Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Magyarországon az euróbevezetés költsége 2 és 5 milliárd euró között lehet majd, ezért is fontos, hogy a maastrichti kritériumokon túl több szó essen az átállás gyakorlati előkészítéséről is, különös tekintettel arra, hogy az ezek a költségek nem csak az államot, de a vállalati szférát is terhelik - figyelmeztetnek tanácsadók.
Szűcs Tibor hangsúlyozta: a piac ugyan csak 2014-es euróbevezetéssel számol, de az eddigi tapasztalatok szerint az átállásra a gyakorlati felkészülés legalább 4-5 évet vesz igénybe. Figyelmeztetett arra is, hogy ez a folyamat nem egyszerű valutakonverzió, hanem a gazdaságra és a társadalomra is ható eseménye, amelyben nem lehet hibázni, vagy határidőt lekésni. A bevezetés időpontját illetően Szűcs Tibor elmondta: a jelenlegi kormány elkötelezettséget mutat a bevezetés feltételeinek teljesítésére és eddig a gyakorlati felkészülés minimumát is teljesítette, megalakította például a nemzeti koordinációs bizottságot. Így - az elmúlt egy-két évvel szemben - nem távolodott a bevezetés várható időpontja. Kockázatot jelenthet azonban a 2010-es választás, illetve az új kormány programja, amely jelenleg ugyan még nem ismert, de feltehetően ugyan ezt a pályát követi majd.
Szikszai Sándor, a Capgemini cég tanácsadója a cégekre háruló jelentős feladatokra hívta fel a figyelmet. Az átállás a cégeknél is többletkapacitást igényel, amely gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai fogyasztóvédelmi és kommunikációs feladatokból adódik - sorolta.
A bevezetés költségei legalább 5 éves időtávon hatnak a jövőbeni beruházásokra – tette hozzá – ezért az üzleti vezetőknek jó előre be kell illeszteniük ezeket a költségeket üzleti és stratégiai terveikbe. Példaként a német bankokat említette, amelyek minden fiókra 65 ezer német márka plusz költséggel számoltak.
A gyakorlati felkészülés feladatai közé sorolta a szervezeti háttér biztosítását, a nemzeti átállási terv megismerését, hatástanulmányok, euróstratégia tervezését, az erőforrások kalkulálását, illetve a válságtervek, teszttervek készítését. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átállás előtti utolsó hat hónap már nem szólhat másról csak a tesztelésről, ami dupla munkát jelent, tekintettel a két valutanemre.
Az európai fizetőeszközre való átállás költségeivel kapcsolatban egyrészt Hollandia példáját említette, ahol az ország GDP-je 1 százalékát, mintegy 5 milliárd eurót kellet az átállásra költeni, másrészt Szlovákiát hozta fel, ahol a bevezetés 2 milliárd euróba került.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.