Itthon először 2002-ben merült fel az olimpia megrendezésének ötlete. Akkoriban az Ifjúsági- és Sprotminisztérium el is készíttetett egy hatástanulmányt az esemény 2012-es budapesti megrendezéséről, de 2003-ban a döntéshozók elvetették az ötletet és be sem nyújtották a pályázatot. A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) azonban nem adta fel ezt a tervet. 2006-ban elkészült egy aktualizált hatástanulmány, amely akkor azt támasztotta alá, hogy Budapest – bizonyos kockázatok mellett ugyan – de alkalmas lenne az Olimpiai Játékok megrendezésére.

A PwC akkori számításai szerint – 2020-ig éves átlagos 4 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálva – az Olimpiai Játékok teljes feltételrendszerének megteremtése és a rendezvény lebonyolítása összesen legalább 4156 milliárd forintot (26 milliárd dollár) igényelne (egyéb megvalósítási szcenáriókban pedig a 4592 milliárd forintot is elérheti). Bár már ez az összeg is nagy tehernek tűnhet Magyarország számára, a tanulmány mégsem tartotta ezt a megrendezés akadályának.

Azóta azonban több olyan kritérium is megjelent, amely az olimpia megrendezése ellen szólhatna. Egyrészt  mind a világgazdasági, mind a hazai gazdasági környezet alaposan megváltozott: jelentősen visszaesett a gazdasági növekedés és megnőttek az inflációs kockázatok. Másrészt az utóbbi időben megnövekedtek az olimpia megrendezéshez szükséges infrastrukturális, biztonsági és technológiai kiadások.

Ennek fényében felmerülhet a kérdés: Magyarország szempontjából valóban reális egy olimpia megrendezésében gondolkodni, nem jelentene túl nagy terhet az ország számára főleg olyan gazdasági környezetben, ahol a költségvetési kiigazítások miatt erősen lelassult a növekedés, a szükséges reformok nagyon nyögvenyelősen haladnak előre, és komoly erőfeszítéseket igényel a megtépázott befektetői bizalom visszaállítása is.

Az egyik ilyen kritérium a – Magyarország szempontjából nagyon is sarkalatos problémának számító – gazdasági növekedést érinti. Bár az olimpia az idők során a világ egyik legnagyobb gazdasági hatású rendezvényévé vált és az 1976-os montreali olimpia óta – az athénit leszámítva – a legtöbb nyereséges volt, a Bank of China tanulmánya arra mutatott rá, hogy az elmúlt 60 év olimpiáit rendező államok egyike sem kerülhette el a játékokat követő növekedési visszaesést. Az olimpiát követő 8 évben ugyanis a rendező országok GDP-je évi 0,4-2,5 százalékkal csökkent a játékokat megelőző 8 évhez képest. A nagyobb visszaesés ráadásul inkább a kisebb országokra volt jellemző.

A másik szintén nem elhanyagolható körülmény az olimpia megrendezésének költségei. Egyes vélemények szerint Kína ezzel a gigantikus költekezéssel alaposan feladta a leckét a soron következő, olimpia rendezésére vállalkozó országoknak – köztük Magyarországnak is. Kína ugyanis minden korábbi Olimpiai Játékoknál többet, egyes becslések szerint 41 (6476 milliárd forint), mások szerint 60 milliárd dollárt (9477 milliárd forint) költött az esemény megrendezésére. Csak a már szinte jelképpé vált, több mint 90 ezer férőhelyes Madárfészek stadionra közel 500 millió dollárt költöttek. Ez körülbelül négyszerese a 2004-es athéni olimpia költségvetésének és körülbelül 1,5-2-szerese annak a költségkeretnek, amellyel a PwC számolt a budapesti olimpiát illetően. A kínai játékok hatalmas beruházása azonban busásan megtérülhet: egy 1999-ben készült megvalósíthatósági tanulmány 1,625 milliárd dollár profittal számolt.

Azt a mértékű költekezést, amit a kínaiak produkáltak az infrastrukturális, biztonsági és technológiai beruházásokban egy GDP szempontjából kicsinek számító ország már nem tud felvállalni – mondta Dénes Ferenc. A sportközgazdász szerint, ha a későbbiekben ezt veszik alapul, akkor a kisországok valóban nem rúghatnak labdába egy olimpia megrendezésében.

Peking, Madárfészek. Nem lesz trend a nagy költekezés? © MTI

A hvg.hu által megkérdezett szakemberek mindezek ellenére nem tartották valószínűnek, hogy a kínaiak által produkált gigantománia folytatódik, és emiatt kellene letennie Budapestnek egy olimpia megrendezéséről. Ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hagyná, hogy ez a trend folytatódjon, akkor nagy öngólt rúgna ezzel – vélekedett Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, a BOM elnöke. Így ugyanis egyrészt erősen lecsökkenne az olimpia megrendezésében szóba jöhető városok száma, másrészt a rendezvény egyre kevésbé szólna az emberekről – jegyezte meg. Dénes Ferenc viszont egyszerűen úgy vélekedett, hogy egy a kínaihoz hasonlatos költségpazarlás nélkül is lehet jó olimpiát rendezni. Erre példaként említette a 2000-ben Sydneyben megrendezett játékokat, amit emberi léptékű olimpiaként is emlegettek.

