szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jó irányba tett, helyes lépésnek nevezte Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kötelező tartalékráta csökkentését, ami becslése szerint több mint 300 milliárd forinttal bővíti a bankok hitelnyújtási lehetőségeit, többel, mint a parlament előtt lévő bankmentő csomag tőkenövelő része.

A Monetáris Tanács hétfőn döntött az 5 százalékos ráta 2 százalékra történő mérsékléséről, az alapkamat 50 bázispontos csökkentése mellett. Nyers Rezső az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a Monetáris Tanács döntését, amely azonban nem jelentett meglepetést, mivel néhány nappal ezelőtt a bankszövetség Simor András jegybankelnökhöz és Veres János pénzügyminiszterhez intézett levelében azt kérte: mérlegeljék azokat a jegybanki hatáskörbe tartozó lehetséges lépéseket, amelyek révén bővülhetnek a beszűkült banki hitellehetőségek. A javaslat egyik eleme éppen a tartalékráta csökkentése volt - tette hozzá.

Nyers Rezső a kamatcsökkentést is helyes lépésnek nevezte, megjegyezve, hogy a döntés - mértékét tekintve - inkább jelzésértékű. A bankszövetség többi javaslatáról csak annyit árult el, hogy vannak köztük rövidebb és hosszabb távon hatók, egyeztetést követően a jegybank felelőssége eldönteni, hogy melyik lépésnek van realitása.

A kötelező tartalékráta csökkentésének mértékét illetően elmondta, vannak olyan európai uniós országok, amelyekben a ráta 15 százalék felett van, ami jelentősen szűkíti a hitelintézetek mozgásterét. Hozzátette: a magyarországi bankok eddig is óvatos hitelezési gyakorlata lehetővé tette a ráta csökkentését, a döntésnél a legfontosabb szempont a gazdaság "beindítása" volt.

A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett tartalékráta – a hitelintézetek forrásai után a jegybanknál kötelezően elhelyezett betét mértéke - 2001. február 1-jétől csökkent 7 százalékra, majd 2001. július elsejétől 6 százalékra mérséklődött. Akkoriban a jegybank céljai között szerepelt, hogy a ráta hazai szabályozása közelítsen az Európai Központi Bank (EKB) által alkalmazott tartalékráta-rendszerhez. Ezt követően a tartalékrátát 2002. augusztus elsején mérsékelték 5 százalékra, ami a Monetáris Tanács hétfői döntéséig volt hatályban.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Jelentősen csökkentette növekedési várakozását a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank jelentősen csökkentette a GDP alakulására vonatkozó várakozásait, az augusztusban előrejelzett, idei 2,2 százalék helyett 1-1,1 százalékos növekedést, jövőre a korábban prognosztizált 2,6 százalékos bővülés helyett 1,7-0,2 százalékos csökkenést valószínűsít a jegybank a hétfőn közzétett inflációs jelentésében.

hvg.hu Gazdaság

Simor: az idő ketyeg, a számla meg nő

A külföldi források elapadtak, nincs bizalom a gazdasági szereplők között, a hitelek jelentősen megdrágultak. A Napi Gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián többek között Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a magyarországi kilátásokról, a jövőbeli intézkedésekről és szükséges lépésekről beszélt.

MTI Gazdaság

Simor: nagyon megváltozott a világ és az MNB világképe is

A Monetáris Tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, 50 és 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül jelentős többséggel az alapkamat 0,5 százalékos csökkentése mellett döntött a testület - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elemzőket meglepte a döntés.