Dominique Strauss-Khan, az IMF vezérigazgatója. Fogy az alap © AP

Dominique Strauss-Kahn a BBC-nek adott interjúban azt mondta: az IMF-nek fél éven belül legalább 100 milliárd dollár pótlólagos pénzforrásra kell szert tennie, mivel az egyidejűleg problémákkal küszködő országok száma „drámaian nőtt”, és ezek a gazdaságok rendre a Valutaalaphoz fordulnak segítségért.

Strauss-Kahn a Japán által felajánlott 100 milliárd dollárt „óriási lépésnek” nevezte. Kijelentette ugyanakkor: ez a tőkepótlás azt jelenti, hogy az IMF-nek „a ma fennálló gond” kezeléséhez van elegendő pénze, és ezen felül is még hozzávetőleg 100 milliárd dollárra lenne szükség, mert a feladat az, hogy a Valutaalap hat hónap múlva is szembesülni tudjon a problémákkal.

Az IMF feltőkésítésének szükségességével Gordon Brown brit kormányfő és független londoni elemzők is egyetértenek, attól tartván, hogy a bajba került feltörekvő gazdaságok finanszírozási igényeihez nem lesz elégséges a Nemzetközi Valutaalap jelenleg szabadon mozgósítható pénzkészlete.

Brown már a múlt hónap végén kijelentette: az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, „de nem biztos, hogy ez elég lesz”, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. A brit kormányfő szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Perzsa Öböl-menti olajállamok.

Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza nemrég azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Valutaalap rendelkezésére álló összegek „viszonylag csekélyek”, és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon.

Strauss-Kahn a hétfőn elhangzott BBC-interjúban felszólította a fejlett ipari gazdaságokat – elsősorban az euróövezetet –, hogy kamatcsökkentésekkel és költségvetési ösztönzőkkel szálljanak szembe a gazdasági válsággal.

Az IMF vezérigazgatója szerint az Egyesült Államok és Japán már jelentős kamatcsökkentéseket hajtott végre, de máshol még van mód agresszívabb pénzügypolitikai enyhítésekre. Strauss-Kahn külön megemlítette az euróövezeti jegybankot (EKB), amelynek szavai szerint van kamatcsökkentési mozgástere. Londoni elemzői körökben jósolják is a további agresszív euróövezeti kamatcsökkentést.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport legfrissebb előrejelzése szerint az erősen recessziós környezetben 2009 elejéig várhatóan az EKB 2 százalékos célja alá csökken az éves infláció a valutaunióban, és az euróövezeti jegybank a jelenlegi 3,25 százalékról 2009 harmadik negyedéig 1,00 százalékra csökkenti irányadó kamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot.

A cég elemzői eddig 1,50 százalékon várták az EKB-kamatszint mélypontját. A JP Morgan a novemberi, fél százalékpontos kamatcsökkentés után decemberre is hasonló enyhítést jósol az EKB részéről.