Hasonlóan látja az ország helyzetét több más elemző, és maga a kormány is. Tavaly a negyedik negyedben 3,3 százalékkal csökkent a GDP az előző három hónaphoz képest, ami azt jelenti, hogy az egész évre kivetítve 12,7 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék. Ekkora mértékű csökkenést nem regisztráltak Japánban az 1974-es olajválság óta.

Az S and P szerint drámai mértékben romlanak az üzleti lehetőségek a japán vállalatok számára a kereslet visszaesése miatt, ezért az exportra termelő cégek többsége veszteségekre számít a márciussal végződő pénzügyi évben. Olyan nagy vállalatok is felkerülhetnek a vesztesek listájára, mint a Toyota, vagy az elektronikai cikkeket gyártó Sharp, amelyek eddig nem ismerték a veszteség fogalmát.

Az elemzői véleményeket támasztják alá a legfrissebb statisztikai adatok is: soha nem látott mértékben, közel 50 százalékkal esett vissza a japán export idén januárban, s a külkereskedelmi mérleg hiánya 1980 óta a legnagyobb volt az év első hónapjában.

A legnagyobb mértékben a gépkocsik kivitele esett vissza, 69 százalékkal, de csökkent az elektronikai és egyéb cikkek exportja is a fogyasztói kiadások mérséklődése miatt.

A japán termékek legfőbb piacán, az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a visszaesés, 53 százalék. Az Európai Unióba és Ázsiába irányuló export 47-47 százalékkal esett vissza, Kínába 45 százalékkal szállítottak kevesebbet a japán cégek idén januárban.