a fejlődés egy év alatt. Románia 150 befektetése hét százalékos növekedést, Lengyelország 146 projektje viszont négy százalékos visszaesést jelent. Csehország 27 százalékos visszaesést mutat.

Ami a jövőt illeti, a befektetők továbbra is Európát kedvelik a legjobban, ezen belül a várható új befektetések helyszínéül a válaszadók 18 százaléka Lengyelországot, 16 százalékuk Németországot, 12 százalékuk Oroszországot jelölte meg. Magyarországot 9 százalék részesíti előnyben, ezzel a kedvencek rangsorában a hetedik helyen áll az ország, amelyet megelőz Románia (10 százalék). Magyarország mögé szorult Bulgária (8 százalék), Csehország (2 százalék) és Ukrajna (5 százalék).

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

A magyar cégek romániai befektetéseinek valós értéke egymilliárd euró

Tavaly több mint 7500 magyar tőkerészesedésű vegyesvállalat működött már Romániában, a befektetett tőke értéke meghaladja a 360 millió eurót, ami azonban csak a törzstőkét jelenti, a valós befektetési érték hozzávetőlegesen egymilliárd euró - mondta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője.

MTI Gazdaság

Hatmilliárd euró tőkebefektetés is jöhet

Az idén a nem adóssággeneráló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke kedvező esetben 5,5 milliárd euró körül lehet, ehhez hozzáadódik a legnehezebben előre jelezhető, adóssággeneráló tranzakciók értéke. A teljes működőtőke-bevonás ezzel mintegy hatmilliárd euróra rúghat – írta kedden Világgazdaság.

MTI Gazdaság

Kárpátalja a negyedik legnagyobb befektetési terep Ukrajnában

Közel negyven vállalkozás megvalósítása van folyamatban Kárpátalján több mint 450 millió dollár értékben. A befektetések nagyságát tekintve a Magyarországgal szomszédos megye a negyedik helyet foglalja el Ukrajna 13 kiemelt befektetési övezete között.

Ingatlanmenedzser

Megállnak-e az ingatlanbefektetések Magyarországon?

Túlkereslet, likviditásbőség, szűk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés. Ezekről – a befektetési ingatlanok trendjeit leíró – fogalmakról gyakran olvashattunk az elmúlt időszakban. De vajon egy-egy a befektetési piacot jellemző tőmondat elmond mindent, amit az adott területről tudni érdemes?