A Barclays Capital londoni befektetési csoport szerdai elemzése szerint a vártnál sokkal jobb múlt havi inflációs adatok után, a mostani makroklíma a további dezinfláció irányába hat: a gyengülő gazdasági növekedés még tovább szélesedő kibocsátási rést eredményezhet - legalábbis rövid távon, feltételezve, hogy a növekedési potenciál nem változik -, és ez növelheti az ellenállást a vállalati szektorban a további béremelésekkel szemben.

Másrészt az év eleje óta végrehajtott, összesen 1,00 százalékpontos jegybanki kamatemelés, és az inflációnak az elmúlt néhány hónapban megindult lassulása a reál-alapkamatot az év eleji, zéróhoz közeli szintről 2,5 százalékpontnál nagyobb mértékben növelte.

Mindez arra mutat, hogy az MNB már a jövő hónapban kamatot csökkenthetne, a forintárfolyam megingása és a kockázati prémiumok emelkedése miatt azonban ez a forgatókönyv "igen kevéssé valószínű", áll a Barclays Capital szerdai londoni elemzésében.

A ház szerint az újonnan kialakult globális környezetben valószínűtlen az is, hogy a forint tartósan visszaerősödik a nyári szintekre, ami azt jelenti, hogy a forintárfolyam a lassabb gazdasági növekedés és az enyhülő nyersanyag-árnyomás egyébként kedvező inflációs hatásai ellen dolgozik.

A Barclays Capital szerint a nyár óta végbement forintgyengülés hatása még mindig nem haladja meg az olajárak zuhanásáét - a nyersolaj hordója most mindössze a 40 százaléka az MNB által 2009-re jósolt átlagnak -, a ház londoni elemzői azonban azzal számolnak, hogy az olaj jövőre fokozatosan ismét drágulni kezd, és átlagára 114 dollár körül lesz.

Simor András MNB-elnök a múlt hónapban Londonban - miután befektetőkkel és elemzőkkel találkozott - azt mondta: a jelenleg érvényes, augusztusban kiadott inflációs előrejelzés 137 dolláros hordónkénti olajárat vett figyelembe, az azóta bekövetkezett "hatalmas zuhanásnak" azonban - ha minden más tényező változatlan marad - "valószínűleg következményei lesznek" a novemberben esedékes új előrejelzésben.

A Barclays Capital szerdai elemzése szerint a ház egyelőre érvényben hagyja az idei év végére adott, 5,0 százalékos tizenkét havi inflációról szóló prognózisát, azzal, hogy növekedett az esélye az ennél alacsonyabb ütemnek.

A cég alapeseti forgatókönyvében áprilistól kezdődő kamatcsökkentési ciklus szerepel, 7,0 százalékos jövő év végi MNB-kamatszinttel, de a befektetési csoport londoni elemzői megjegyezték: szintén növekszik az esélye az ennél korábbi kezdésnek.

A ház ugyanakkor azzal is számol, hogy az MNB óvatos lesz, és a kormányzati intézkedések mellett figyelni fogja például a devizaalapú hitelezés területéről érkező, (a forintárfolyam szempontjából) potenciálisan kedvezőtlen híreket.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szintén szerdán kiadott elemzése szerint a forintgyengülés ellenére is jó esély van arra, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció 2008 végére 5 százalék alá csökken, és az MNB 3 százalékos célkitűzése is elérhetőnek látszik 2009 végéig.

E cég londoni elemzői is arra számítanak ugyanakkor, hogy a devizaalapú hitelezés lassulásából eredő árfolyamkockázatok miatt az MNB egyelőre valószínűleg óvatos marad.

A recesszió növekvő kockázata és a mind kedvezőbb inflációs kilátások azonban a ház szerint már a jövő év elején valószínűsítik a jegybanki kamatcsökkentést. A JP Morgan közölte: az általa eddig jósolt második negyedévről az első negyedévre hozta előre az első kamatcsökkentés időpontjára adott prognózisát.

Az 5,7 százalékos szeptemberi éves inflációs adat jóval kedvezőbb volt a citybeli konszenzusnál, amely előzetesen 6,1 százalékos ütemet valószínűsített a múlt hónapra. Az adatismertetés előtt kérdezett, illetve prognózisaikban szemlézett nagy londoni befektetési házak és gazdaságelemző intézetek közül mindazonáltal volt olyan, amelyik megjósolta a 6 százalék alatti szeptemberi éves adatot: a citybeli elemzők 5,6-6,3 százalék közötti előrejelzéseket adtak a múlt havi, teljes kosárra számolt éves inflációra.