A piaci hangulat némileg módosult, ám a trendek nem változtak; a részvények – az átmeneti erősödés ellenére – továbbra is magas kockázatot jelentenek, mivel a gyorsjelentési szezon amerikai kezdete sem jelenti azt, hogy a makrogazdasági trendek megváltoztak volna. Azért érdekes, hogy gyorsjelentési szezon kezdődött az ALCOA jelentésével, mert ma a piac inkább ezekre, semmint a makrogazdasági kérdésekre koncentrál.

Ez a figyelemelterelés időlegesen jobb helyzetet teremt, de inkább csak arra, hogy – akár kisebb veszteségek árán is – kiszálljanak a befektetők a korábban, magasabb szinteken megvásárolt részvényeikből. Ez a folyamat okozza, hogy a volatilitás még mindig magas, miközben a forgalom kissé élénkül, de még mindig nem éri el a válság előtti szinteket.

A devizapiacon is hatnak a részvénypiacra erős hatást gyakorló tényezők. A recessziós félelmek itt is éreztetik hatásukat, de nagy változás mégsem történt, mivel új, érdemi információ a héten nem látott napvilágot. A hazai piacon a fogyasztói árindex (CPI) jelentett kisebb meglepetést, mivel a várt 7 százalék helyett csak 6,7 százalék volt a pénzromlás üteme, ami az MNB kamatpolitikáját a jövőben erősen befolyásolhatja. Ennek hatására a forint erősödése kissé alábbhagyott, az euróval szembeni 230-as szint tartja a piacot.

Devizapiac

A sokak által várt dollárerősödés továbbra is várat magára, mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelés ismét növelte a kamatkülönbözetet az euró és a dollár vonatkozásában. Ugyanakkor az is egyre világosabb, hogy a gyenge dollár sem ad támaszt az amerikai iparnak, mivel a belső feszültségeket az export nem képes feloldani. Ez a friss munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokból is világosan kitűnik.

A fent említett adatok jobbak lettek ugyan, mint a piac által várt értékek, de továbbra is a recesszió felé tartó gazdaságról árulkodnak. Közben Európában azért volt szükség a kamatemelésre, mert a termelői és a fogyasztói árindex is a célként megjelöltnél majdnem kétszeres inflációs szintet mutatott. Az eurózóna gazdasága tehát megállíthatatlanul tart a stagfláció irányába, mivel az EKB az árstabilitás megőrzése érdekében mindig beavatkozik, miközben a foglalkoztatottság és a növekedés szempontjai nem szerepelnek célrendszerükben. Bár Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke megnyugtatta a piacokat, mivel a kamatdöntést kommentálva nem utalt rá, hogy újabb emelések következnek, ne legyenek kétségeink. Amennyiben az infláció tovább emelkedik, az EKB nem fog késlekedni a monetáris szigorítással sem! A kamatemelés tovább erősítette az eurót, ami az importált infláció (amelyet jellemzően a magas energiaárak generálnak) letörésének egyik eszköze lehet, de a gazdasági növekedésre a megemelkedő kamatokon és a rosszabb exportpozíciókon keresztül negatívan hat. Csapdahelyzet van kialakulóban.

A német gazdaság teljesítményén már kezd mutatkozni, a spanyol és az olasz gazdaságban pedig egyértelmű jelei vannak a nulla növekedés melletti emelkedő inflációnak. Ilyen környezetben a devizabefektetők egyértelműen az euró mellett teszik le voksukat, mivel a kamatemelést nem kommunikáló, ám kényszerhelyzetben lévő EKB-tól egyre többen várják a további szigorítást.

A közeli jövőben tehát az euró tovább erősödhet a dollárral szemben, a jegyzés elérheti a történelmi maximumot is. Technicista szemmel nézve pedig kialakult egy – lassan és széles sávot felölelő – emelkedő trend. Így ma euróvételt javasolhatunk a dollárral szemben.

A hazai piacon a friss inflációs adatok – az erős forint mellett és segítségével – azt segítik elő, hogy az MNB kicsit levegőhöz jusson, hiszen most nincs kényszerhelyzetben. A forint erős, az infláció kissé csökken, miközben a kamatszint felfelé és lefelé is rugalmasan változtatható. Az inflációs adatok mögé tekintve kissé árnyaltabb a kép; az infláció csökkenésének fő mozgatórugója jellemzően az idényáras cikkek árcsökkenése. Az kérdéses, hogy ez a csökkenés elindít egy folyamatot vagy egyszeri hatásként csak torzítást okoz az idősoros adatokban.

A piac mindenesetre reagált: a korábban – időlegesen – még az euróval szemben a 230-as szintnél is erősebb forint kissé megpihenve a 231-232-es sávba tért vissza, mivel az MNB kamatemelést ebben a helyzetben biztosan nem hajt végre, de még a kamatvágás sem kizárható! Az erősödés tehát kifulladni látszik, de nem kell sok hozzá, hogy ismét szárnyra kapjon, mivel az eddigiekben is jelentős forrópénz áramlott a hazai piacra a sáveltörlés utáni időszakban. Az persze komoly kérdés, hogy a megtorpanó konvergencia mellett erősödő forint milyen zavarokat fog előidézni a jövőben. Jelenleg azt biztosan állíthatjuk, hogy a forint erősödése fundamentálisan nem indokolt, a gazdasági növekedésre rosszul hat – a kis- és középvállalkozások máris jelentős veszteségeket kénytelenek elszenvedni a jellemzően forintban képződő kiadásaik és – az exportcégek esetében – euróban képződő bevételeik miatt. Ráadásul a hazai piacra termelőket is erősebb versenyre kényszerítik az olcsó import termékek. Hosszú távon ez nem is olyan nagy baj, de amikor a növekedés egyébként is gyenge lábakon áll, akkor nem feltétlenül használ.

