A kamatemelés szerdán 11.00 órától hatályos. Az MNB-ben a lépés indoklásaként egyelőre annyit mondtak, hogy az a forint elleni spekulációs tranzakciók megdrágítását szolgálja.

Az MNB közleménye szerint a testület rendkívüli ülésén a pénzpiaci folyamatok áttekintése alapján döntött a jegybanki alapkamat 11,5 százalékra való emeléséről. Ezzel egyidejűleg a tanács az irányadó eszköz kamatszintje körüli +/-50 bázispontra mérsékelte az egynapos jegybanki hitel és betétkamata által meghatározott kamatfolyosó szélességét, vagyis az egynapos betét kamata 11,0 százalék, a fedezett hitelé 12,0 százalék szerdán 11.00 órától. 

A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésén még nem változtatott az alapkamaton, ami akkor megfelelt az elemzők várakozásainak. 

Az alapkamat 2008 májusa óta volt 8,5 százalék. A mostanihoz hasonló, 300 bázispontos emelésre utoljára 2003 novemberében volt példa, akkor a testület 9,50 százalékról 12,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot.

Piaci elemzők egyértelműen a forint elleni spekuláció kivédésére adott válaszként értékelték a Monetáris Tanács szerdai döntését, amellyel a korábbi 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Egyes vélemények szerint azonban a jelenlegi globális hangulatban nem biztos, hogy a lépéssel sikerül tartós eredményt elérni.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt mondta: úgy látszik, hogy a forint árfolyama átlépte azt a szintet, amit a jegybank tolerálni tudott volna. Meglepő a lépés, de az elmúlt napok piaci eseményei alapján várható volt, hogy az MNB elgondolkozik azon, mi okoz nagyobb kockázatot, ha lép, vagy ha nem - tette hozzá. Nyeste Orsolya szerint a jegybank az árstabilitás iránti elkötelezettségét hangsúlyozza ezzel a lépéssel. Hozzátette: a kamat emelése biztosabbá teszi azt a várakozást, hogy a forint erősebb, a gazdaság fundamentumaival összhangban lévő sávban mozogjon.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy a forint gyengülése olyan szintet ért el, amire már lépnie kellett az MNB-nek. Azonnali hatásként a forint 278 forint körüli szintről 272 forintra erősödött az euróval szemben, nem sokkal később azonban ismét elérte a korábbi gyenge árfolyamot. A CIB Bank elemzője úgy véli, bár a forint gyengülése mögött az utóbbi két hétben megjelentek olyan "magyar specifikus" tényezők is, mint a magyar gazdaság és a bankrendszer helyzetével kapcsolatos spekulációk, ugyanakkor sok olyan globális tényező van az árfolyammozgás mögött, ami miatt nehéz tartós eredményt elérni még egy ilyen drasztikus lépéssel is. Hozzátette: nem kizárt hogy további lépések is következnek ez után.

Jobbágy Sándor jelentős intézkedésnek nevezte azt is, hogy a jegybank amellett, hogy 300 bázisponttal emelte az alapkamatot, szűkítette az egynapos jegybanki hitel és betét kamata közötti kamatfolyosót is. Ez megdrágítja a külföldi befektetők számára olyan pozíciók felvételét, amelyekkel a forintgyengülésre lehet spekulálni. 

Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint első pillanatban "megőrült" a piac, erősödött a forint, de azután visszapattant. Szerinte kicsit elkésett a jegybank lépése, mert ez érdemben nem csökkenti a bizalmatlanságot. A fundamentumokon az javítana, ha további drasztikus kiadáscsökkentésről intézkedne a kormány. Egyes vélemények szerint akár nulla hiányt mutató költségvetésre lenne szükség, tételes kiadáscsökkentéssel - mondta az elemző.

Az egyes részvények árfolyamait itt követheti.