szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A válság elmúltával minden bizonnyal nőni fog az állam szerepe, de arról, hogy ez mit is jelent pontosan, nagy a zűrzavar az emberek fejében – vélekedett Stumpf István, a Fidesz-kormány volt kancelláriaminisztere a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) A gazdasági válság és az Európai Unió című konferenciáján. Alighanem igaza van, mert az előadók közül ezt senki nem cáfolta.

A válság az eddig feltételezettnél hosszabb lesz, az USA gyorsan és jól, az EU viszont – benne Magyarország is – lassabban jön ki belőle – mondta Matolcsy György. A Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere szerint Magyarország nem használta ki a 2003-2008 közötti konjunkturális szakaszt, most pedig a válságkezelés eszközeit is hibásan használja, és ezzel kilóg a régióból: a pénzügyi egyensúlyt a növekedés és a foglalkoztatás kárára próbálja meg helyreállítani. Matolcsy szerint ezt éppen fordítva kellene.

A válság után, a most következő időszakban megerősödnek a nemzetállamok, a regionális szövetkezési szintek és remélhetőleg a globális szabályozó szintek is – jegyezte meg. Az elmúlt 25 évet az üzleti vállalkozás dominálta, de most – úgy véli – „visszatér a politika”. „A politika fog irányítani” – hangsúlyozta. Ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem feltétlenül rossz hír, hiszen nézzük meg Obama programját, hogyan sikerült elkerülnie a politika, az állam és a kormányzat eszközeivel a globális összeomlást.

Demján Sándor előadásában ezzel szemben a politikusok felelőtlenségét emelte ki. A Magyar Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke Európát színházhoz hasonlította, amely a művelt közönség nevetése közepette porig ég, mert nem hiszik el a mókamesternek, hogy tűz van. Azt hiszik, csak viccel. A politikusok ingyen kenyeret és cirkuszt osztogatnak – fogalmazott Demján Sándor –, ami azt sejteti, hogy megismétlődik a késő Római Birodalom bukásához hasonló összeomlás. A jelenlegi rendszer nem ösztönöz munkára, ami eltorzult társadalmi szerkezetet eredményezett nemcsak Magyarországon, de az EU-ban is. A magyar és az európai versenyképtelenség oka Demján szerint, hogy a hibás ösztönzők miatt társadalmi parazitizmus alakult ki. A politikusok a nagyvállalkozó véleménye szerint illúziót keltenek a lakosságban. Példaként Magyarországot említette, ahol „egy ócska populista jelmondattal jóléti rendszerváltást lehet csinálni hitelből”, ilyen pedig nincs – hangsúlyozta. A politikusok ajándékoznak, hiszen ők szabályoznak, ez azonban nemcsak Magyarországot, de egész Európát tönkreteheti. Ha ezen Európa nem változtat, akkor lemarad – vélekedett Demján Sándor.

Stumpf István, Pálinkás József és Demján Sándor. Álmai az államról mindenkinek vannak
© MTI

Többen úgy vélik – és ebben az előadók között is egyetértés volt – hogy a válság ráirányította a figyelmet az állam új szerepének megtalálására, ami egyrészt erős és határozott normatív szabályozási szerepben, másrészt nemzetközileg koordinált szabályozási funkcióban jelenhet meg. Az állam szerepe azonban nem tisztázott, erről nagyon különböző vélemények élnek emberek fejében – mondta Stumpf István.

Az állam szerepe és a félrevezető érvelések (Oldaltörés)

Az elmúlt időszakban emiatt lehet érvelést hallani a kisebb, olcsóbb és hatékonyabb állam mellett, illetve ellen is. Ezekhez azonban populista és nem egyszer hibás argumentumok kapcsolódnak, túlságosan leegyszerűsítve az állam szerepét. Az ilyen elvek követésétől mind Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető közgazdásza, mind Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára óva intett.

Az előadók a félrevezető érvelések közül az egykulcsos adó, valamint az állami újraelosztás mértékének és a gazdasági modellek összeboronálásának esetét emelték ki. A redisztribúció mértéke ugyanis nem függ az állam szerepének mértékétől és szerepétől – hangsúlyozták.

