Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A 4,8 százalékos tizenkét havi infláció a már amúgy is magas júniusihoz képest további emelkedés, és ez elemzők szerint a lengyel jegybankot is újabb kamatlépésre késztetheti, valamint a térségi valuták árfolyamalakulására is hatással lehet.
Lengyelországban csökken a munkanélküliség, a kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nő a korábbi, igen alacsony szintekről, a központi bank utoljára június végén emelte alapkamatát újabb negyed százalékponttal, 6,00 százalékra. Idén eddig négyszer, előtte tavaly is négyszer szigorított a Lengyel Nemzeti Bank negyed-negyed százalékponttal. Ettől az infláció kora tavasszal átmenetileg enyhült, de júniusban 4,6 százalékra gyorsult tizenkét hónapra számolva a májusi 4,4 százalékról – tavaly júniusban 2,6 százalékos volt. Ám a központi bank egyelőre kénytelen szünetet tartani a felzárkózó valutákat, köztük a zlotyit is feltornászó devizapiaci spekuláció miatt. A banknak 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.
A bank tavaly április végén kezdte meg a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva intézkedéseit.
Idén éves összehasonlításban eddig 12 százalék közelében állandósult a havibér emelkedése az egy évvel korábbihoz képest, miután tavaly átlagosan 9,2 százalékkal volt magasabb az átlagbér – 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett –, mint 2006-ban. 2006-ban az évi bérátlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest.
A lengyel hazai össztermék növekedési üteme az első negyedévben 6,1 százalékra csökkent éves összehasonlításban a tavalyi évi átlagos 6,6 százalékról, amely tíz éven belül a leggyorsabb volt, meghaladva a körülbelül 6 százalékos GDP-növekedésre szólt, előzetes kormánybecslést. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.
A gazdasági növekedés várható lassulása ellenére a Lengyel Nemzeti Bankban továbbra is túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai konkurencia miatt a bérszínvonal – és vele a lakossági fogyasztás – egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő. Ez pedig együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást, függetlenül attól, hogy a lengyel pénzügyminisztériumban szinte biztosra veszik: a GDP-növekedés az idén legföljebb 5,7 százalékos vagy akár annál kisebb ütemű lesz. Az Európai Bizottság 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol idénre Lengyelországnak.
