Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Ha valaki 2008 őszét svájci frankért vett forintot és most adja el, akkor 63 százalékot bukik, a veszteség csak a legutolsó egy hónapban 11 százalék volt. Ez a folyamat azonban elsősorban a jelzálogalapú hitelekhez és a CDS-árazáshoz kötődik, nem a devizához – írta Kritzer.
Az alapvető oka e helyzet kialakulásának az volt – mint ezt ma már a legtöbben tudják –, hogy az ingatlanpiaci buborék által kiváltott infláció idején a svájci frankban felvett hitelek kamatai lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a forinthoz kapcsolódóak. Ez nem csupán egy trend volt, hanem egy teljesen kifejlett jelenség, hiszen körülbelül 5,4 billió forint értékű hitelt (24,1 milliárd dollár), a magyar háztartások adósságának kétharmadát vették fel idegen fizetőeszközben, s ennek 82 százalékát svájci frankban (a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint). Amíg az ingatlanpiac stabil volt, az árfolyamkockázat senkit sem érdekelt, de ahogy fordult a kocka világossá váltak a bajok.
Már az is elég baj lett volna – vélekedik az elemző –, hogy az ingatlanárak esésnek indultak, de a kiteljesedő gazdasági válságban a svájci frankban lekötött jelzáloghitelek igazi csapást jelentettek, hiszen mára a törlesztési terhek több mint 50 százalékkal megemelkedtek ahhoz képest, amikor az adósság keletkezett. S ahogy a forint leértékelődik, a helyzet csak egyre romlik, s a visszafizetési hajlandóság és képesség egyre csak gyengül.
A magyar kormány programja a válság megoldására az, hogy megbünteti a bankokat: egyrészt megengedte a hiteleseknek a késleltetett visszafizetést, másrészt az EU legmagasabb bankadóját vetette ki az egész pénzügyi szektorra. Miközben a programmal sikerülhet leszorítani a költségvetési deficitet az unió által szorgalmazott 3 százalékos szint alá, ezzel valószínűleg a gazdaság érdekében nem sokat tesznek. Az S&P a minap arra figyelmeztetett, hogy a magyar adósbesoroláson valószínűleg rontani fog, amivel a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli státuszba kerülhet.
A magyar helyzeten nem javított az EU-val és az IMF-fel való tárgyalások megszakadása sem. Még ha ettől nem is következett be a forint összeomlása, a befektetők azért elkezdtek félni a legrosszabbtól, s lassan elfordulnak Magyarországtól. A magyar adósság vásárlásának akadályát éppen az EU/IMF-háttértámogatás hiányában látják – mondja Adam Kritzer. Erre legalább akkora szükség volna szerintük, mint Görögország esetében volt.
Az aukciós eladások szolgálnak a befektetői bizalom barométeréül az adott ország esetében. A szeptember 2-i aukción Magyarország 15 milliárd forinttal kevesebb állampapírt tudott értékesíteni, mint szeretett volna. Öt nappal később viszont 10 milliárddal többet a tervezettnél. Ezen a ponton minden szem a magyar kormányra szegeződik, amely párhuzamosan igyekszik ösztönözni a gazdaságot és csökkenteni a deficitet. A hitelminősítők ugyanazon a hullámhosszon vannak: az októberi önkormányzati választásokig kivárnak, ám ha továbbra sem látnak hajlandóságot az IMF-fel való megegyezésre, vagy konkrét és reális intézkedéseket, akkor a magyar adósságosztályzatot a bóvli kategóriába helyezik. És ha ez megtörténik, akkor feltartóztathatatlan lefelé tartó spirálba fordulhat a forint – ad baljós prognózist az elemző.
