A szlovák euró első éve

Megszokta az eurót, nem érez nosztalgiát a korona iránt a szlovák lakosság a pénzcsere egyéves évfordulóján. A közös európai pénz Szlovákiában a legnépszerűbb az euróövezet 16 tagállama között, és az egyetlen, ahol javult a megítélése a bevezetés évében. A pozsonyi IVO elemzőintézet minapi felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek háromnegyede szerint az euró kedvező változást hozott az életébe. Minden második válaszadó a legfontosabb előnyként említette, hogy az euró használata enyhítette a világgazdasági válság hatásait. A lakosságnak nem okoz gondot a használata sem, de a többség jobban megbarátkozott a bankjegyekkel, mint az érmékkel, az 1–2 centeseket pedig kifejezetten kerüli. Minden második megkérdezett még koronában számol, ami jövőre már nehezebb lesz, mert az árakat csak 2009 végéig kell feltüntetni a termékeken az egykori nemzeti valutában is.

A kedvező fogadtatást az is segítette, hogy a bevezetés első hónapjaiban a válság miatt a szomszédos országokban a valuták euróval szembeni árfolyama a mélybe zuhant, ami felértékelte a szlovákok vásárlóerejét. Bevásárlóturizmus vette kezdetét, a szlovákok a magyar, a cseh és a lengyel határ menti városok szupermarketjeiben intézték hétvégi nagybevásárlásaikat. Ez visszavetette a helyi kiskereskedelmi forgalmat, pedig a szlovák szupermarketek, hogy visszacsalogassák vásárlóikat, még árengedményeket is adtak. Időközben a forint, a cseh korona, a lengyel zloty erősödésével kiegyenlítődtek az árkülönbségek, és ma már nemigen érdemes átruccanni vásárolni a határ túloldalára.

Nem volt nyoma az euróhoz köthető jelentősebb árdrágításnak sem, az árakat külön bizottság, nyugdíjasokból összeállt hálózat is figyelte. A jegybank szerint az euróbevezetés mindössze 0,2 százalékkal dobta meg az amúgy is alacsony inflációt, és ez jóval kisebb, mint Szlovénia, Ciprus és Málta esetében volt. A lakossági szolgáltatások ára viszont átlagosan 10 százalékkal emelkedett, amit a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal is a magasabb energiaárakkal és munkabérekkel indokoltak. Az euró számlájára írják viszont az idegenforgalom nagy visszaesését, az idén szinte elmaradtak a lengyel, a cseh és a magyar vendégek. A szlovák szállodák többsége korábban is túl magas árakkal dolgozott a szolgáltatások színvonalához képest, erre az euró kétségtelenül ráerősített.

A válság közepette a pénzügyi stabilitást nevezte az euróbevezetés legfőbb hozadékának Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank jövő januárban leköszönő elnöke, aki szerint a pénzcsere egyelőre erősítette országa versenyképességét, és főként ennek köszönhető két újabb, a kormány által adókedvezményekkel támogatott nagyberuházás. A német Volkswagen (VW) a pozsonyi üzemében gyártja 2011-től az UP nevű városi kisautóját, a tajvani Optronics cég pedig közel 200 millió eurós befektetéssel Trencsényben épít jövőre már termelő, LCD képernyőket gyártó üzemet.

Ellenpélda is akad, egy királyhelmeci gépkocsialkatrész-gyárat átköltöztettek például a határ túloldalára, Magyarországra. A jegybankelnök is elismerte, hogy az év elején gyenge kelet-európai valuták jelentősen visszavetették a szlovák cégek exportját, bár az időközben kiegyenlítődött. Aggasztóbbnak tartja Sramko hosszú távon a jövedelmek túlzott emelkedését. A tapasztalatok azt mutatják, az eurózóna korábbi belépőinek versenyképességét is ez gyengítette. A válság ebben egyelőre segített, a szlovák reálbérek az év első kilenc hónapjában mindössze 1,3 százalékkal emelkedtek.

A gazdaság az euró bevezetése ellenére sem úszta meg a válságot. A korábbi évek dinamikus, 6–7 százalékos növekedése visszaesésbe fordult, a GDP az első kilenc hónapban 5,3 százalékkal csökkent éves szinten, a gazdaság motorját adó autógyárak az év elején hosszabb-rövidebb időre szüneteltették a termelést, és elbocsátották, illetve kényszerszabadságra küldték dolgozóik egy részét. Ismét nekilódult a munkanélküliség, szeptemberben már 12 százalékos volt a ráta, a költségvetési hiány a maastrichti kritériumok duplájára, a GDP 6,3 százalékára szökött fel, részben a recesszióból fakadó alacsonyabb adóbevételek, részben a gazdaságösztönző intézkedések nyomán emelkedő állami kiadások miatt. Szlovákia euróövezeti tagként mintha már más megítélés alá esne e területen. Pozsony 2012-re ígérte, hogy a büdzsé hiányát a maastrichti feltételeknek megfelelő szintre, a GDP 3 százaléka alá szorítja, és a határidőt az Európai Bizottság még ki is tolta egy évvel.

Egyes szakértők mindennek ellenére tamáskodnak az euróval kapcsolatban. A pénzcsere hatásait csak hosszabb távon lehet értékelni – mondja Juras Karpis, az INES liberális gazdaságelemző intézet munkatársa. Úgy véli, egyelőre inkább az a kérdés, túléli-e az euróövezet a tagállamok felelőtlen fiskális politikájából fakadó, egyre nyilvánvalóbb válságot. Borúlátó Peter Gonda, a pozsonyi független Konzervatív Intézet szakértője is, szerinte az euró előbb-utóbb megbosszulja magát, alapvető gazdasági összefüggéseket iktat ki ugyanis, és a túlzott szabályozás elnyomja a piaci versenyt, nem is szólva az inflációs kockázatokról.

TUBA LAJOS / POZSONY