Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni befektetési csoport közép-európai közgazdásza az előzetes 2,2 százalékról 2 százalékra módosított második negyedévi éves GDP-növekedési, és az 1,8 százalékos júliusi ipari termelés-visszaesési adatokat kommentálva megállapította: főleg az ipari termelés "meredek visszaesése" jelzi, hogy milyen erős hatást gyakorol az euróövezeti kereslet lanyhulása a magyar gazdaságra.

Jóllehet a részletes GDP-adatok a hazai keresleti oldal erősödését mutatják – a háztartási és a közkiadások, valamint a beruházások egyaránt nőttek mind negyedéves, mind éves összevetésben –, ezek a számok sem jeleznek tényleges erőt, és a beruházási növekmény teljes egészében készletfeltöltés eredménye volt a londoni Dresdner-elemző szerint. Tenconi kiemelte, hogy a nettó export hozzájárulása a növekedéshez még romlott is, mivel negyedéves összevetésben az importnövekedés meghaladta az exportét.

Az elemző az adatsort kommentálva azt mondta: az idei év egészére 2,0 százalékos GDP-növekedést vár, jövőre pedig – szezonális és naptári kiigazításokkal számolva – 2,5 százalékost. Tenconi szerint az MNB monetáris döntéshozóinak többsége egyelőre fenntartja óvatos alapállását, és a "héja hangvételű retorika" még erősödhet is, ha a forint tovább gyengül, vagy a belpolitikai helyzet tovább romlik.

Jövőre azonban a Dresdner Kleinwort elemzője szerint a növekedést terhelő, lefelé ható kockázatok már jelentős pénzügypolitikai enyhítésre adnak lehetőséget, feltéve, hogy az olajárak nem indulnak ismét meredeken felfelé, ahogy az az idei első félévben is történt.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza az adatok alapján úgy vélekedett, hogy bár a növekedés még mindig jobb, mint az első negyedben volt, a számok azonban arra utalnak, hogy a magyar gazdaság kilábalása nagyon lassú lesz; ezt különösen az ipari termelési adatok támasztják alá. Sampson szerint "ha egyáltalán lesz" további növekedésgyorsulás a két utolsó negyedévben, az jó eséllyel "nagyon-nagyon fokozatos" lesz csak.

Az HSBC elemzője jelenleg 2,3 százalékos idei évi, és "3,5 százalékhoz közeli" jövő évi GDP-növekeédsi előrejelzést tart érvényben, de pénteki kommentárjában hozzátette, hogy e prognózisait lefelé ható kockázatok terhelik.

Arra a kérdésre, hogy milyen korreláció mutatkozik az euróövezeti gazdaság gyengesége és a magyar gazdaság teljesítménye között, Sampson úgy fogalmazott: a két tényező "nem teljesen független" egymástól, de Magyarországon a hatást a gyenge belső kereslet is fokozza. Az ipari termelés gyengülése jelenleg Közép-Európa egészére jellemző, vagyis nem korlátozódik Magyarországra – tette hozzá.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege éppen pénteken kiadott, az euróövezet és a felzárkózó piaci gazdaságok teljesítménye közötti kapcsolatot boncolgató elemzésében az áll: az "új piacok" magasabb távlatos növekedési dinamikája biztosítja, hogy e gazdaságok növekedése jórészt a fejlett országoké felett maradjon.

A GS számítási modelljei szerint ez azt jelenti, hogy ha az euróövezet, illetve az ennél szélesebb OECD-térség gazdasági kibocsátása akár 3 százalékkal csökkenne, a feltörekvő gazdaságok még mindig elkerülnék a recessziót.

A Goldman Sachs londoni elemzői megjegyzik ugyanakkor, hogy a 3 százalékos euróövezeti/OECD recesszió messze nem a ház központi forgatókönyve, mivel ez "szokatlanul nagy visszaesés lenne". Az euróövezet trendnövekedési potenciálja kissé 2 százalék felett van, vagyis egy mínusz 3 százalékos növekedés hozzávetőleg 5 százalékponttal maradna el az euróövezeti trendnövekedéstől.

A GS szerint azonban még ebben az esetben is az európai felzárkózó piacok növekedése csupán zéróra csökkenne, nem süllyedne negatív tartományba.

Az elemzés kiemeli ugyanakkor, hogy az átlagon belül Magyarország és Csehország messze a két legérzékenyebb gazdaság a térségben az euróövezeti keresletre. A GS grafikus kimutatása az első helyre Csehországot, a másodikra Magyarországot teszi.

A grafikon szerint az euróövezetbe irányuló export értéke Csehország esetében az éves GDP-érték 40 százalékát, Magyarországon több mint a 35 százalékát teszi ki.

A két arány kiugró voltát jelzi, hogy a harmadik helyen álló Lengyelország euróövezeti exportjának értéke az éves GDP arányában mérve alig több mint 15 százalék a Goldman Sachs kimutatása szerint.