Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nagyjából az előre beharangozott összetevőket tartalmazza a kormány holnap bemutatandó strukturális reformprogramja – értesült a HVG fideszes körökből. Jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 902-902 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyensúlyát, ami lehetővé teszi a különadók kivezetését, legalábbis elvileg.
A kormány valóban hadat üzent az államadósságnak, még akkor is, ha erre főleg a korábbi években felhalmozott magánpénztári vagyont használja fel. Az államadósságot a GDP 65-70 százalékára óhajtja leszorítani, amire a kasszák vagyonának 63 százalékát szánja. Ebből máris kiderül, hogy amennyiben a teljes összeget erre fordítaná, megcélozhatná akár a 60 százalékos maastrichti limitet is. Ráadásul az utóbbi megoldást jobban tolerálná a piac, mint a mostanit, amikor a teljes vagyon egy részét nyugdíjakra, folyó kiadásokra költi el.
A kormányzati tervekből kitetszik, hogy az „államadósság-csökkentő alap” – hivatalos nevén Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő alap – 2012-ben 90 milliárd forinttal, de még a következő két évben is 220-220 milliárddal fogja javítani a költségvetést. Az idén 530 milliárdot szív belőle magához az állam, vagyis a későbbi időkre szánt megtakarításokból több mint ezer milliárdot elkölt – tudta meg a hvg.hu.
A reformprogram révén 2012 és 2014 között a foglalkoztatási politika eredményeként 195-213-213 milliárddal javul a szaldó, feltehetően megtakarításokat is beleértve, a nyugdíjrendszer további reformja az egymást követő években 99-129-129 milliárdos javulást hozhat. Nem a legjobb hír ez a nyugdíjba készülőknek és a felülvizsgálandó rokkantnyugdíjasoknak, főleg, ha teljesül Orbán Viktor vágyálma: nyugdíjat csak a nyugdíjjárulékból fizetnek ki.
A közösségi közlekedésen 45-60-60 milliárdot akar megspórolni az állam; a Bajnai-kormánynak 50 milliárd sem jött össze. A felsőoktatás – főleg a felvettek számának megrostálásával, lásd a „balneológia” jellegű szakok megszüntetését – 12-38-38 milliárddal javítja a mérleget. A reáltudományos és műszaki diplomások nemzetközi méretekben is csekély aránya azonban növekedni fog.
A gyógyszerkassza állami támogatását 83-120-120 milliárddal nyesik meg, ami a gyógyszergyártó cégek befizetéseinek kegyetlen növelésével érhető csak el: az eddigi 12 százalékos rabbat feltehetően 18 százalékra nő, és az orvoslátogatói „adót” is 50 százalékkal emelik. A gyógyszerek elkerülhetetlenül megdrágulnak, bár ennek megakadályozására a kormánypárti képviselők nyilván újabb vizsgálódásokat és szankciókat helyeznek kilátásba. A döntés egyenértékű a versenyképes honi gyógyszergyártás legyalulásával. Változik az önkormányzati finanszírozás is, egyebek mellett várhatóan azzal, hogy az állam egyre több kórházat, iskolát vesz át.
A csomag mérete elegendőnek látszik ahhoz, hogy a befektetői köröket megnyugtassa – feltéve, hogy a megszorításokat kivitelezhetőknek tekintik. Minden másra holnap reggel fény derül.
2012 | 2013 | 2014 | |
Foglalkoztatás és munkaerőpiac | 195 | 213 | 213 |
Nyugdíjrendszer reformja | 93 | 129 | 129 |
Közösségi közlekedés | 45 | 60 | 60 |
Felsőoktatás | 12 | 38 | 38 |
Gyógyszerkassza | 83 | 120 | 120 |
Állami és önkormányzati finanszírozás | 32 | 122 | 122 |
Államadósság-csökkentő alap befizetései | 90 | 220 | 220 |
Összesen | 550 | 902 | 902 |
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
A háború kiszélesedésével akár 130 dollár fölé is szökhet a kőolaj jegyzése.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.