Ebben nincs semmi tragikus - mondta Alekszandr Szaltanov orosz külügyminiszter-helyettes, az orosz államfő rendkívüli közel-keleti képviselője a Reuters hírügynökség érdeklődésére a Világgazdasági Fórum jordániai értekezlete közben.
   
Oroszország hagyományosan nem tartja konkurenciának és nem ellenzi a Nabucco gázvezetéket, csak éppen gazdaságilag indokolatlan, színtisztán politikai, azon belül is főleg Egyesült Államok ösztönözte vállalkozásnak tartja.
   
Az EU által felkarolt Nabucco gázvezeték az OMV, a Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török BOTAS és a német RWE energiavállalatok fővállalkozásában épülne a mostani elképzelések szerint majdnem 8 milliárd euróért 2011-től, az első szállításokat 2014-re tervezik évi 8-10 milliárd köbméteres kapacitással, ezt később évi 31 milliárd köbméterre bővítenék. A Nabucco-konzorciumban a Mol részesedése 16,67 százalék, és annyi az OMV-é is. A 3300 kilométeres vezeték a tervek szerint közép-ázsiai és esetleg közel-keleti földgázt juttatna Törökországba, Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Ausztriába, illetve az osztrák elosztón keresztül Nyugat-Európába, ily módon csökkentve az oroszországi import arányát az európai gázfelhasználásban. Jelenleg Oroszország adja Európa gázfelhasználásának átlagosan mintegy negyedét, de a kelet-európai országokban ez az arány jóval nagyobb. 
   
Oroszország már lépéseket tett arra, hogy jóelőre felvásárolja a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságok földgázát. Ezt ellensúlyozhatja, ha a Nabucco számára más forrásokból is lehet földgázt találni. Erre eddig jobbára csak az iráni földgáz kínálkozott, azt azonban, szintén politikai okból, az EU-ban sokan kockázatosnak tartják. Az iraki földgáz bizonyára nem okoz főfájást az amerikai kormánynak sem.  
   
A nemzetközi elemzők szerint konkuráló orosz-olasz terv a Déli Áramlat földgázvezeték terve, amelynek építéséről az orosz Gazprom éppen pénteken írt alá új megállapodásokat Bulgária, Görögország és Szerbia állami vállalataival és az olasz társ fővállalkozó Eni energiacéggel. Az Enivel aláírt megállapodás arról szól, hogy az orosz földgáz Ukrajnát elkerülő európai exportjának céljára építendő Déli Áramlat tengeri szakaszának kapacitása nem 31 milliárd, hanem 63 milliárd köbméter lesz évente. A tervek szerint a 10 milliárd eurós költségű Déli Áramlat üzembe helyezése 1015. decemberben várható.
   
Magyarország a Déli Áramlat tervben is részt vesz: a tavaly februári magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán most március elején írták alá Moszkvában az egyezményt annak a fele-fele arányú vegyesvállalatnak a megalakítására, amely a vezeték Magyarországon áthaladó szakaszát tervezni, építeni és üzemeltetni fogja. 
   
A Déli Áramlat szárazföldi útvonalterve: a gáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutna Észak-Olaszországba, illetve egy másik ágon Görögországon keresztül Dél-Olaszországba. Egyelőre nem világos Ausztria részvétele a vállalkozásban.