Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az elemző aláhúzta: ha Magyarország ezt el tudja érni, akkor van esélye arra, hogy egy évvel korábban bevezesse az eurót, mint akár Csehország, vagy Lengyelország. Ehhez azonban következetesen végig kell vinni az ország költségvetési konszolidációját – tette hozzá.
Christopher Kwiecinski véleménye szerint a kelet-közép-európai országok esetében egyelőre nem célszerű céldátumot kitűzni az eurózónához való csatlakozás tekintetében, mert eddig a legtöbb ország elvétette a csatlakozásra korábban kijelölt évet. A mostani világgazdasági recesszió egyébként is óvatosságra kell, hogy intse az országokat, különösen a térség államait, hisz rendre módosítaniuk kell korábbi makrogazdasági várakozásaikon.
Hozzátette: az euró bevezetésének megfelelő időzítését nagyon gondosan meg kell fontolni. Szlovákia idei eurózónához csatlakozását most már egyes makrogazdasági szakértők korainak mondják, sőt azt feszegetik, nem tudni, hogy a szlovák ipar, gazdaság idei visszaesése mennyiben tudható be a világgazdasági válságnak, és mennyiben az euró bevezetésének.
A térség kamatszintjeit elemezve a szakértő rámutatott: miközben Csehországban, Lengyelországban alacsony a kamatszint, Romániában és Magyarországon van tere a jegybanki alapkamatok további mérséklésének.
Arra is felhívta a figyelmet: az ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás egyáltalán nem jelenti azt, hogy az árfolyam-mechanizmusba való belépés után, a kötelező 2 év "letöltését" követően az adott ország bevezetheti az uniós közös pénzt. Példaként hozta fel a balti államok esetét, amelyeknek mindegyike már több mint 2 éve az ERM-II szabályai alapján működteti valutarendszerét, de még egyik sem tudta bevezetni az eurót.
