szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Még folyik a munka a Malév megmentési tervén, amit az Európai Bizottsághoz nyújt be a magyar kormány annak igazolására, hogy a magyar légitársaság feltőkésítése nem állami támogatás, hanem a cég reorganizációját szolgálja - mondta Kamarás Zoltán, a Malév Zrt. Igazgatóságának elnöke az MTI-nek csütörtökön.

A tanulmányt a Roland Berger légi iparban jártas tanácsadó cég készíti, és az eddigi megállapítások szerint minden területen van még költségcsökkentési lehetőség. Ha ez megvalósul, akkor két év múlva esély van arra, hogy nyereséges legyen a Malév. A reorganizációs terv számol a meglévő adósság törlesztésével, de a reorganizációs terv véglegesítése során a működés biztosításához szükséges további források esetleges terheire is tekintettel lesz.

A magyar légitársaság helyzetének rendezését a kormány döntése előzte meg - utalt a 2010. február 26-án hozott kormányhatározatra Kamarás Zoltán. Tájékoztatása szerint a kormányhatározatban foglaltak, illetve a Malév, a Vnyesekonombank és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által szintén február 26-án aláírt megállapodásban foglaltak jelentős része megvalósult.

A Malév 95 százaléknyi részvénye nem visszavásárlással, hanem tőkeemeléssel került ismét állami tulajdonba. A kisebbségi tulajdonos maradt az AirBridge Zrt., amiben 49 százaléka van a Malévnak hitelező orosz állami Vnyesekonombanknak. A Malév több mint 80 millió euróval tartozik a VEB-nek. Az orosz bank hitelezi az AirBridge Zrt.-t is, így összességében mintegy 100 millió eurós kitettsége van a VEB-nek a Malév finanszírozásával és tulajdonlásával kapcsolatban.

Arról, hogy mi lehet a felhasználása annak a 32 millió euró garanciának, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hívott le a VEB-től, és ami március közepén érkezett meg az MNV, illetve az MFB számlájára, még nincs döntés. Erre vonatkozóan az MNV a Pénzügyminisztérium állásfoglalását várja. Ebből az összegből  vissza lehetne fizetni egyebek között a MALÉV Zrt.-nek az EIB felé fennálló mintegy 13 millió eurós tartozását, a fennmaradó összeg pedig részben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló kötelezettségek finanszírozását szolgálhatná.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy a közel 25 milliárd forint 2009. évi veszteség miatt a Malév  saját tőkéje a törvényben szabályozott mérték alá kerül. Ezzel a stratégiai tanulmány is számol. A tőkeemelés pontos mértékét a társaság 2009. évi beszámolójának elfogadása után lehet meghatározni.  Egyes források szerint a szükséges mérték meghaladhatja a 10 milliárd forintot is. A tőkeemelésben - akár a hitelek egy részének tőkévé alakításával - a VEB is részt vehet, nem feltétlenül kell mindet a magyar tulajdonosnak állnia.

Kamarás Zoltán elmondta, hogy a Malév megmentési terve nem nélkülözheti a hatékonyság növelésére vonatkozó intézkedéseket. Ezen belül áldozatot kell hozniuk a munkavállalóknak  is. A tanulmányterv egyebek között létszámleépítéssel, a pilóták repülési idejének emelésével és más megszorításokkal is számol. A hatékonyságjavító intézkedések humán jellegű elemeinek végrehajtása ugyanakkor alapvetően fontos ahhoz, hogy a reorganizációs tervet az Európai Unió jóváhagyja. A munkavállalókkal az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését kérte a társaság igazgatósága a menedzsmenttől.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!