A sportközgazdász szerint egy olimpiai pályázatnál egy kisországnak problémát jelenthet, hogy hogy tudja kigazdálkodni az arra fordított költségek időben elhúzódó megtérülését, de egy budapesti olimpiának mégsem az infrastrukturális követelmények megteremtése vethetne gátat. A kihívás Magyarország számára inkább az lehet, hogy egy ilyen kisnépességű ország el tudja-e hitetni magáról, hogy képes megtölteni a lelátókat, képes az eseményre érkező nagy turistatömeget kezelni. A sportközgazdász – bár a pártolók közé tartozik – ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi gazdaság-politikai környezet miatt nem tartaná reálisnak a játékok megrendezését.

Szalay-Berzeviczy Attila viszont többet között pont a jelenlegi gazdaság-politikai helyzet miatt tartaná hasznosnak a pályázat benyújtását. Véleménye szerint egy ilyen volumenű projekt kényszerítő ereje nagyban hozzájárulhatna a politikai összefogáson túl a költségvetési fegyelem betartásához és az ország, illetve a főváros infrastruktúrájának hatékony fejlesztéséhez.

Olimpiáról azonban még nem beszélhetünk. A jelenlegi állás szerint Budapest leghamarabb a 2020-as olimpia megrendezésére pályázhatna, amelyhez 2011-ben kellene benyújtani a pályázatot. Ma viszont még ott tartunk, hogy arról kellene döntést hozni, hogy egyáltalán hajlandóak lennénk-e belevágni abba a munkába, amelynek eredményeképp a 2011-ben regnáló kormány és fővárosi vezetés támogatná Budapest jelentkezését – mondta a BOM elnöke.

Mi kellene az olimpiához?

Létesítmények - 1 központi olimpiai stadion - 4 labdarúgó stadion - 11 fedett csarnok - 16 speciális sportlétesítmény - egy 16 ezer fős olimpiai falu - egy 17 ezer fős médiafalu Egyéb infrastrukturális fejlesztések: - több mint 300 km autópálya - közel 400 km egyéb gyorsforgalmi út - 25 km metró, illetve gyorsvasút - 61 km városi főút - 3 új közúti híd - mintegy 1350 km vasútvonal rekonstrukciója Forrás: Olimpia 2012 megvalósíthatósági tanulmány, PwC, 2006

A felkészülés ezen részének - a Puskás Ferenc Stadion sorsáról való döntést leszámítva – nem a nagy építkezésekről és beruházásokról kell szólnia, hanem az ütem- és finanszírozási tervezéstől az utánpótlás-nevelési stratégia kidolgozásán, illetve a helyszínek kiválasztásán át a nemzetközi sportdiplomáciai kapcsolatok megerősítéséig mindazokról a feladatokról, amelyek nélkülözhetetlenek egy sikeres pályázásához, de nem terhelik meg a költségvetést. Ennek az előkészületi munkának a kereteit teremtené meg az Olimpia Törvény – mondta Szalay-Berzeviczy Attila.

Emellett természetesen a kormánynak a konvergenciaprogram végig vitelén, a gazdasági növekedés beindításán és az euró bevezetésén kell dolgoznia, hogy 2011-ben, amikor Magyarország az EU soros elnöke lesz, a szálak összeérjenek – tette hozzá.

Bár a PwC 2006-ban elkészített megvalósíthatósági tanulmánya egyik kockázati tényezőként emelte ki, hogy egy ilyen volumenű beruházás a költségvetési egyensúly megbomlásával is járhat, a BOM elnöke ezt nem tartaná áthidalhatatlan akadálynak. Az olimpia megrendezése akkor tudja nyomás alá helyezni a költségvetést – jegyezte meg –, ha nincs megfelelő ütemezési és finanszírozási terv, vagy ha van, de azt nem tartják be. Véleménye szerint az előző olimpiák hibáiból tanulni kellene, nem pedig megismételni azokat.

Az olimpiával kapcsolatos hirtelen jelentkező költségek miatt némi áldozathozatal a lakosságra is hárulna, amelyről a jelenlegi helyzetben nem tűnne könnyű feladatnak meggyőzni a társadalmat. Szalay-Berzeviczy Attila szerint azonban a lakosság hajlamos támogatni a jó és értelmes ügyeket, ha azokat tisztán, egyértelműen és nagyon transzparensen viszik véghez. Emiatt nem tart a támogatottság hiányától sem.

A jelenlegi – nem túl kedvező – gazdasági környezettel kapcsolatban pedig megjegyezte: amikor olimpiáról beszélünk, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a pályázás illetve a játékok elnyerése egy 10-20 éves folyamat és kemény munka gyümölcse. Emiatt pedig ilyen időtávban felesleges pusztán a jelenlegi nemzetközi és hazai gazdaság-politikai környezetből kiindulva véleményt alkotni. Hosszú távú tervezéshez a trendeket érdemes kiindulási alapnak venni – hangsúlyozta a BOM elnöke. Ugyanakkor megjegyezte: Magyarországnak most már valóban szüksége lenne egy nagy dobásra.

Sz.Zs.