Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ligeti Csák, a bizottság tagja syerint 2006-2008 között a gazdaság fehéredésének köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forint többletbevétel keletkezett.
Megerősítette a helyzet romlását Pataky Péter, a bizottság másik tagja is, aki a feketén foglalkoztatottak számának növekedésére hívta fel a figyelmet, elsősorban a vagyon- és őrzés-védelem területen, illetve egyre inkább a kereskedelemben. Az építőiparban azonban - a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően is - javult a helyzet - jegyezte meg.
Fekete István bizottsági tag az adózási területen az áfacsalásokat, ezeken belül is a körbeszámlázásokat nevezte a feketegazdaság legkritikusabb területének, s ez szerinte nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióra is igaz.
Becslések szerint az adóbevételek és a tb-járulék bevételek elmaradása nagyobb volt, mint amennyit a makropálya módosulása indokolt volna. Becslések szerint az szja, a tb járulék és az áfa esetében is mintegy 50 milliárd forintra tehető az a kiesés, amely nem magyarázható a megváltozott makrogazdasági pályával, így vélhetően a feketegazdaság térnyeréséből származik.
A bizottság szerint néhány intézkedés eltörlése, esetleg lazítása arra utal, hogy a feketegazdaság érdekérvényesítő képessége erősebb az ellen küzdőkénél. Példaként sorolta a napi standolás kötelezettség eltörlése, vagy a készpénzforgalom szabályozásának feloldása.
Ligeti Csák a helyzet javítása érdekében közép és hosszú távon ható intézkedéseket sürgetett, közöttük a korrupció elleni fellépést sürgette. Fekete István pedig példaként az adótudatosság fejlesztését és az adómorál növelését említette, megfelelő ösztönzőkkel és ellenőrzéssel.
Pataky Péter a közbeszerzéseknél a fővállalkozói felelősségi viszonyok szigorítását sürgette. Azt javasolta, hogy a pályázatok elbírálásánál ne lehessen befogadni azokat, amelyekről tudható, hogy azon az áron a feladat csak feketemunkával végezhető el. Ehhez szakmai együttműködésre van szükség - tette hozzá.
A feketegazdaság visszaszorítása egyik legfontosabb elemének nevezte Ligeti Csák a készpénzforgalom visszaszorítását, illetve a pénzmozgások ellenőrzését.
Pataky Péter az MTI kérdésére kifejtette: általában a munkára rakódó terhek csökkentése a gazdaság fehéredésének irányába hat, de kérdésesnek nevezte, hogy az idén a második félévtől csökkenő munkaadói járulék - idei mértéke miatt - 2009-ben jelentős hatással lehet. Jövőre azonban már segítheti a fehéredést - tette hozzá. Fekete István optimistább volt: úgy vélte, hogy 2010-ben Magyarország az egyik legkedvezőbb befektetési célponttá válhat az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel, amelyet véleménye szerint hamarosan azonos mértékű enyhítésnek kellene követnie.
Megerősítette a helyzet romlását Pataky Péter, a bizottság másik tagja is, aki a feketén foglalkoztatottak számának növekedésére hívta fel a figyelmet, elsősorban a vagyon- és őrzés-védelem területen, illetve egyre inkább a kereskedelemben. Az építőiparban azonban - a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően is - javult a helyzet - jegyezte meg.
Fekete István bizottsági tag az adózási területen az áfacsalásokat, ezeken belül is a körbeszámlázásokat nevezte a feketegazdaság legkritikusabb területének, s ez szerinte nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióra is igaz.
Becslések szerint az adóbevételek és a tb-járulék bevételek elmaradása nagyobb volt, mint amennyit a makropálya módosulása indokolt volna. Becslések szerint az szja, a tb járulék és az áfa esetében is mintegy 50 milliárd forintra tehető az a kiesés, amely nem magyarázható a megváltozott makrogazdasági pályával, így vélhetően a feketegazdaság térnyeréséből származik.
A bizottság szerint néhány intézkedés eltörlése, esetleg lazítása arra utal, hogy a feketegazdaság érdekérvényesítő képessége erősebb az ellen küzdőkénél. Példaként sorolta a napi standolás kötelezettség eltörlése, vagy a készpénzforgalom szabályozásának feloldása.
Ligeti Csák a helyzet javítása érdekében közép és hosszú távon ható intézkedéseket sürgetett, közöttük a korrupció elleni fellépést sürgette. Fekete István pedig példaként az adótudatosság fejlesztését és az adómorál növelését említette, megfelelő ösztönzőkkel és ellenőrzéssel.
Pataky Péter a közbeszerzéseknél a fővállalkozói felelősségi viszonyok szigorítását sürgette. Azt javasolta, hogy a pályázatok elbírálásánál ne lehessen befogadni azokat, amelyekről tudható, hogy azon az áron a feladat csak feketemunkával végezhető el. Ehhez szakmai együttműködésre van szükség - tette hozzá.
A feketegazdaság visszaszorítása egyik legfontosabb elemének nevezte Ligeti Csák a készpénzforgalom visszaszorítását, illetve a pénzmozgások ellenőrzését.
Pataky Péter az MTI kérdésére kifejtette: általában a munkára rakódó terhek csökkentése a gazdaság fehéredésének irányába hat, de kérdésesnek nevezte, hogy az idén a második félévtől csökkenő munkaadói járulék - idei mértéke miatt - 2009-ben jelentős hatással lehet. Jövőre azonban már segítheti a fehéredést - tette hozzá. Fekete István optimistább volt: úgy vélte, hogy 2010-ben Magyarország az egyik legkedvezőbb befektetési célponttá válhat az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel, amelyet véleménye szerint hamarosan azonos mértékű enyhítésnek kellene követnie.