Csak neoliberális közhely, hogy a kisebb állam a gazdasági növekedésben hatékonyabb lenne – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán. Számtalan közgazdasági tanulmány bemutatta már, hogy az állam mérete és a gazdasági növekedés, illetve az állam mérete és a munkahelyteremtés között nincs összefüggés. Az újraelosztási ráta pedig önmagában semmit nem mond. A kutató úgy véli, mindaddig, amíg nem nézzük meg, hogy az egyes alrendszerek mit csinálnak pontosan és milyen hatékonysággal, addig azt sem lehet felelősségteljesen kijelenteni, hogy Magyarországon az újraelosztás mértékét növelni vagy csökkenteni kell.


Forrás: Kopint-Tárki

Gál Péter, az MFB vezető közgazdásza Magyarország esetét elemezve rámutatott, a magas újraelosztási nívó körüli vitákból sokszor kimarad az érvek közül, hogy nálunk ez több problémának a lecsapódási helye. Példaként az ország eladósodottsági szintjét említette: a magas adósságállomány nemcsak abból fakad, hogy nagyon magas az újraelosztás, hanem többek között abból az indirekt monetáris politikai kommunikációból, amely a magas kamatokkal a lakosságot és a gazdaság alanyait a külső, nemzetközi pénzpiaci finanszírozás irányába tolta el. Ez ugyanis magasabb államadósságban, ennek következtében pedig az újraelosztás növelésének kényszerében csapódik le – jegyezte meg.

Az egykulcsos adó esete

Az egykulcsos adóról Gál Péter kifejtette: néhány ország nagy „sikereket” ért el az adórendszer ilyen átalakításával, ám ez csak egy ideiglenes konjunkturális helyzet következménye. A negatív hatások később fognak jelentkezni. Néhány ilyen országban ugyanis olyan monokulturális gazdaság alakult ki, ami a világgazdaság történetében eddig mindig rendkívül kedvezőtlen, időnként katasztrofális következményekkel járt. Az állam szerepét ennyire leegyszerűsítő érvelést szerinte ezért mindenképpen érdemes elkerülni.

Szlovákia példáját említve Pogátsa Zoltán rámutatott, hogy az alacsony egykulcsos adórendszer bevezetéséhez a szlovák állam méretét radikálisan csökkentették, ami komoly társadalmi problémákat és feszültségeket eredményezett. Ráadásul egyáltalán nem volt komoly reálnövekedés és munkahelyteremtés sem a szlovák gazdasági csoda folytán. Jelenleg ugyanott van a foglalkoztatás szintje, mint a Dzurinda-kormány előtt volt – emelte ki. Egyoldalúan csodának beállítani azt, ami Szlovákiában történt, csak azoknak a véleményeknek az erősítésére szolgál, amiről Gál Péter beszélt – mondta.

Az állam szerepéről alkotott vitában sokféle és zagyva kép él az emberekben, de ahhoz, hogy valamire juthassunk ebben a kérdésben, először fel kellene vázolni az alapfunkciókat (például oktatás, egészségügy, szociális biztonság), azt, hogy mit is várunk el az államtól és konszenzusra kellene jutni abban, hogy a költségvetés finanszírozásában kiknek és mit szolgáltat az állam. Ehhez azonban a normatív szabályozás visszaállítására is szükség lenne. A piaci fundamentalisták és az állami hedonisták küzdelmében pedig az arany középutat kellene megtalálni – vélekedett Stumpf felszólalásában.

Sz. Zs.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI/hvg.hu Gazdaság

Oszkó: Magyarország 2011-ben érhet bizonyítási ponthoz

Folytatni kell a szigorú költségvetési politikát és fenn kell tartani a fiskális fegyelmet ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állhasson 2011-re – emelte ki Oszkó Péter pénzügyminiszter és más felszólalók "A gazdasági válság és az Európai Unió" című konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendezett Budapesten.

Sebastian Kurz a „túlszabályozás” miatt aggódik, enyhítene a korlátozásokon

Sebastian Kurz a „túlszabályozás” miatt aggódik, enyhítene a korlátozásokon

Az éttermek fele zárva maradt Budapesten

Az éttermek fele zárva maradt Budapesten

Az alapkamat maradt annyi, amennyi eddig volt

Az alapkamat maradt annyi, amennyi eddig volt