Az elmúlt 10-15 év magyar gazdaságpolitikája a külföldi forrásokra és technológiákra épült, az új magyar gazdaságpolitikát inkább a belső forrásokra, a munkára kell alapozni – szögezte le a miniszterelnök a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége és a Demos Alapítvány rendezvényén. Gyurcsány Ferenc szerint szinte valamennyi országnak költségvetési problémákkal kell szembenéznie, miközben mindenki (a lakosság, a vállalkozások és a bankok egyaránt) az államhoz fordulnak segítségért.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy úgy tűnik, a magyar népesség 10-15 százaléka nem képes alkalmazkodni a globális verseny körülményeihez, számukra helyi alternatívát kell biztosítani a boldogulásra. Szerinte a feladat végül a két – a globális és a helyi – fejlődési modell összekapcsolása lesz.

A nemzetközi helyzetet értékelve Gyurcsány kifejtette: a nemrég bejelentett 2 000 milliárd dolláros pénzügyi csomaggal az Egyesült Államok el fogja szívni a likviditást a világtól, és várhatóan ez lesz az USA és más térségek közötti konfliktusok fő forrása.

A kormányfő szerint a piac és az állam közötti gazdasági felelősségmegosztás a válság hatására az állam irányába tolódik majd el, az utóbbi évtizedek piacorientált világából új, kiegyensúlyozottabb rendet teremtve.

Terták Elemér, az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságának vezetője a válság okai közül azt emelte ki, hogy az USA polgárai a lehetőségeik felett éltek, és voltak olyan gazdaságok – egyebek közt Délkelet-Ázsia országai –, amelyek ezt finanszírozták. A likviditás bősége alacsonyan tartotta a kamatokat, ez pedig hozzájárult az ingatlanbuborék kialakulásához. Terták szerint felül kell vizsgálni az Amerika-központú világgazdasági rendszert, úgy, hogy az megfeleljen a mára multipolárissá vált világ gazdasági erőviszonyainak. „Nem lehet tovább fenntartani azt a helyzetet, hogy kizárólag a G7-ek szabják meg a világgazdaság irányát” – fogalmazott.

A szabályozási kérdésekről szólva Terták felvetette, hogy a gyógyszerek bevezetését megelőző ellenőrzéshez hasonlóan a pénzügyi, banki termékeket is ellenőrizni kellene, mielőtt a piacra kerülnek. Úgy vélte, a fő kérdés most az, sikerül-e visszaállítani a hitet a befektetőkben és a fogyasztókban, hogy ne a bizonytalanság és a félelem uralja gazdasági döntéseiket.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy lehetséges minimális kockázattal magas hozamot elérni, ez a válság legnagyobb tanulsága – mondta Farkas István, a PSZÁF elnöke. Szerinte a válság kihívásaira nem a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozása, hanem az egyes gazdasági szektorok szabályozásának integrációja, valamint a szabályozás nemzetközi harmonizációja jelentheti a választ.

Ugyanakkor Simor András jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy nakja, illetve a szabályozással foglalkozó PSZÁF nem képes hatékonyan korlátozni a devizahitelek felvételét. A Magyar Nemzeti Bank vezetője előadásában a nemzetközi kockázatkezelés egységes szabályozását és egységes uniós pénzügyi felügyelet felállítását szorgalmazta.

Simor úgy vélekedett, hogy a szabályozásban növelni kell az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszerszintű kockázatokat. Szorgalmazta, hogy szükség esetén a felügyelet tilthasson be banki termékeket. Felvetette: a PSZÁF-nek legyen joga meghatározni bizonyos mutatókat, így a hitel/betét arányt, és úgy korlátozni a kockázat alapú versenyt, hogy hitelfelvételnél minimális önrészt határozzon meg,  adott esetben pedig a tulajdonosi jogokat is képes legyen hatékonyabban korlátozni, amint arra a Postabank esetében is szükség lett volna.

Veres János pénzügyminiszter viszont azt fejtegette, hogy helye van az kormányzati segítségnek mindazokban a gazdasági ágazatokban, amelyekben az állam hatékonyan képes beavatkozni a válság átvészelése érdekében. Szerinte az állami támogatás azt célozza, hogy a magyar gazdaság képes legyen megőrizni teljesítőképességét, és a válság elmúltával újra növekedésnek indulhasson.