Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A nemzetközi befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának és az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is, de a tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés – állapította meg az Ernst & Young nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet éves jelentésében, amelyet csütörtökön a franciaországi La Baule-ban megrendezett VI. Befektetési Világkonferencián (WIT) ismertettek.
Üdítőital palackozó átadása Kelet-Európában. Dől a lé © beverage-technologies.com |
A befektetői vélemények azonban némileg ellentmondanak a tényeknek, hiszen a tavaly 17,8 százalékkal 1537 milliárd (napi 4 milliárd) euróra emelkedett közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) csak nyolc százaléka érkezett Kínába, és 42 százaléka továbbra is Európába.
A tanácsadó cég nemcsak a munkaerő képzettsége és rugalmassága alapján értékelteti a nemzetközi befektetőkkel a vonzerőt, hanem számos más tényezőt is figyelembe vesznek, amelyek közül a megkérdezettek a politikai és jogi stabilitást, valamint az infrastruktúra fejlettségét értékelték a legtöbbre.
A benyomás és a tények közti különbség Marc Lhermitte igazgató szerint egyfajta kiegyensúlyozottságot tükröz: a befektetők érdeklődése Kína és Kelet-Európa felé mára egyértelművé vált, helyzetük stabilizálódott, de a nagyon gyors fejlődés hatásai számos kérdést vetnek fel. Emellett Kína csak 2050 körül válhat majd a világ vezető gazdasági hatalmává – véli a tanácsadó cég francia vezetője.
Meglepő adat, hogy a működő tőke befektetései által létrehozott új munkahelyek száma Európában 18 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a befektetések száma öt százalékkal növekedett. Ennek oka a tanácsadó cég szerint, hogy a kontinens átmeneti időszakot él át: az ipari befektetések egyértelműen csökkentek Nyugat-Európában, a szektorban 46 százalékkal csökkent a munkahelyteremtés, és az új munkahelyek hatvan százaléka a szolgáltató szektorban jött létre. Ez a gyenge dollár és a nyugati fogyasztói piacok beszűkült keresletével együtt eredményezte az új munkahelyek zuhanásszerű visszaesését: 2007-ben összesen 176,5 ezer új munkahely jött létre szemben a 2006-os 215 ezerrel.
Európa dinamizmusát Közép-Kelet-Európa (amelybe Oroszországot is beleszámítják) tartja fönn. A térség az új projektek 28 százalékát vonzza, és 58 százalékot képvisel az újonnan teremtett munkahelyek számában. A növekedés gócpontja Oroszország, de Ukrajna és Törökország is egyre sikeresebb a befektetések vonzásában.
Gyári munkás Közép-Európában. Később is itt akarnak költeni © Európai Bizottság |
Európában a legkedveltebb befektetési helyszín továbbra is Nagy-Britannia. A kelet-európai régión belül a rangsor változatlan: a szolgáltató központoknál a többség Lengyelországot választja (amely az összeurópai rangsorban is a második). Magyarország a szolgáltató szektorban lényegében ugyanannyi munkahelyet teremtett mint Lengyelország, vonzerejét tekintve tehát csak hajszál híján szorult a második helyre.
Az új munkahelyek teremtése alapján felállított húszas toplistában Magyarország 11104 munkahellyel 2007-ben a 7. helyet szerezte meg, így az előző évivel azonos szinten maradt. Első helyen Nagy-Britannia áll Lengyelország előtt, Csehország a harmadik, Oroszország a negyedik, Franciaország az ötödik és Románia a hatodik helyet szerezte meg.
A projektek számát tekintve azonban Magyarország négy hellyel javulva most a kilencedik helyre jött fel: hazánkba érkezett külföldi befektetések száma 25 százalékkal 135-re növekedett egy év alatt (2006-ban csak 108 befektetés történt).
A növekedés elsősorban az ipari gyártás és a logisztika területén mutatkozott. A szolgáltató létesítményekbe történő befektetések aránya stabilan 30 százalék. A kelet-európai régióban Szerbiában (+178 százalék), Oroszországban (+60 százalék) és Szlovákiában (+26 százalék) volt jelentősebb a fejlődés egy év alatt. Románia 150 befektetése hét százalékos növekedést, Lengyelország 146 projektje viszont négy százalékos visszaesést jelent. Csehország 27 százalékos visszaesést mutat.
Ami a jövőt illeti, a befektetők továbbra is Európát kedvelik a legjobban, ezen belül a várható új befektetések helyszínéül a válaszadók 18 százaléka Lengyelországot, 16 százalékuk Németországot, 12 százalékuk Oroszországot jelölte meg. Magyarországot 9 százalék részesíti előnyben, ezzel a kedvencek rangsorában a hetedik helyen áll az ország, amelyet megelőz Románia (10 százalék). Magyarország mögé szorult Bulgária (8 százalék), Csehország (2 százalék) és Ukrajna (5 százalék).
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.