Júliusban 4,8 százalék a lengyel infláció

Júliusban 4,8 százalék volt a tizenkét havi infláció Lengyelországban, összhangban a piaci várakozásokkal. Júniushoz képest változatlanok voltak a fogyasztói árak, az elemzők 0,1 százalékos csökkenést vártak.

  • MTI MTI
Júliusban 4,8 százalék a lengyel infláció

A 4,8 százalékos tizenkét havi infláció a már amúgy is magas júniusihoz képest további emelkedés, és ez elemzők szerint a lengyel jegybankot is újabb kamatlépésre késztetheti, valamint a térségi valuták árfolyamalakulására is hatással lehet.

Lengyelországban csökken a munkanélküliség, a kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nő a korábbi, igen alacsony szintekről, a központi bank utoljára június végén emelte alapkamatát újabb negyed százalékponttal, 6,00 százalékra. Idén eddig négyszer, előtte tavaly is négyszer szigorított a Lengyel Nemzeti Bank negyed-negyed százalékponttal. Ettől az infláció kora tavasszal átmenetileg enyhült, de júniusban 4,6 százalékra gyorsult tizenkét hónapra számolva a májusi 4,4 százalékról – tavaly júniusban 2,6 százalékos volt. Ám a központi bank egyelőre kénytelen szünetet tartani a felzárkózó valutákat, köztük a zlotyit is feltornászó devizapiaci spekuláció miatt. A banknak 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.

A bank tavaly április végén kezdte meg a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről, az EU-beli, nyugati munkapiacok konkurenciája miatt gyorsuló, nagy béremelkedéssel, azzal összefüggésben a termelékenység gyengülésével, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva intézkedéseit.

Idén éves összehasonlításban eddig 12 százalék közelében állandósult a havibér emelkedése az egy évvel korábbihoz képest, miután tavaly átlagosan 9,2 százalékkal volt magasabb az átlagbér – 2,5 százalékos évi átlagos infláció mellett –, mint 2006-ban. 2006-ban az évi bérátlag még csak 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, 1,0 százalékos évi átlagos infláció közben. Ugyanakkor tavaly a foglalkoztatottak száma 5 százalék körüli mértékben nőtt 2006-hoz képest.

A lengyel hazai össztermék növekedési üteme az első negyedévben 6,1 százalékra csökkent éves összehasonlításban a tavalyi évi átlagos 6,6 százalékról, amely tíz éven belül a leggyorsabb volt, meghaladva a körülbelül 6 százalékos GDP-növekedésre szólt, előzetes kormánybecslést. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.

A gazdasági növekedés várható lassulása ellenére a Lengyel Nemzeti Bankban továbbra is túl erősnek tartják a számokat, mert a nagy beruházási ütem nyomán a foglalkoztatás, a nyugat-európai konkurencia miatt a bérszínvonal – és vele a lakossági fogyasztás – egyenetlenül bár, de a termelékenység növekedését meghaladva nő. Ez pedig együtt az energiaárak okozta külső hatással, erősíti az inflációs nyomást, függetlenül attól, hogy a lengyel pénzügyminisztériumban szinte biztosra veszik: a GDP-növekedés az idén legföljebb 5,7 százalékos vagy akár annál kisebb ütemű lesz. Az Európai Bizottság 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol idénre Lengyelországnak.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.