Várakozásunk szerint a forint megmarad e 230-232-es sávban, de a tovább erősödés sem zárható ki rövidtávon. Fontos azonban, hogy a további erősödés már tisztán csak spekulatív piaci ügyletek eredménye lehet, így egy nagyobb (akár 245-ös EUR/HUF) korrekció lehetősége egy-két hónapos időtávon nem zárható ki. Látható, hogy a trendek fennállnak, de nem tudunk hinni a megalapozatlan piaci folyamatokban, így ajánlást sem fogalmazunk meg ezúttal.

A kötvénypiacokat az elmúlt napokban kisebb változás jellemezte; a két hete 4,8 százalékon tetőző tízéves bundok hozama mára 4,5 százalékra esett, miközben a tízéves amerikai állampapírok hozama 3,8 százalékig esett.

Ezek a változások az Egyesült Államokban egyértelmű trendfordulót jeleznek, míg az európai államkötvények esetében a korrekcióról még nem beszélünk, ám könnyen kialakulhat az öreg kontinensen is egy hozamcsökkenési trend. Amíg viszont az euró erősödésére számít a befektetők többsége, ez nem valószínű, hogy megtörténik.

A hazai piacon is érezni lehetett, hogy a fejlett piaci hozamok csökkentek, és csökkentek a kamatemelési várakozások is, mivel a CPI-adat meglepően jó lett és a forint is erősnek mutatkozik a vezető devizákkal szemben.

Bár a márciusi és a múlt havi hozamemelkedés egy részét sikerült ledolgozni, az jól látható, hogy az év eleji hozamszintek még mindig nagyon messze vannak: még mindig 120-200 bázisponttal magasabbak, mint januárban. A további hozamcsökkenés csak akkor valósulhat meg, ha a forrópénzek a forint után megtalálják a hazai kötvényeket is. Ez eddig nem nagyon történt meg, mivel a külföldi forintvásárlók inkább a bankközi piacon „parkoltatták” befektetéseiket. De ami késik, nem múlik! Legalábbis a mi véleményünk szerint. Várakozásaink szerint ugyanis ezek a pénzek megjelennek a kötvénypiacon, ami újabb lökést adhat a hozamok csökkenésének. Így ma továbbra itthon is érdemes venni a 3-5 éves kötvényeket.

Ajánlás

Állampapírpiac: állampapírok: 3-5- év vétel (HUF) – gyűjtögetés rövid állampapírok helyett akciós bankbetétek vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: emelkedésben eladás USA részvények: emelkedésben eladás Orosz részvények: gyűjtögetés Egyéb feltörekvők: emelkedésben eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: emelkedésben eladás Befektetési alapok: Kötvényalapok vétele

A részvénypiacok egymás után több napon át is emelkedtek, amire egyre ritkábban van példa mostanában. Ennek oka, hogy a héten megjelent makrogazdasági adatok nem voltak igazán komoly jelentőségűek és a várakozásokhoz mérten nem is okoztak csalódást. A várakozásokhoz képest! Erre fel kell, hogy hívjuk a figyelmet, mert az adatokat önmagukban szemlélve még mindig azt tudjuk mondani, hogy a helyzet romlik, bár a mérték kisebb ütemre váltott – ez tény.

Egyes befektetők ebben már azt látják, hogy trendek lassan változni fognak, de a mi elképzelésünk ettől eltérő pályát feltételez. A gazdasági növekedés csökkenése az infláció emelkedésével egyidőben a mértéktől függetlenül negatív hatással van a vállalkozások gazdálkodására, még akkor is, ha az – átmeneti – áremelkedéseket a vállalatok „learbitrálják” a beszerzésük és az értékesítés eltérő időpontjai között. Ez azonban csak átmeneti hatás lehet, mert az áremelkedés előbb-utóbb a fogyasztást visszaveti. Optimizmusra tehát nincs ok. Arra viszont kiváló alkalom kínálkozik, hogy a korábban – esetleg magasabb árszinten – megvásárolt részvényektől megszabaduljunk.

Ez a helyzet jól látható a BUX-charton is. A csökkenő trendben még akár további 1000 pontos emelkedés sem jelenti azt, hogy emelkedő trendbe kerül a piac. Az talán kissé biztató, hogy a forgalom enyhén erősödik. Így ma azt tudjuk mondani, hogy a további emelkedést már eladásra kell kihasználni. Az OTP esetében lehet, hogy ma is késő, mert egy nagyobb befektetőnek köszönhetően itt komolyabb emelkedés alakult ki, mint a többi részvény esetén, ahol inkább csak nem estek tovább az árak.

 



Mi a helyzet a nemzetközi piacokon? Szinte teljesen paralel a hazai piaccal, azaz a hazai piacon csapódik le a nemzetközi hatás, tehát itt is hasonló az ajánlásunk: emelkedésben eladás. Kivétel csak az orosz piac; itt gyűjtögetést ajánlunk.


Fürjes Szabolcs